|
Nem volt meglepetés, elfogadták Az Országgyűlés szerdán fogadta el az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. |
Az UniCredit Bank Hungary Zrt. keresetét kedden azért utasította el a törvényszék, mert a bank által alkalmazott általános szerződéses feltételek nem feleltek meg az átláthatóság feltételének. A bíró szóbeli indoklásában elmondta: az átláthatóság elvét sérti egyebek között, hogy a bank a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi fogyasztói árindex változása esetén is egyoldalúan módosíthatta a szerződést, a változás plafonjaként az éves átlagos inflációt jelölve meg, pontosan azonban nem határozta meg, hogy a módosításra okot adó körülmény változása milyen mértékű változást hozhat a fogyasztók számára.
A nagyobb bankok közül a korábban már első fokon pert vesztett Erste Bank és Raiffeisen Bank ugyancsak a héten közölte, hogy számításai szerint mekkora lehet az az összeg, amit a devizahiteles törvény miatt vissza kell majd fizetnie a fogyasztóknak. A Raiffeisen 240, az Erste pedig 360 millió eurós költséggel számol; mindkét pénzintézet felfelé módosította korábbi becslését.
Így sem sikerült
A héten az AXA Bank ügyében kiegészítő ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék. A párizsi székhelyű pénzügyi csoport magyarországi leánybankjának keresetét első fokon augusztus 27-én utasította el a bíróság, az AXA azonban fellebbezésében az első fokú ítélet kiegészítését kérte. A csütörtöki tárgyaláson elhangzott: a kiegészítő ítélet iránti kérelem azért volt indokolt, mert a bíróság korábbi ítéletében nem bírálta el az egyedileg meg nem tárgyalt egyes szerződésekben rögzített kikötéseket. Az augusztus 27-i tárgyaláshoz képest ugyanakkor nem változott a bíróság álláspontja: a bank szerződéses kikötései bár megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveinek nem.
A héten az UniCredit és AXA mellett a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet, az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt., a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt., a Szigetvár Takarékszövetkezet, és a Korona Kredit Jelzálog Zrt. magyar állam elleni keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék, amely kivétel nélkül elutasította a kereseteket.
A Magyar Bankszövetség a héten ismét tiltakozott "a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen", és azt közölte: a visszamenőleges hatályú jogalkotás súlyosan sérti a jogállamiság elvét, az elszámoltatási törvény visszamenőleges hatályát a Fővárosi Törvényszék, továbbá július végi levelében az Európai Központi Bank is szóvá tette. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője erre reagálva hangsúlyozta, hogy a bankszövetség "pökhendi és agresszív" megnyilvánulásai ellenére a kormánytöbbség végigviszi a bankok elszámoltatását.
|
Ez lesz a jövő hét Hétfőn az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perének tárgyalásával kezdetét veszi a devizahiteles törvénnyel kapcsolatos másodfokú tárgyalások sorozata a Fővárosi Ítélőtáblán. |
Bár az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége miatt az ügyfeleknek visszajáró összegeket a jegybank képlete alapján kell majd kiszámítaniuk a bankoknak, a hatályos, első devizahiteles törvény alapján azonban szerdáig be kellett nyújtaniuk a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) saját képletüket is.
A jegybank szintén a héten közölte: a bankrendszer számára biztosítja a lakossági devizahitelek kivezetéséhez, az elszámoláshoz és a forintosításhoz is szükséges devizamennyiséget.
Így áll a teljes mérleg
Eddig a bíróság összesen 59 ítéletet hozott, ebből 56 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított perét - pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
