Erdei Tamás elmondta, hogy sikerként élte meg az MKB Bank vezetőjeként eltöltött közel két évtizedet. Az, hogy veszteséget kellett tavaly, s kell majd az idén is jelentenünk, nagyon sok külső körülménynek a következménye. A bank helyzete pedig stabilizálódott, megképezte a válságból adódó nagyobb kockázatok, a végtörlesztés, s egyéb kormányzati intézkedések miatt szükségessé vált céltartalékokat.
Több bank is veszteséges lehet 2011-ben
A távozó elnök-vezérigazgató hozzátette: az MKB korábban kezdte meg a tisztulási folyamatot, mint a versenytársai; 2011-ben az előzetes adatok szerint már nem csak az MKB fog veszteséget kimutatni. "Valószínűsíthető, hogy a veszteségek terén más bankok 2011-es teljesítményükkel megelőzik az MKB-t. A távozó elnök-vezérigazgató úgy véli, hogy az MKB nem is olyan sokára ott lesz az élmezőnyben, mégpedig nemcsak a nagysága, hanem a profittermelő képessége alapján is, melyhez persze a piac pozitív irányú elmozdulására is szükség van, de 2013-től a kilátások remélhetőleg javulnak.
A 2008 szeptemberi sokkról szólva Erdei Tamás elmondta: soha nem gondolta, hogy ilyen mértékű pénzügyi válság következhet be, hogy a bankok olyannyira nem bíznak majd egymásban, hogy ezzel egymás hitelezését is ellehetetlenítik. Az MKB devizalikviditásának biztosításához nagy segítséget kaptak a tulajdonostól, a BayernLB ebben az időszakban végig ott állt az MKB mögöt. A legutóbbi kihívás a végtörlesztés megfelelő kezelése volt, mint elmondta, a bankszövetség elnökségi tagjaként aktívan részt vett a bankszövetség és a kormány közötti kölcsönös, szakmai együttműködés kialakításában.
| Erdei utódja: új időszámítás jönSimák Pál, az MKB Bank új vezérigazgatója, az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott: a bank számára új időszámítás kezdődik, elbocsátások is jöhetnek és a stratégia is módosul. Az új stratégiával kapcsolatban elmondta, hogy csökkenteni fogják a veszteségek okozó ingatlanprojekt-finanszírozási kitettséget, és megerősítik a lakossági, kis- és középvállalati szegmenseket, a tradicionális nagyvállalati szegmens továbbra is fontos a bank számára, itt a szinten tartás, a pozíció megőrzése a prioritás. |
A végtörlesztéssel kapcsolatban Erdei Tamás elmondta: a kormányzat szándéka volt, hogy amilyen gyorsan lehet, csökkentse a devizahitel-állományt, mert emiatt óriási az ország kitettsége. Ehhez a végtörlesztés bevezetése jó eszköz volt, mert sokan - az adósok átlagosan mintegy 20, az MKB esetében több mint 30 százaléka - visszafizették devizaalapú hiteleiket. Ha azonban azt tekintjük, hogy mekkora veszteséget okozott ez az intézkedés a krízis miatt egyébként sem túl jó helyzetben lévő bankrendszernek, akkor nagyon veszélyes lépésnek tekinthető - emelte ki a szakember. A veszteség miatt csökken ugyanis a bankok tőkéje, ami a hitelezési aktivitás mérséklődéséhez vezet. Ráadásul a megmaradó portfólió minősége relatíve romlik. Ennek a veszteségnek középtávon be kell majd árazódnia a banki termékek árába, amit az összes ügyfélnek el kell majd szenvednie - mutatott rá.
Nem bankválság, nem likviditási válság, hanem bizalmi válság van
Erdei Tamás szerint a hitelezés bővítésének kulcskérdése a bizalom, nem bankválság, nem hitelezési és nem likviditási válság van, hanem bizalmi deficit. Magyarországon kevés vállalkozó látja optimistán a jövőt, a kelleténél változékonyabb a környezet, ebből adódóan nincs is komoly hiteligény. A vállalkozók félnek közép- vagy hosszú távú beruházásokba kezdeni, mert bizonytalan a piac, bizonytalan a szabályozási keretrendszer, ezért mindenki jelentősen visszafogja aktivitását. A bizalom visszaszerzéséhez stabil, átgondolt, hosszú távú gazdasági, monetáris és fiskális politikára van szükség.
A nemzetközi bizalmat is vissza kell szerezni, mert amíg nem épül vissza, Magyarország a refinanszírozás szempontjából nagyon sérülékeny, gyenge az árfolyam, magas kamatot kell fizetni az állampapírok után. Hansúlyozta, hogy hiába rendkívül olcsó Magyarország a környező országokhoz képest, a befektetők nem jönnek, nélkülük pedig nehéz gazdasági növekedést elérni, munkahelyeket teremteni.
Megnőhet az állami szerepvállalás a bankrendszerben
Erdei Tamás szerint az európai bankrendszer át fog alakulni, mert a szigorú európai szabályozás miatt várhatóan jelentősen csökken a kereskedelmi bankok profittermelő képessége. Megnövekszik ugyanakkor a tőkeigény, aminek teljesítését az alacsony profitabilitás nehezíti. Ennek következtében az állami szektor lényegesen nagyobb tulajdonosi szerepet vállal majd az egyes bankrendszerekben. A globális szereplők közül sokan végiggondolják majd, hogy megvan-e a tőkeerejük, tudásuk ahhoz, hogy ezeket a "birodalmakat" fenntartsák. A magyar piacon emellett túl sok szereplő van: míg például Belgiumban, Hollandiában két-három nagy játékos, a magyar piacon nyolc-kilenc nagy univerzális bank működik - mutatott rá.
A távozó bankvezér az MKB esetleges értékesítésére vonatkozó kérdésre elmondta: az anyabank állami támogatásban részesült, amit el kell fogadnia Brüsszelnek, erről három éve folynak a tárgyalások. Az eddig lezárult esetekben az érintett bankoktól általában megkövetelte az Európai Unió, hogy az állami segítségért cserébe fogják vissza az aktivitásukat, adjanak el leánycégeket, vonuljanak ki bizonyos piacokról annak érdekében, hogy a támogatást meghatározott időn belül vissza tudják fizetni. Hogy milyen megállapodás születik Brüsszel és a BayernLB között, egyelőre nem tudni. A tulajdonosnak az eredménytől függetlenül az az érdeke, hogy egészségesen tartsa az MKB-t, megadja a szükséges finanszírozást, bár "a tőke most olyan kincs, amelyet mindenki kiskanállal mér".
Nincs realitása annak, hogy az állam tulajdonrészt szerez az MKB-ban
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a magyar állam tulajdont szerez az MKB-ban, úgy vélekedett, ennek nincs realitása, mert az állam nincs abban a helyzetben, hogy nagyon komoly befektetéseket hajtson végre. Bankot venni ma ugyan viszonylag olcsó, de működtetni, finanszírozni is kell.
Az MNB azon javaslatát, amely lehetővé tenné a jelzáloglevelek kibocsátását a kereskedelmi bankok számára is, Erdei Tamás támogatja. Kifejtette, ebben nagyon megosztott a piac, hiszen akiknek van erre a célra specializált jelzálog-hitelintézetük, nem érdekük, hogy univerzális kibocsátási lehetőség legyen. Előbb vagy utóbb ezt a szabályt be kell vezetni, mert elképzelhetetlen közép- és hosszú távú hitelezést végezni hasonló lejáratú források bevonása nélkül, erre pedig a jelzáloglevél a legjobb intézmény. Hogy erre ez-e a legjobb időpont, azzal lehet vitatkozni, de fel kell készülni rá, mert előbb utóbb feléled a jelzálog-finanszírozás.
Konstruktív egyeztetésben bízik a reklámszövetség. 
