Nem tévéreklám kell
A BÉT Öngondoskodás Alapítványát 2003-ban hozták létre a pénzügyi kultúra fejlesztésére, mert minél magasabb a lakosság pénzügyi kultúrája, annál többen használják majd a modern pénzügyi eszközöket, a tőkepiacot – mondta el Tóth Attila, a BÉT vezérigazgató-helyettese. Arról persze nincs szó, hogy a hárommillió spekuláns országa akartunk volna lenni .
|
| Tóth Attila a Privátbankár.hu konferenciáján |
A kezdeti kiadások egy része azonban kidobott pénznek bizonyult. A pénzügyi kultúra fejlesztése ugyanis a tapasztalatok szerint reklámokkal nem lehetséges, másrészt a médiazajban nem pár millió, hanem inkább pár milliárd forint szükséges ahhoz, hogy az emberek figyelmét felkeltsék – mondta el. Ezért munkaigényesebb módszerhez kellett folyamodniuk.
Irány az iskola!
Az USA-ban egy olyan programot találtak, amely óvodáskortól kezdve kísérte végig a emberek pénzügyi kultúráját, például versenyeken keresztül. Ennek alapján létrehozták a POP-ot, azaz a Pénzügyi Oktatási Programot, amely tananyagokat és módszertant, tanári segédleteket is tartalmaz, lényegében egy komplex tantárgy. Az első 1-2 év elteltével 80-100 iskolát értek el vele. A tanárok visszajelzései alapján is fejlesztették tovább a programot.
Összefogással többre jutna a sok jó kezdeményezés
A legnagyobb kérdés az volt, hogy innét hogyan lehet tovább jutni. Rengeteg hasonló kezdeményezés van az országban, de ezek szétszórtan, kis szigetekként működnek. Sokan dolgoznak, de koordinálatlanul – látták be, ezért lényegében megszüntették az alapítványt, és csatlakoztak az MNB Pénziránytű Alapítványához. További nyitott kérdések, hogy a középiskolai tananyagba belefér-e a pénzügy, kompatibilis-e a jelenlegi, poroszosnak mondott oktatási rendszerrel, és ki fogja tanítani? – vetette fel Tóth Attila.
|
A Pénziránytű iskolahálózat elsődleges célja a pénzügyi kultúra, illetve a gazdasági nevelés minél eredményesebb megvalósítása, szakmai és anyagi támogatása, illetve az ilyen típusú kezdeményezések összefogása, összehangolása és a tapasztalatok megosztása. Az iskolahálózat keretében megvalósult eddigi legfontosabb kezdeményezés a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával kifejlesztett Pénzügyi Oktatási Program (POP) létrehozása, melynek központi elemét egy olyan 28 pénzügyi-gazdasági témakört átfogó, gyakorlati fókuszú oktatási anyag képezi, amelyet esettanulmányok, feladatlapok, tanári segédlet és valós tőzsdei szimulációs játék egészítenek ki. A „Pénziskola” honlap egyrészt a POP-ban korábban résztvevő diákok és tanárok számára a program legfontosabb, internet alapú bázisa, másrészt az iskolahálózat korábbi tagjainak és a téma iránt érdeklődőknek is hasznos információkat tartalmaz. |
Csak tisztességtelenül lehet meggazdagodni?
Akinek pénze van, az biztosan lopott és csalt – ezt a szomorú képet lehet leszűrni sok internetes fórumból, cikkek kommentárjaiból, ami utal arra, hogy alapvető gondolkodási problémák vannak a társadalomban a pénzzel kapcsolatban – mondta a vezérigazgató-helyettes. Amikor például ellopnak egy drága autót, sokan arra gondolnak, hogy nem tisztességes úton szerezte a gazdája. Egy másik típushiba, hogy rövid távon gondolkodnak az emberek, míg például az USA-ban akár évtizedekre is. Persze ez annak is köszönhető, hogy nálunk túl gyakran változik a környezet.
A „rendszerszintű bizalmatlanság” is gond Tóth Attila szerint, a lakosság nem bízik az államban, az állam sem mindig a lakosságban. A felelősségvállalással is vannak gondok: nem azt kell megtanítani a gyerekeknek, hogy milyen befektetési eszközök vannak, hanem az egyéni felelősséget. Ne azt tanulják, hogy ha gond van, az állam mindig megmenti őket.
Megerősítette Németország hosszú és rövid lejáratú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” besorolását az S&P. 
