Hullanak a bankok és a takarékszövetkezetek – megszűnik a Széchenyi Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsának azért kellett visszavonnia a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, mert a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is – írja a hatósággá avanzsált jegybank. A bank további működése veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. A hitelintézeti tevékenységi engedély visszavonásával – jogszabályi előírás alapján – egyúttal sor került a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jogosítvány visszavonására is – írja a jegybanki közlemény.

Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a korábbi erőteljes hatósági intézkedések ellenére a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen – így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve – súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került.

A Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.

A MNB november 4-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a Széchenyi Bankhoz, és átadta az intézmény részére a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. A felügyeleti biztosok eszközei ugyanakkor önmagukban nem elégségesek a negatív üzleti folyamatok nyomán felhalmozódott problémák kezelésére, a prudens működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására. Eredményes válságkezelésre, a prudens működés feltételeinek visszaállítására és fenntartására csak olyan mértékű ráfordítások révén kerülhetett volna sor, amelyre ésszerű időn belül nem volt reális esély – írják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa december 4-től az eddigi ötmillióról ügyfelenként 30 682 000 forintra emelte a hitelintézet által kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális mértékét. A jegybank azért határozott a kifizethető betétek és más visszafizetendő források összeghatárának felemeléséről, mert a korlátozó intézkedések bevezetése óta eltelt idő hosszúsága miatt a korábbi ötmillió forintos összeghatár fenntartása aránytalanul korlátozta volna a betétesek betétjeikhez történő hozzáférési jogosultságát.

A jegybank az engedély visszavonását megelőzően a szanálási törvénynek megfelelően áttekintette a Széchenyi Bank helyzetének egyéb megoldási lehetőségét. Megállapítható volt, hogy a bank szanálásának törvényi feltételei együttesen nem állnak fenn, így arra jogilag nincs lehetőség. A bank mérete, illetve tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre, s a szanálást a törvényben meghatározott közérdek egyéb szempontjai sem indokolják.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a hitelintézetekről szóló törvény alapján az MNB engedély-visszavonó határozatát követő 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket. Az OBA a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden jogos betéti követelést kielégít majd. Az összeghatár feletti betétrészek ügyének rendezéséről a végelszámolás során születik döntés.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank mintegy 1600 betétes ügyféllel rendelkezik. Mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése ugyanakkor a hitelintézeti szektorban mindössze mintegy 1,4 ezreléknyi.

Az NGM szerint megszűnése nem okoz zavart a magyar pénzügyi rendszerben. A magyar állam 2013 júniusában szerzett 49 százalékos, kisebbségi részesedést a Bankban. „A kisebbségi tulajdonszerzést követően több olyan információra derült fény a Bankról, amely a korábban ismertnél gyengébb tőkehelyzetre utalt” – írják a Töröcskei István ÁKK-vezér nevével fémjelzett pénzintézetről.

„Az állam felelős kisebbségi tulajdonosként számos szabálytalanságra hívta fel a többségi tulajdonos figyelmét, és sürgette a problémák rendezését.  Az állam minden rendelkezésére álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a Bank pénzügyi helyzete stabil maradjon” – írja a minisztérium.

Csupán pár órával korábban jelentették be, hogy a Tisza Takarékszövetkezet is a megszűnés sorsára jut.