Nagy meglepetést okozott a norvég jegybank a mai kamatvágással, ugyanis az elemzők nagy része nem számított ekkora mértékű lazításra. Az előzetesen megkérdezett 18 elemzőből kilenc várt 25 bázispontos vágást, és csak kettő számított az 50 bázispontos csökkentésre. A jegybank elsősorban arra hivatkozott, hogy az EKB elmúlt két kamatvágásával kíván lépést tartani, ugyanakkor a háttérben komoly feszültségek vannak.
Amikor a svájci központi bank augusztus végén az euróval szembeni árfolyamrögzítésről döntött, a befektetők nagyon nagy része fordult a skandináv devizákhoz, a svéd és a norvég koronákhoz. A biztonságosnak tekintett, és alacsony kamatozású devizák ezzel beálltak a svájci frank, az arany, a japán, és az amerikai állampapírok mögé mint menekülő befektetés. A skandináv devizák pillanatok alatt hatalmasat erősödtek, hasonló veszéllyel fenyegetve ezeket az országokat, mint Svájcot az erős frank. A norvég jegybank mai lépése egyértelműen célozza a deviza gyengítését, amivel kevésbé vonzóvá válik a korona a befektetők szemében.
Norvégia korábban erősen visszavágta a 2012-re vonatkozó GDP előrejelzését, ugyanis jelentős exportőrként különösen érzékenyen érinti az európai válság miatt érezhetően visszaeső kereslet. Közben elemzők arra figyelmeztetnek, hogy jelentős kockázatok keletkeztek a norvég ingatlanpiacon, ami egyre inkább a túlfűtöttség jeleit mutatja. A magas keresetek, alacsony kamatok, stabil gazdasági környezet miatt a norvég lakosság a világ egyik legjobban eladósodott társadalma. A hitel/bevétel ráta 200 százalék körül van, miközben a norvég lakásárak 8 százalékkal nőttek idén. A mai kamatvágás részben csökkentheti a már meglevő törlesztőrészleteket, ugyanakkor újabb hitelfelvevőket csalhat a piacra, ami pedig tovább fűtheti a lakáspiacot.
A norvég jegybank utoljára május 12-én nyúlt az alapkamathoz, akkor 25 bázisponttal emelte azt. A legközelebbi kamatdöntés pedig március 14-én várható a skandináv országban.
Tajvan megkezdte utolsó aktív atomerőművének leállítását. 
