A hivatalos érvelés szerint azoknak akar biztonságos és korszerű fizetési megoldást kínálni az Interchange prepaid kártya szolgáltatás, akik nem rendelkeznek bankszámlával, de az immár Magyarországon is elérhető előrefizetett (prepaid) plasztikot kínáló társaság kártyája leginkább a külföldre induló üzleti utasokat célozza - a díjak egy civil számára sokkal magasabbak, mint a hazai bankkártyák költségei.
Az Interchange pénzváltó-hálózat 8 budapesti váltóhelyén már igényelhető, s egyetlen angliai telefonhívással aktiválható is minden magyar számára az bankfüggetlen, ráadásul külföldön bejegyzett prepaid bankkártya, amely egy komoly szabályozói problémát megkerülve, akár még sikeres is lehet. A plasztikot a londoni Prepaid Financial Services Ltd. bocsátja ki, a bankkártya általános elfogadottságáról pedig a plasztikon található MasterCard logó gondoskodik, tekintve, hogy a brit pénzügyi szolgáltató rendelkezik a nemzetközi kártyatárság licenszével.
|
Privátbankár-vélemény Bár a költségei horribilisek, ami miatt fontosnak tartjuk az Interchange Prepid piacra kerülését, az az, hogy a szabályozók a jövőben már nem dughatják fejüket a homokba, lépniük kell. Főleg azért, mert a hírek szerint más külföldi szolgáltatók is célba vették a magyar piacot, s egyes hírek szerint a mostani megoldásnál sokkal versenyképesebb díjakat és tranzakciós illeték-mentességet kínálnak majd. Ez pedig tényleg azzal fenyeget, hogy a háztartások pénzügyi vagyonának újabb részlete kerüli el a hazai pénzügyi szolgáltatókat, s így csökkenti a költségvetési bevételeket. Emiatt ideje lenne a hazai azonosítási szabályokat mihamarabb felülvizsgálni, hiszen – hogy mást ne mondjuk – a fővárosi kártyaalapú közlekedési jegyrendszer bevezetése során az áttörést felgyorsíthatná a kettős – jegy és bankkártya – használat megteremtése. Ahhoz viszont ésszerűsített ügyfélazonosítási megoldások kellenek. |
Ésszerűtlen hazai szabályozás
A megoldás annak fényében komoly áttörést hozhat, hogy az első olyan klasszikus prepaid bankkártya lehet a hazai piacon, amelynek használatához nem kell komoly, kétszeres ügyfél-átvilágítás. A magyar szabályozás ugyanis nemcsak a kártya igénylőjének, hanem a plasztik használójának beazonosítását is szükségessé teszi előrefizetett kártyák esetében, ami miatt hazánkban mindeddig nem tudott elterjedni a prepaid plasztik, jóllehet számos nyugati országban, de még pl. Lengyelországban is nagy forgalmat bonyolítanak le ezek a bankkártyák. Ilyen kártyákat visznek a családok magukkal utazásra, pre-paid kártyákon kapják gyermekeik a zsebpénzt, korlátozott összeggel bíró pre-paid kártyákkal vásárolnak a polgárok az internetes boltokban, sőt több országban a szociális juttatásokat is ilyen kártyákra töltik az illetékes hivatalok.
A magyar helyzet abból a szempontból meglehetősen furcsa, hogy miközben a bankkártya-alapú megoldásokat igen komolyan szabályozza a törvény, addig a céges ajándékkártyák piacán minden azonosítás nélkül akár milliós tételeket is lehet „ajándékozni”, sőt a mobilszolgáltatóknál is csak a szolgáltató szab határt annak, hogy minden komolyabb ellenőrzés nélkül milyen értékhatárig engedik a mobilvásárlást.
Komoly költségek
Azt, hogy az új interchange prepaid kártya mégsem váltja meg a világot, azt – azon túl, hogy bankfüggetlenként igen csekély a terítés lehetősége – a meglehetősen borsos költségek garantálják. A plasztik kiváltása 9,95 euróba kerül, ehhez 1,5 eurós havidíj adódik – ám, ha az ügyfél nem használja a kártyát, az 3 eurós havidíjat jelent. Azt, hogy a megcélzott ügyfélkör a külföldre utazó üzletemberek köre, az bizonyítja, hogy a kártyás vásárlások a plasztikkal, csak határainkon kívül, az EU-országokban ingyenesek, a hazai kártyás vásárlások után 1,5 eurót tranzakciónként felszámol (Ezt a költségtételt akár a tranzakciós illeték jelenlétének is betudhatnánk, bár a cégnek – tekintve, hogy nem hazánkban bejegyzett társaságról van szó – nincs tranzakciós illetékfizetési kötelezettsége.) Hasonlóan a hazai felhasználást „bünteti” a készpénzfelvételnél a díjtáblázat: míg más EU-országban csak 1, nálunk 1,5 százalékos költséget számolnak fel a készpénzfelvétel után. (Ez a költség ugyanakkor olcsóbb, mint az általános hazai bankkártyák külföldi pénzfelvételi díja.)
Az Interchange Prepaid kártya esetében 3 százalékos konverziós díjjal kell számolni, míg a kártya egyéb, elektronikus módon történő feltöltése 2,5 százalékos költséggel jár. Lehetőség van ugyanakkor pénzt kártyáról kártyára küldeni – 3 százalékos díjért – s 2 százalékért még POS-készülék használatával is vehető fel pénz. (Más kérdés, hogy ezt a szolgáltatást – amelyet nyugaton cashback néven emlegetnek – nem tudta meghonosítani az OTP a kijelölt CBA boltokban, így viszont meglehet, kevés helyen értik majd, miért szeretnénk a pénztárnál pénzt kapni...)
Mint láthattuk, a kártya kiváltása folyamatos költséggel jár, aki viszont valóban csak egy-egy útra szeretné a plasztikot igényelni, annak a kártya megszüntetésének egyszeri 15 eurós árával is számolnia kell.
A cseh családok 90 százalékának nem jelentenek gondot a rendszeres havi kiadások, de hányan tudnak félretenni? És mennyiből? 
