Küzdelem a bankkal: új fegyvert kapnak az ügyfelek

Mi változik?

2014 végéig azt tapasztalták, hogy a pénzügyi intézmények egyre inkább hajlanak a megegyezésre, tavaly azonban ez megváltozott, vélhetően az elszámolásból adódó veszteségek és jogviták miatt - mondta Kovács Erika, a testület elnöke. 2017. január 1-jén hatályba lép a jegybanktörvény módosítása, amely bevezeti a pénzügyi intézmények számára a kötelező alávetés intézményét. Ettől a Közép-Európában is - például Csehországban, Lengyelországban - alkalmazott eszköztől azt remélik, hogy a pénzügyi intézmények visszatérnek korábbi "megegyezéspárti" gyakorlatukhoz.   

A kötelező alávetés azt jelenti, hogy egymillió forintos ügyérték alatt - amennyiben a fogyasztói igény jogos, a jogszabályi feltételeknek megfelel, és a felek nem tudnak megegyezni -, a PBT olyan határozatot hoz, amelyet a szolgáltató köteles végrehajtani - ismertette az elnök. Az összeghatár feletti ügyekben a PBT továbbra is a pénzügyi intézmény önkéntes alávetése esetén dönthet végrehajtható kötelezéssel, ennek hiányában pedig ajánlással. Fontos, hogy a kérelmezők megjelenjenek vagy képviseltessék magukat a meghallgatásokon, hiszen gyakran itt születik megállapodás.

Rengeteg ügy, tudatos ügyfelek

Az ingyenes, gyors pénzügyi békéltetés iránti igény erősödik: az ügyfelek  évi bő négyezer kérelemmel fordultak a testülethez az elmúlt három évben, 2015-ben pedig az újonnan keletkezett ügyek száma már megközelítette az 5 ezret. Ehhez jött hozzá tavaly a 15,5 ezer, a banki elszámoláshoz kötődő ügyfélbeadvány - tette hozzá. Idén június 10-ig már 2200 ügyben fordultak a PBT-hez.   

A pénzügyi békéltetést kérő ügyfelek a korábbiakhoz képest tudatosabbak - például megőrzik az ügyletekhez kapcsolódó irataikat -, és jobban ismerik a békéltetés szabályait is. Így a PBT az utóbbi időben egyre nagyobb arányban tudja befogadni az ügyeket - jelezte Kovács Erika. Míg 2012-ben, a működés első teljes évben (részben hiánypótlási felhívások nyomán) minden második kérelem volt alkalmas az érdemi elbírálásra, tavaly tízből már hat kérelem kapcsán indulhatott el a testület eljárása.    
A testület által öt év alatt lezárt mintegy 19 300 általános (nem banki elszámolási) ügy 62 százalékát tudták érdemben elbírálni. A többit eljárási akadály (például a kérelem benyújtását nem előzte meg panaszeljárás a pénzügyi intézménynél), hatáskör hiánya vagy hiányos iratok miatt nem tudták tárgyalni az eljáró tanácsok.   

Sok megállapodás született

A PBT elsődleges célja az egyezség létrehozása, így a pereskedés elkerülése a fogyasztók és a pénzügyi intézmények között. Ha azonban ez nem lehetséges, a testület kész továbbra is kötelezéssel vagy ajánlással is eldönteni az ügyet - mondta Kovács Erika.   

A 12 ezer érdemben elbírált kérelemből így 5200 zárult egyezséggel, vagyis e pénzügyi jogviták 40 százalékánál megállapodás született. Az egyezségek száma 2014-ben volt a legmagasabb, azóta kis mértékben csökkent, de ezzel párhuzamosan emelkedett a meghallgatást megelőzően megkötött megegyezések és az eljárásról szóló értesítés kézbesítését követően a pénzügyi intézmények önkéntes teljesítéseinek a száma. Az elmúlt öt év alatt közel ezer ilyen ügyben szüntették meg az eljárást.   

A PBT 224 ajánlást adott ki az öt év alatt. Az ajánlások száma folyamatosan mérséklődött, 2012-ben volt a legmagasabb, 76 darab. A kötelezések száma - öt év alatt 55 - szintén fokozatosan csökkent.    

A tanácsok az általános ügyekben 13 500 meghallgatást tartottak, az ügyek egy részében folytatólagos meghallgatás is volt. Számos, az alapítás óta a PBT-nél dolgozó békéltető szakember jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Hat alapító tanácstag összesen ezernél is több meghallgatáson vett részt eljáró tagként, és még ennél is több ügyben elnököltek vagy vezettek jegyzőkönyvet.