Lapunk több hónappal ezelőtt írásban kérdezte az illetékes Pénzügyminisztériumot, hogy az elmúlt két évben mennyi pénzmosás gyanús esetet jelentettek az ingatlanközvetítők, lévén a bankok mellett az egyik leginkább érintett szektor az övék. Azt is szerettük volna megtudni, hogy milyen a tendencia, mekkora növekedés volt, ha volt. A szaktárca azonban többszöri kérésünknek sem tett eleget. Most viszont kiderült, hogy a money.hu-nak válaszolt és adatokkal is szolgált, ugyanakkor csak a közvetlen pénzügyi szektorról, az ingatlanosokról nem.
A portál közleménye szerint a járvány első évében bekövetkezett csökkenés után számottevően, 22,7 százalékkal megugrott a különböző szolgáltatók pénzmosás gyanús bejelentéseinek száma. A money.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium által megküldött adatsorból kiderül, hogy a 2020-as 11 562 eset után az elmúlt évben 14 192 pénzmosás gyanús esetet jelentettek a szolgáltatók a Nemzeti Adó és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának (NAV PTEI). A tavalyi esetszám 15 százalékkal a 2019-es adatot is felülmúlta. A pénzmosás-gyanús bejelentések száma 5 év alatt kétharmaddal növekedett.
A komoly mértékű növekedés egyértelműen a bankok által bejelentett pénzmosás gyanús tranzakcióknak volt köszönhető. Ezek száma 2021-ben már meghaladta a 11500 esetet. Míg 2019-ben csak a bejelentések kétharmadát lehetett a banki vonalhoz kötni, addig az elmúlt évben a bejelentések 81 százalékát tették a pénzintézetek.
A két évvel ezelőttihez képest megfeleződött a pénzváltók által tett bejelentések száma: tavaly már csak 664 pénzmosás gyanús tranzakcióról tettek bejelentést a pénzváltók. 2019-ben – amikor a koronavírus válság nem fékezte meg ezt az iparágat – még 1317 bejelentés érkezett ettől a körtől.
Ugyancsak megfeleződött az egyéb pénzügyi szolgáltatók által küldött bejelentések száma is. Ugyanakkor fontos megjegyezni hogy 2020-hoz képest a pénzváltói panaszok száma harmadával, az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól érkezett bejelentések száma pedig 50 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az elmúlt évben nagyot esett a biztosítói bejelentések száma is.
Egyértelműen növekedés látszik a könyvelőktől származó bejelentések számában. A 2019-es 15 illetve a 2020-as 33 eset után tavaly már 93 alkalommal adtak riasztást a könyvelők pénzmosás gyanús tranzakcióról. Ennél is drasztikusabban drasztikusabban növekedett tavaly a székhelyszolgáltatóktól érkező bejelentések száma: tavaly a bejelentések 3,5 százaléka volt köthető ehhez a szolgáltatás típushoz, a bejelentések száma 499 volt.
A növekvő bejelentések számottevően növelték a pénzmosás elleni eljárás megindítására tett javaslatok számát is. Míg 2020-ban 121 esetben látta indokoltnak a NAV PTEI az eljárás megindítását, addig tavaly már 187 esetben került sor arra, hogy a szervezet vizsgálói érdemesnek tartották a bejelentések alaposabb kivizsgálását. A pénzmosás elleni iroda a 2020-as 31 es helyett tavaly már 69 esetben fordult a felügyeleti hatóságokhoz a beérkezett bejelentések nyomán.
A pénzmosás elleni küzdelemben Európai Unió az elmúlt évben aktivizálta magát. Tavaly júliusban látott napvilágot az a bizottsági javaslat, amely egyebek mellett egy új, uniós szintű pénzmosás elleni hatóság létrehozását célozza. Minderre azért is szükség van, mert a tagállamok pénzmosás elleni irodáinak munkáját jelentős részben a határon átnyúló bejelentések, tájékoztatások és megkeresések vizsgálata teszi ki.
Az új hatóság a tervek szerint egy egységes integrált felügyeleti rendszert hozna létre. Emellett pedig közvetlen felügyelné a legkockázatosabb, sok tagállamban működő pénzügyi intézményeket és koordinálná a nemzeti felügyeleti hatóságok munkáját. Ez különösen fontos lehet azokon a területeken amelyek – ellentétben a pénzügyi szervezetekkel – nincsenek egységes módon felügyelve a tagállamokban.
Rossz képet fest az országról a befektetők számára is, ha valakik állandóan lázadoznak? 
