Január elsejével érvénybe lépett az Európai Unió egységes szanálási mechanizmusa. Ennek célja a csődközeli helyzetbe került bankok rendezett módon történő szanálása, amely minimális terheket ró az adófizetőkre és a reálgazdaságra – tudatta pénteki közleményében az Európai Bizottság. A szabályozás révén a betétesek az egész Európai Unióban egységes védelmet kapnak. A hatékonyabb szanálási mechanizmus alapvető eszköz az olyan károk elkerülésére, amilyenek a múltban a banki csődökből fakadtak - emelte ki a brüsszeli bizottság.

Nem a mi pénzünkből

Az egységes bankszanálási mechanizmusra azért volt szükség, hogy hatékonyabb és gyorsabb döntések születhessenek, ha egy pénzintézet csőd közeli helyzetbe kerül és konszolidációra vagy likvidálásra szorul. Azt pedig, hogy ez minél kevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek, az hivatott garantálni, hogy a bankokat elsősorban azok pénzéből mentik majd meg, akik részvényesként vagy hitelezőként pénzt fektettek beléjük, a fennmaradó költségeket pedig a bankok befizetéseiből feltöltött egységes bankszanálási alap szavatolja.

A közös szanálási eljárás, a központosított döntéshozatal és az egységes bankszanálási alap lehetővé teszi majd, hogy az abban részt vevő országokban összehangolt és hatékony bankszanálási döntések szülessenek, a minimálisra szorítva a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatásokat, és csökkentve a bankok függőségét a tagállamok hitelbesorolásától – tájékoztat a bizottsági közlemény.

Ők döntenek

Az európai bankunió fontos elemét képező egységes szanálási mechanizmusban kiemelt szerepet játszik egyrészt az Egységes Szanálási Testület (vagyis az uniós szintű szanálási hatóság), másrészt egy közös szanálási alap, amelyet a bankszektor finanszíroz.

Az Egységes Szanálási Testület a mechanizmus fő döntéshozó szerve. Ez a testület határoz a csődhelyzetbe került bankok szanálási programjáról (amelynek része a szanálási eszközök alkalmazása és az Egységes Szanálási Alap igénybevétele). A testület közvetlenül felelős a tervezési és a szanálási szakaszért a bankunióhoz tartozó, határokon átnyúló tevékenységet végző nagybankok esetében, amelyeket közvetlenül az Európai Központi Bank felügyel, valamint a bank méretétől függetlenül felel minden olyan szanálásért, amelyhez az Egységes Szanálási Alap igénybevétele szükséges. Emellett a legfelsőbb szinten felel a bankunióhoz tartozó minden bankért, és ennek megfelelően bármikor bármely bankkal kapcsolatban gyakorolhatja a hatáskörét.