A Szegedi Törvényszék a döntését a Csongrád Megyei Főügyészség közérdekű keresete nyomán indult perben hozta meg, ebben a felperes az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte a pénzintézet esetében.
Az ügyben a Szegedi Ítélőtábla 2011 márciusában már jogerős döntést hozott, de a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely az ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A szegedi Ítélőtábla márciusban kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek.
Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Míg az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla a Polgári Törvénykönyvet és a polgári jog általános szabályait hozta fel az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, mondván, a szerződésben a felek egyenrangúak, az LB állásfoglalása szerint a bankhitelek esetében a hitelintézeti törvény előírásait kell figyelembe venni.
A korábbi ítéletek kapcsán felmerült: ha az LB elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.
89-re nőtt a járványgócok száma. 
