A nemzetközi jogász elmondta: nem volt meglepő az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának döntése, hiszen jelentős átfedést mutat a korábbi főtanácsnoki véleménnyel, amely bár nem köti a testületet, ritka, hogy az ítélete azzal ellentétes lenne. Hozzátette: azért is erre az ítéletre lehetett számítani, mert ez a logikus és helyes döntés.
Lattmann Tamás kiemelte: döntésével az Európai Bíróság megőrizte a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályoknak azt a sajátosságát, hogy fő vonalaikat az uniós jog határozza meg, de egyes, kisebb jelentőségű kérdésekben megfelelő teret enged a tagállamok joghatóságának.
A luxembourgi döntés következménye lehet, hogy innentől kezdve minden akadály elhárul az elől, hogy a tagállami bíróságok - "nem feltétlenül maga a Kúria, hanem akár alsóbb fokú bíróságok is" - mérlegeljék azokat a fogyasztóvédelmi szempontokat, amelyek meghatározhatják egy devizahitel-szerződés tartalmát - magyarázta. Véleménye szerint eddig bizonytalan volt, hogy egy magyar bírónak ilyen fogyasztóvédelmi probléma uniós jogi értelmezése milyen mértékben enged mozgásteret. Most az Európai Bíróság döntése megmutatta, hogy van ilyen mozgástér, a tagállami bíróságoknak megvan a lehetőségük, hogy értelmezzék az ügyet a helyi viszonyok alapján - tette hozzá.
Nem fogják érvényteleníteni a szerződéseket
A nemzetközi jogász úgy véli, az ítélet következtében biztosan nem fogják tömegével felülvizsgálni, érvényteleníteni a devizahitelesek szerződéseit. Ennek oka, hogy a legtöbb devizahitel-szerződés nem tartalmaz olyan feltételt, amely fogyasztóvédelmi szempontból tisztességtelennek minősülne - mondta.
Lattmann Tamás hangsúlyozta, hogy az azonnali, tömeges hitelérvénytelenítés olyan mértékű adósságtörlesztést tenne lejárttá, amelyet "egészen biztosan nem bírna el a társadalom". De ilyesmi nem várható, mert a legtöbb hitelszerződésben nem valószínű, hogy olyan jellegű fogyasztóvédelmi probléma lenne, mint a most vizsgált ügyben - mutatott rá.
A szakértő kitért arra is: ha bizonyos hitelintézetek szerződési gyakorlatáról kiderül, hogy eleve tisztességtelen, akkor elképzelhető, hogy e hitelintézetek szerződési állományának jelentős részét érinteni fogja az ügy. Ennek a mostani döntés eredményeként elvileg uniós jogi akadálya nem lesz - közölte.
Mikor lehet folytatás?
A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban szerdán megállapította: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására.
A Kúria sajtótitkársága szerdán az MTI érdeklődésére arról tájékoztatott: tanulmányozzák az Európai Bíróság ítéletét, és ennek alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt döntés születik a Kásler házaspár OTP ellen indított perében, de ennek időpontja még nem ismert.
Arra a kérdésre, hogy a Kásler-ügy lezárása után mi lehet a menetrend, a Kúria közölte: más magyar bíróságokhoz hasonlóan július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak, ez alatt az időszak alatt jogegységi döntést nem hoz a testület, és egyedi határozatot is csak azokban az ügyekben hozhatnak, amelyekre a törvénykezési szünet nem vonatkozik.
Mindezek alapján leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a devizahiteles ügyben tavaly decemberben hozott jogegységi határozat kiegészítésére az ítélkezési szünet után, vagyis ősszel kerülhet sor - tették hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
