Infláció, kamatszint

Az év egyik érdekessége, hogy az infláció rekord alacsony szintre esett, év közben időnként még a negatív tartományba is átnézett, de szó sincs deflációs jelenségről. Ez nagy dolog, hisz a magyar gazdaság jó 40 éven át küzdött az inflációval, amely a 90-es években időnként jóval 20 százalék fölött is járt. A világ ugyan most a deflációtól retteg, szerintünk indokolatlanul, de nálunk ilyen veszély fel sem merül, hisz ha más nem,az erős bérdinamika kizárja ezt a következő időszakban.

Az inflációs cél egyébként 3 százalék, de az MNB-t jóval kevésbé zavarja, ha alatta marad, mint mondjuk az EKB-t. Az infláció csökkenésével párhuzamosan zajlott le a kamatcsökkentés, ami igen komoly mértékű volt: 5 százalék fölötti szintről 1 százalék közelébe csökkent.

Az alacsony kamat élénkítette a gazdaságot, 2014-15-ben egyaránt jó növekedési adataink voltak. A húzóerő az export volt, de a kedvező munkapiaci trendek és az emelkedő bérek miatt a belföldi fogyasztás is élénkült.

Az alapkamat alakulása.

Foglalkoztatottság, külső-belső egyensúly

A munkaerőpiacon az aktivitási ráta folyamatosan emelkedik, már 60 százalék körül van. Ehhez a versenyszféra és a közmunkaprogram egyaránt hozzájárult, miközben a bérdinamika és szépen beindult, amely az alacsony infláció miatt lényeges reálbér növekedést okozott.

A külső egyenlegünk évek óta jó, az export erős, az olajár csökkenése pedig kifejezetten javítja cserearányainkat (egykor a 70-es években pont ennek ellentéte taszította lejtőre a gazdaságot). Az államháztartás hiánya idén is alacsony volt, a kormány rekord alacsony szinten tartja a költségvetés hiányát, a legutóbbi adatok szerint 2,4 százaléka körül. Ezt nagyban segíti az adó-, és járulékbevételek emelkedése, és az általános kamatszint csökkenés, ami az adósság finanszírozásának költségét nagyban mérsékli.

Megtakarítások, államadósság

A lakossági megtakarításokon belül tovább nőtt az állampapírok aránya, az állam ebből törleszti lejáró külföldi adósságait, így egyre nagyobb mértékű a belföldi finanszírozás. Maga az államadósság a GDP 76 százalékán áll, itt csak mérsékelt csökkenés történt, de ezen belül nagyot csökkent a devizaadósság aránya. Az államadósság mérsékelt csökkenésében szerepet játszott a dollár erősödése (a dollárban fennálló adósság növekedett így), valamit az, hogy az állam vásárlásokat hajtott végre a vállalati és banki szektorban.

Devizapiac

Az év elején a forint és a zloty meredeken emelkedett, de aztán nyár folyamán visszaestek. Az év egészében viszont összességében stabil volt a forint, ebben a cseh korona volt még hasonló hozzá. A devizapiacot megrázta a svájci jegybank januári váratlan döntése, miszerint eltörölte a frank árfolyamküszöbét, de ezt a piac februárra kiheverte. Az év lényeges eseménye volt a devizahitelek átváltása, ami egy sok éve fennálló kockázatot segített kiküszöbölni, ezzel megint csak erősen csökken a külső sérülékenység, jóllehet eközben a devizatartalék is csökken.

Felügyeleti rendszer, fogyasztóvédelem

A jegybank szeretné a bankrendszert erősíteni, a nemteljesítő hitelek kérdést újra szabályozni, hisz a forintosított jelzáloghitelek között is sok a problémás eset. Ugyanakkor a biztosítók tevékenységét és szigorúbban szabályoznák, különösen a unit-linked típusú biztosításokat, hisz ezekkel rengeteg gond volt az elmúlt években, az ügyfelek sokszor becsapva érezték magukat.

A tőkepiacot két dolog rázta meg: a három nagy brókercsőd, amely kezdetben bizalom megingást okozott, de ez már múlóban van, a másik a svájci frank januári esete, ami sok befektetőnek óriási veszteséget okozott, sokszor a számlájukon lévő összegnél sokkal nagyobbat. Az MNB még erősebben fogja kommunikálni az online tőkeáttételes ügyletek rendkívüli kockázatát.

A fegyelmezetlen, a szabályokat rendszeresen megszegő tőzsdei cégekkel szemben is keményebben fellépnek, ennek példája volt a BTel, amelyre igen komoly, összesen 50 milliós bírságot szabtak ki. Ugyancsak erősebben odafigyelnek az engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végző cégekre.