<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
A bankszektor a tranzakciós illeték után most egy újabb szabályozástól tart: az interchange díj, vagyis a bankközi járulék szabályozásától. A szektor szereplői számára nem vitás, hogy a járulékot is át fogják terhelni az ügyfelekre, vagy így vagy úgy, a baj, hogy a szabályozás hiánya is káros lehet a fogyasztóknak. Nincs jó döntés az ügyfelek szempontjából.

Az interchange díj (bankközi jutalék) egy olyan díj, amelyet a kereskedő bankja (elfogadó bank) fizet a kártyabirtokos bankjának (kibocsátó bank) a bankkártyás vásárlások után, mely díj fedezi a kibocsátó bank adott vásárláshoz kapcsolódó kockázatainak és számlafenntartási költségeinek egy részét.

Ha az interchange díjakból származó bevételek csökkennek, a kibocsátó bankok ezt így vagy úgy, de be fogják építeni az árazásba – mondta Mezei László Takarékbank Zrt. fizetési forgalom igazgatója az IIR Magyarország által szervezett Kártyapiac 2013 szakmai konferencián. Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalom és értékpapír-elszámolás igazgatója egyetértett ezzel, feltéve a kérdést, ki fogja megfizetni az interchange díjat? Az ügyfél. Akár a kártyadíjban jelenik majd meg, akár más tételként, minden bizonnyal az ügyfélre hárítják majd a bankok.

Akárhogy is alakul a szabályozás, az belső jogi kérdés lesz, nem uniós, hiszen a közösségi jog csak a határon átnyúló interchange díjakat szabályozza, amelyek országonként lehetnek különbözőek - mondta Haraszti Zsuzsanna, az Erste Bank Hungary Nyrt. Bankkártya Operáció igazgatója.

Miért kellene a szabályozás, ha az a fogyasztóknak rossz?

A szabályozásra azért lehet szükség, mert különben monopol helyzet alakulhatna ki, bár több kártyatársaság is működik Magyarországon, a legnagyobb piaci részesedése a MasterCardnak van, jelentős konkurenciát pedig csak a Visa jelent a cégnek. Ha tehát a Visa kivonulna a magyar piacról, kvázi monopol helyzet alakulna ki, ami áremelkedéshez vezethet. Tehát ha lesz szabályozás, akkor azért lesz drágább a lakosság élete, ha nem lesz szabályozás, akkor meg azért.

A szabályozásról szóló vita azzal indult újra, hogy a Visa bejelentette, hogy akár ki is vonul Magyarországról, mert a járulék szabályozatlansága olyan mértékű piaci torzulást okoz, hogy a helyzetük ellehetetlenült. A Privátbankár korábban megírta, hogy a Visa Pleschinger Gyulának, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának küldött levélben azt írta, hogy az országból való kivonulást tervezi, mert a korábbinál kisebb bankközi jutalék miatt másfél év alatt 33 százalékkal, közel egymillió darabbal csökkent a Visa kártyák száma, és a visszaesés üteme gyorsul.

Magyarországon 2009-ig megegyeztek az interchange díjak, emiatt azonban kartellgyanú miatt a versenyhivatal összesen 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a bankokra és a kártyatársaságokra. Európai vizsgálatok következményeként 2010-ben egyezség született a Visa és az Európai Bizottság között, miszerint a jogszerű módszertan alapján számítva a határokon átnyúló interchange díjat betéti kártyákra 0,2 százalékban határozták meg. Azokban az országokban, ahol nincs a Visát képviselő helyi interchange board, ott a 0,2 százalékos érték érvényesül, így Magyarországon is. Ahhoz, hogy ezt a szintet jogszerűen meg lehessen változtatni, a Visának létre kellene hoznia a magyar interchange boardot.

A MasterCard nem kötött ilyen megállapodást az Európai Bizottsággal, így 0,6 százalékon számolják a járulékot. A Visa ezt nevezte piac torzulásnak, hiszen így sok ügyfelet veszített a cég, mert a bankoknak jobban megéri a MasterCarddal szerződni.

A cikk a következő oldalon folytatódik >>>

---- Az elejétől nyilvánvaló volt, hogy a banki ügyfelek fizetnek majd ----

Az előző nagy visszhangot kiváltó állami beavatkozás a bankszektorba, a tranzakciós illeték volt, amelynél szintén sejthető volt, hogy valamilyen formában, de az ügyfelek fogják közvetve megfizetni az illetéket. Ugyan három hónap alatt messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de az IIR Magyarország konferenciáján előadó szakemberek azt megállapították, hogy az illetéket kikerülni nagyon nehéz.

Abban az esetben, ha valaki nem készpénzben kapja a fizetését szinte nem is lehetséges. Ahogy a Privátbankáron korábban megírtuk a Citi Banknak van egy új csomagja, amelynél nem terhelik a számlatulajdonosra a tranzakciós adót, de a számlacsomag váltás 20 ezer forint, ami tranzakciós adóból lassan gyűlne össze.

Nehéz tehát a bankszámlát teljesen kiiktatni életünkből, lehet persze ügyfélszolgálaton, mobilszolgáltatónál stb. készpénzben befizetni a számlákat, de ha a fizetésünk számlánkra jön, akkor nehéz kikerülni. A fogyasztók számára az egyetlen út a kártyás vásárlás lett, erről később még hosszabban lesz szó.

Sokat emlegetett kerülő út volt, hogy külföldre viszik majd az emberek a pénzt, ez sem egyszerű és nem is olcsó, jobban megéri a tranzakciós illetéket kifizetni, mint külföldi számlát használni. A céges számlák esetében ez nem biztos, hiszen nekik nagy veszteséget jelent az illeték bevezetése, de a külföldi számla az ő esetükben is bonyolult, kivételt ez alól talán a multik képeznek. Az első három hónap tapasztalata az, hogy nem jellemző, sem a lakossági, sem a vállalati ügyfelekre, hogy visszamondták volna számlájukat, és külföldre vitték volna pénzüket.

Januárban úgy tűnt 20 év után újra fizetni kell majd a kártyás vásárlás után, de ettől az érintett bankok később visszaléptek, vagy a díj befizetését elhalasztották. Míg tehát az ATM-es készpénz felvétel díja 30-100 százalékkal nőtt, a kártyás vásárlás ingyenes maradt. Ez nagyban elősegítheti azt a törekvést, hogy a készpénz használat visszaszoruljon – mondta Homa Péter, a Bankkártya Kft ügyvezetője.

---- Infrastruktúra is kéne a készpénzmentesítéshez ----

A készpénzmentes forgalom infrastruktúrája nagyon összetett rendszer, de ha leegyszerűsítjük, kell hozzá bankkártya, és olyan helyek ahol lehet kártyával fizetni. Ezen a téren Magyarországnak jelentős hátránya van. Az egyik oldalon a magyar lakosság nem áll rosszul, hiszen a bankkártyákat tekintve, átlagosan minden lakosra jut egy bankkártya, nagyobb probléma van azonban az elfogadó helyekkel, ezen a területen el van maradva Magyarország - mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank képviselője.

A kibocsátott bankkártyák száma 1992-től 2008-ig dinamikusan nőtt, azóta azonban stagnál, ennek egyik legfontosabb oka, hogy telített lett a piac. Mégis a pénzforgalom 80 százaléka még mindig készpénzben történik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az állami szervezetek is nagyon sokat használnak készpénzt, pedig a készpénzmentesítés átláthatóbbá tenné a pénzeket. Gyakran persze ez a hátráltatója a folyamatnak.

Hogy lenne rá igény, ha nincs rá lehetőség?

Szerencsés lenne a készpénzmentesítés érdekében a bankkártyás vásárlást kivenni a tranzakciós adó hatálya alól, hiszen az nem törvényszerű, hogy végül mégis ingyenes maradt a kártyás vásárlás. A szakmai konferencián a bankszektorban dolgozók többsége azt várta, hogy a vásárlásra is kivetik a tranzakciós adót.

Ha térképen ábrázoljuk a kártyás fizetésre alkalmas terminálok gyakoriságát, akkor azt látjuk, hogy erősen összefügg a turizmussal, a Balatonnál és Budapesten van a legtöbb terminál. Ahol külföldi vendégek vannak, sokkal több helyen lehet kártyával fizetni. Ez alapján arra következtethetnénk, hogy az ügyfelek igényei alapján történik a terminálok beszerzése, de erről a szakmai konferencián résztvevők véleménye megoszlott.

A kereskedők fő ellenérve, hogy nem éri meg telepíteni a POS terminált, ezért a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank segíteni akarja ebben a boltokat. Ki is dolgoztak rá egy programot, de egyelőre nem támogatták ezt fejlesztési forrásokkal. Egy kísérleti projektet indítanának, amely során egy kiválasztott megyében minden kereskedelmi egységet bevonnának a minden kártyatípust elfogadó, modern terminálok telepítésébe. Ha beválik, akkor érdemes folytatni ezt a projektet, ha nem sikerül, akkor szabályozás kell – mondta Bartha Lajos.

Ha tényleg drága és nem éri meg a boltoknak, ahogy mondják, akkor be kell avatkozni, hogy nőjön a verseny az elfogadó oldalon: szabályozni kell például a bankközi jutalékot, erről a cikk elején volt szó.

Ezzel szemben Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója szerint, sem támogatni, sem szabályozni nem kellene, hanem megvizsgálni az okát, hogy miért nem terjed el. Ezzel kapcsolatban más résztvevő említette, hogy a MasterCardnak is voltak ilyen kísérletei, de azok rendre megbuktak, mert a kereskedőknek a feketézés miatt sem érdeke, hogy bevezessék a kártyás fizetést. A Spar képviselője szerint azonban a kereskedők partnerek lesznek, ha ez nem egy szükséges rossz lesz, amit a nagyoktól megkövetel a piac, a kicsikre pedig rá van bízva, hogy elfogadják-e a kártyát vagy sem, így a Spar képviselője szabályozás párti.

Volt olyan szakember, aki úgy vélekedett, hogy az nem elég, hogy van a boltban terminál, sokszor azt mondják, nem működik, a változáshoz tudatos vásárlókra lenne szükség, akik ilyen estekben továbbmennek a szomszéd boltba, ahol tudnak kártyával fizetni.

Korlátozni a készpénzt, vagy támogatni a kártyát?

A résztvevők szerint nem a magas árak, hanem a feketézés tartja vissza a kereskedőket – így gazdaság fehérítését is szolgálná, ha kevesebbet használnánk készpénzt. A Magyar Nemzeti Bank erre is tett javaslatot, felmerült, hogy bizonyos termékek esetében, vagy bizonyos összeg felett nem lehetne készpénzzel fizetni. Példának az ingatlant, autót, benzint, ügyvédi illetve közjegyzői díjat említették.

Az MNB hosszú távú tervei emellett, hogy a fizetési számlával még nem rendelkezőket bevonják; a bankváltást megkönnyítsék; megszüntessék az éjszakai elszámolást; 24 órás és hétvégi azonnali átutalást lehetővé tegyék; teljes POS lefedettség legyen; a postai pénzforgalmi szolgáltatások modernebbek legyenek, és az állami ki és befizetések készpénz mentesítsék.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Fél milliárd forintos osztalékot fizet a BÉT
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 14:50
Megtartotta éves rendes közgyűlését a budapesti tőzsde üzemeltetője.
Pénzügyi szektor Nagy Márton belengette, hogy újraindul a Növekedési Hitelprogram
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 13:47
Válságkezelési menedzser akar lenni a miniszterjelölt.
Pénzügyi szektor Érdemes megint bankbetétbe tenni a forintjainkat?
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 13:41
Érdekes módon még a devizabetéteknél sem árt körülnézni.
Pénzügyi szektor Háborús következményként hízhat tovább Mészáros Lőrincék óriásbankja
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 09:46
A Magyar Bankholdingé lesz a végelszámolás alatt álló Sberbank Magyarország mintegy 330 milliárd forintos hitelállománya, ő nyújtotta be ugyanis a legjobb ajánlatot a végelszámolást végző PSFN Kft.-nek
Pénzügyi szektor 25 év, 3 millió szerződés, 1,5 millió megvalósult lakásálom
Privátbankár.hu | 2022. május 15. 14:56
A Fundamenta negyedszázaddal ezelőtt kezdte meg működését.
Pénzügyi szektor MNB-alelnök: jelentős kockázata van a kemény földet érésnek
Privátbankár.hu | 2022. május 12. 11:22
Az infláció pedig nem kérdés, hogy "tartós". Viszont 4 százalék körüli növekedés "benne van" a magyar gazdaságban Virág Barnabás szerint.
Pénzügyi szektor Az OTP ismét nagyot esett a tőzsdén
Privátbankár.hu | 2022. május 10. 18:10
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 898,62 pontos, 2,16 százalékos csökkenéssel, 40 663,48 ponton zárt kedden.
Pénzügyi szektor Megugrottak a kamatok, nőtt a betétállomány
Privátbankár.hu | 2022. május 10. 10:49
A szárnyaló infláció miatt a betéti kamatok is érezhetően nőni kezdtek, amire reagáltak a megtakarítók. Egyetlen hónap alatt 40 százalékkal nőtt a lekötött lakossági betétek összege a bankokban.
Pénzügyi szektor Ezért döntenek sokan a magán egészségügyi ellátás mellett
Privátbankár.hu | 2022. május 9. 10:52
A gyorsaság és a kényelem a legfontosabb szempont.
Pénzügyi szektor Vitairattá értek Matolcsy György tézisei
Privátbankár.hu | 2022. május 7. 14:10
Az MNB bemutatta az "Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat" című kötetét.
hírlevél
Ingatlantájoló