Nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetései nélkül nem boldogul a gazdaság, nem lesznek munkahelyek, sem gazdasági növekedés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Procter & Gamble pelenkagyárának avatásán még idén márciusban. A választások után azonban elfogyott a lendület, így az első félév borzalmas adatai után biztosra vehető: a tőkevonzást tekintve minden idők egyik legrosszabb évét zárja Magyarország - írja a Világgazdaság. Egyedül a bankok tőkepótlása miatt nem negatív a mérleg, miután a külföldi befektetők a második negyedévben szektortól függetlenül döntöttek úgy, hogy elviszik a pénzüket.
|
Ellenvélemény? A legnagyobb nemzetközi cégek magyarországi új beruházásai példaként szolgálnak további befektetőknek, hogy érdemes hazánkban letelepedniük. A nagyvállalatok gazdasági aktivitása és a hazai kis- és középvállalkozói ágazat növekedése együtt és eredményesen erősítik a magyar gazdaságot - mondta közben a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes. |
Az előzetes adatok azt mutatják: a harmadik negyedév sem alakult fényesen - ma látjuk meg a végleges számokat. A kormány egyetlen valóban nagyberuházásnak örülhetett: az indiai Apollo Tyres gumigyárának 146 milliárd forintos beruházása önmagában ezer munkahelyet teremt, de több hasonlóra nincs példa az idei eredménylistán. A harmadik negyedév végén a működőtőke-beáramlás értéke valahol 200 millió euró környékén lehetett. Az utolsó negyedévben még összejöhet persze némi tőkebeáramlás (októberben 400 millió euró már be is jött az előzetes adatok szerint), de ez is csak arra elég, hogy kicsit javítson az összképen.
A Magyarországra érkező működő tőke értéke 1995 óta átlagosan évi 3 milliárd euró, mai árfolyamon számolva 955 milliárd forint volt. Ez tavaly már egymilliárd euróra csökkent, vagyis a gazdaságból mintegy 6-700 milliárd forintnyi, a GDP 2 százalékát kitevő működőtőke-befektetés hiányzott. Az idén azonban a befektetési érték valójában negatív is lehet, mivel a tőkekivitel ágazattól független: a kereskedelem ugyanúgy érintett volt ahogyan az IT- vagy az energiaszektor, sőt: a járműgyártásból is fél év alatt 161 milliárd forintot vittek ki. A legtöbb pénzt az első félévben a franciák vitték haza, sorban utánuk következnek a legnagyobb befektetőnek számító németek, majd a britek.
Mindez a Világgazdaság értékelése szerint arra is utal, amit eddig máshonnan is tudtunk: a beruházások növekedésében nem a versenyszektor játszotta a főszerepet, hanem az állam hajtotta ezen keresztül, az uniós források segítségével a növekedést.
Valójában egyetlen ágazat tartja pozitívan a tőkemérleget: a külföldi bankok és biztosítók öntik a pénzt hazai leánycégeikbe, hogy finanszírozni tudják a veszteségeket. A pénzügyi szektort a különadók mellett az elszámoltatás sújtja igazán: a várhatóan keletkező veszteségekre minden érintett intézmény céltartalékot képzett, és ennek fedezetét szépen be is hozták a külföldi tulajdonosok. Az első félévben összesen 200 milliárd forintot hoztak be, és a tippek szerint a harmadik negyedévben is bőven a zsebükbe kellett nyúlniuk.
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
