A jegybanki kamatdöntő ülést követően - az irányadó rátát 50 bázisponttal emelték - Simor András tartott sajtótájékoztatót. A tanács ülésének indoklása után a jegybank elnöke az ország kockázati megítéléséről és az MNB-törvény változtatásáról is beszélt.

Szükség van az IMF/EU-megállapodásra

Simor András szerint az elmúlt egy hónapban az ország CDS-felára enyhe korrekciót mutatott, a forint is némileg erősödött, de az ország megítélésének alapjait ez érdemben nem javította. A bankrendszer, akárcsak az ország továbbra is sérülékeny. Simor szerint az IMF-fel és az EU-val kötendő megállapodás nagyban javítaná az ország kockázati megítélését, ugyanis továbbra is a magas államadósság, illetve azon belül a magas devizakitettség jelenti a fő problémát.

Jegybanktörvény: nem értik mi a jegybanki függetlenség?

Simor András kérdésre válaszolva elmondta, a nemzetgazdasági minisztérium "hamarjában kiadott" közleménye "több szempontból is igen szerencsétlen", mert az "aki fogalmazta, nem érti mi a jegybanki függetlenség, legalábbis elvi szinten". Az NGM a 14.00 órakor kiadott rövid jegybanki közlemény után egy perccel máris megküldte szerkesztőségünknek az 50 bázispontos emeléssel kapcsolatos kritikáit.

A jegybank első embere szerint a kormányzati politikusokról elfogadhatatlan, hogy miközben a jegybanki függetlenség tiszteletben tartásáról beszélnek, máshogy cselekednek - a jegybanktörvény módosítása is erről szól. És ezt nemcsak én mondom, ezt mondja az EU és az IMF is".

Mi lesz a jegybanki tartalékokkal?

A jegybanktörvény kapcsán felvetődött, hogy mit szól az MNB azokhoz a kormányzati elképzelésekhez, melyek szerint a jegybank is kivehetné a részét a gazdasági növekedés beindításában. Simor szerint Magyarországon nincsen arra mód, hogy az angolszász jegybankok mintájára a központi bank beavatkozzon, hiszen az értékpapírpiac "gyűszűnyi része a magyar gazdaságnak". A 80 milliárdos vállalati kötvénypiacon így hiába vásárolna be a jegybank, annak hatása elenyésző lenne. Jelzáloglevél-vásárlási programját ugyanakkor hajlandó lenne az MNB újraindítani, csakhogy az egyszer már felfüggesztett program iránt eddig a kereskedelmi bankok nem igazán érdeklődtek. Ez utóbbi megoldásokat korábban Matolcsy György ajánlotta az MNB figyelmébe.

Simor szerint már megtette a magáét a jegybank

A jegybanki tartalékok felhasználásáról egyre több pletyka kering, Simor András leszögezte, hogy eddig a kormányzattal folytatott tárgyalások egyikén sem került szóba a tartalékok felhasználása, és reméli ez így is marad.

Simor András emlékeztetett rá, hogy az MNB több programja is arra irányult, hogy javítsa a hazai bankrendszer likviditását, ezáltal beindítsa a hitelezést, ami a növekedéshez elengedhetetlen. Ezek a próbálkozások azonban végül fennakadtak a hazai gazdasági kormányzat döntésein - a bankadó és a végtörlesztési program okozta veszteségek ugyanis a kockázati hajlandóságot csökkentve arra intették a hazai pénzintézeteket, hogy fagyasszák be a vállalati hitelezést. A gond tehát nem a likviditással van, a "bankok elvesztették azt a pluszt, amiből most hitelezhetnének" - magyarázta Simor, aki szerint ennél többet a független jegybank nem tehet.

A gazdasági kormányzattal való együttműködésről azt mondta, "amíg az MNB függetlensége bármilyen szinten kérdés, nem tudom, milyen együttműködésről lehetne beszélni".

A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő évben lényegében stagnál a gazdaság és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés horizontján mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában - áll a jegybanki kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében.

További kamatemelésekre lehet szükség

Az inflációs és növekedési kilátások, valamint a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett romlása miatt szükségessé vált az irányadó kamat emelése. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett 2013 elején érhető el az inflációs cél. Simor András szokásához híven idézett a pár nap múlva nyilvánosságra hozandó inflációs jelentésből a döntést követő sajtótájékoztatón.

2012-re a jegybank 5%-os éves inflációt vár, ami 2013-ra 1,6%-ra olvadhat, vagyis a célszint alá. Ehhez az indirekt adóemelések hatásának kifutására és a szigorú kamatkondíciók fenntartására van szükség. Az inflációs jelentés szerint további kamatemelésekre is szükség lehet - elsősorban az inflációs kilátások romlása miatt.

Inflációs hatások: minimálbér és adóemelések

Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik a fogyasztóiár-indexet. A bérkompenzáció tompítja a minimálbér-emelés hatását a vállalati bérköltségekre, így az intézkedésnek feltehetően nem lesz számottevő inflációs hatása. A kockázati megítélés romlása miatt korábban végbement árfolyamgyengülés azonban rontja az inflációs kilátásokat. A Monetáris Tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.   A Monetáris Tanács megítélése szerint kedvezőtlenek a gazdaság növekedési kilátásai. A globális növekedés lassulása, az európai országokban az államadósság fenntarthatósága érdekében hozott keresletszűkítő költségvetési intézkedések és a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafogja.

Az eurózóna válságának hatása ránk nézve

Az eurozóna válsága miatt a hazai bankok csak nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. Emiatt a vállalati beruházások csökkenhetnek 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak. A Monetáris Tanács üdvözli a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodást, mely mérsékli a devizaadósok terheit, ezáltal erősítheti a bankok hitelezési aktivitását.

Gyenge forintárfolyam

A gyenge árfolyam miatt a háztartások részéről elhúzódó mérlegkiigazításra lehet számítani. A bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható. A jövő évi költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor hozzájárulhatnak Magyarország kockázati megítélésének javulásához.

A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. Az elmúlt időszakban tapasztalt gyenge árfolyam rontja az inflációs kilátásokat és pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli.