Az ALBA Takarékszövetkezet felszámolása kapcsán 13 183 ügyfelet érint a kártalanítás, az az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) fizetési kötelezettsége pedig 11,8 milliárd forint – közölte az alap.
Mostanra az ügyfelek 97 százalékának követeléseit feldolgozták. A cél az, hogy a betétesek többsége a jövő hét elején a megkapja az ALBA Takarékszövetkezetben elhelyezett megtakarítását – nyilatkozta Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója.
A védett betétesek 92 százaléka magánszemély volt, a takarékszövetkezetben tartott betétek átlagos nagysága pedig 900 ezer forint volt. Az OBA által kiadott tájékoztató szerint 935 ügyfél nem remélhet csak kártalanítást, mivel követelésük nem érte el az 500 forintot (összesen 215.285 forint követelés marad így meg)
Az adatok szerint 10727 betétes várhatja, hogy 2,5 millió forintig terjedő betétjét a Magyar Postán keresztül megkapja - a 100 ezer forint alatti követelését a postás kiviszi a címére a jövő héten, míg a többiek a Magyar Postán fiókjaiban vehetik fel a betét kamatadóval csökkentett összegét. 2043 betétes pedig a kijelölt takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhet arról, hogy mi történjen pénzével.
Kevés nagybetétes
Csak 3 olyan betétes volt a becsődölt ALBA Takarékszövetkezetnél, akiknek a betéte meghaladta az OBA 100 ezer eurós (31,396 millió forintos) kártérítési értékhatárát – esetükben is csak 9 millió forint a „simán” vissza nem kapható összeg – tájékoztatott az alap. Esetükben ugyanakkor ezen összeg 40 százalékát is visszakaphatják az ügyfelek, tekintve, hogy a takarékszövetkezet likvid eszközei ilyen mértéket értek el. Ezt a tételt ugyanakkor az integrációs törvény szerint a Takarékbank fizeti ki a betéteseknek.
A 40 százalékos likvid vagyoni mérték miatt az OBA kártalanítási kitettsége így csak 7,121 milliárd forint lesz, hiszen 11,869 milliárd forint kártalanításból az ezen felül kifizetett összeget a likvid vagyon terhére a Takarékbank szintén megtéríti az alapnak.
Csődbe mehet 40 százaléknyi likvid vagyonnal egy hitelintézet?
A rendkívül magas, 40 százalékos likvid vagyon ugyanakkor komoly kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, hogy valóban „menthetetlen” volt-e az a takarékszövetkezet, amelynek vagyona néhány héten belül hozzáférhetővé válik – azaz döntően betétben vagy értékpapírban van és nem mondjuk hitelekben kihelyezve. Emlékeztetőül: a korábbi „integrációs csődnél”, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél a likvid vagyonelemek 15,44 százalékot tettek ki, míg az ezt megelőző takarékszövetkezeti csődöknél általában 10 százalék alatt volt a megtérülési aránya. A hatályos törvények szerint az integrációból kizárt takarékszövetkezet esetében a felügyeleti jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Banknak nincs joga azt mérlegelni, hogy az adott hitelintézet menthető-e, így a nyáron elfogadott bankszanálási eljárást sem indíthatja meg - csak arra van joga (és ez kötelessége), hogy az adott szövetkezet működési engedélyét haladéktalanul visszavonja.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
