A kormányszóvivő nem kívánta kommentálni a Takarékbank esetleges állami megvásárlásáról szóló sajtóinformációkat csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva; Giró-Szász András azt mondta: a kormány folyamatosan figyeli, hogy milyen lépéseket tud tenni a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésének megindulása érdekében.
Hitelezés és állampapír-piac
Az Index értesülései szerint az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank négymilliárd forintot adna a Takarékbank 38 százalékáért. Az eddig is sem volt titok, hogy az állam szemet vetet a pénzintézetre. A múlt héten az adásvételi szerződés negyedik változatát dolgozták át, mielőtt az eladó, a német DZ bank vezetői Budapestre érkeztek. A Takarékbankkal a takarékszövetkezeti rendszerben szeretne meghatározó befolyást szerezni az állam, hogy azon keresztül pörgesse fel a lefagyott hitelezést - írja a portál. De az sem kizárt, hogy az állam a Takarékbankon keresztül értékes új csatornát nyerhetne a lakossági állampapír-vásárlás felpörgetésére, ami kiemelt célja. Piaci pletykák szerint az állam a kisebbségi tulajdon megszerzése után egy tőkeemeléssel többségi tulajdonossá is válhat a bankban.
A kormány látja, hogy "alternatívát kell nyújtani a kkv-knak"
Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: a magyarországi telephellyel rendelkező, de külföldi stratégiai központú bankok az elmúlt öt negyedévben 1400 milliárd forintot utaltak haza (a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról). A nagymértékű tőkekivonás nemcsak Magyarországra jellemző, hanem a térségben mindenhol, ahol a külföldi tulajdonú pénzintézetek domináns helyzetben vannak - tette hozzá.
A kormány világosan látja, hogy ezzel szemben alternatívát kell nyújtani a kis- és középvállalkozói szektornak a hitelezés biztosítása kapcsán - mondta, kiemelve: ezért született arról döntés, hogy a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t kizárólagos állami tulajdonba helyezik.
Giró-Szász András jelezte: a kormány folyamatosan figyeli, hogy milyen egyéb lépéseket tud tenni a kis- és középvállalkozói hitelezés megindulása érdekében, de "ezen túlmenő sajtóhíreket" nem kíván kommentálni.
Korábban forrásainktól úgy értesültünk, a Gránit Banknál is jelentkezett egy nagy befektető, Demján Sándor bankjában az elmúlt két évben magyar magánszemélyek és társaságok 1 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, a tulajdonos pedig továbi befektetőket vár. Ezek közt lehet az állam is, hogy a bank tárgyal-e a kormánnyal egy esetleges tőkeemelésről, arról Hegedüs Éva, a bank vezérigazgatója így nyilatkozott a Privátbankárnak: "az üzleti világ egyik etikai alapszabálya, hogy csak megvalósult tranzakciókról és a felek előzetes egyetértésével illik nyilatkozni, amit a múltban is mindig betartottam és így szeretnék eljárni a jövőben is."
Vesz-e a bankot az állam?
Az állam 4 milliárd forintért vásárolná ki a német kisebbségi tulajdonost a Takarékbankból, de piaci pletykák szerint nem biztos, hogy itt meg is állna. Nem ez az egyetlen pénzintézet, mely után érdeklődést mutathat a kormány, de hivatalos közlés egyelőre nincs.
A pozíció értéke nagyjából 36 milliárd dollár. 
