Csaknem egy hónapja annak, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai láttán Orbán Viktor megfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatát és 2020 végéig tartó hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett. Ez valamennyi, 2020. március 18-án éjfélkor esedékes hiteltartozásra vonatkozik, beleértve a hitelkeret-jellegűeket is, ilyen például a folyószámla- és a hitelkártya-adósság.
Némi félreértést okozott, hogy mivel a hitelmoratórium alanyi jogon jár mindenkinek, a bankok automatikusan stoppolják a tőke-, a kamat- és a díjtörlesztéseket, így azoknak van teendőjük, akik továbbra is tudják vagy akarják fizetni a havi részleteket. Például azért, mert nem akarják megnyújtani a törlesztést – a moratórium miatt óhatatlanul legalább 9 és fél hónappal, de amiatt, hogy 2021. január 1-jétől nem lehet magasabb a havi részlet a március 18-a előttinél, általában ennél hosszabb idővel kell számolni.
Megkérdeztük a bankokat, hányan jelezték eddig, hogy ők bizony folytatják a törlesztést. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire járványtudatosak az ügyfelek, azaz hányan fogadták meg a bankok tanácsát, miszerint biztonsági, megelőzési okokból a fiók helyett online jelezzék, nem kérnek a moratóriumból.
Lássuk először, hányan fizetnek tovább. E szándékát a legnagyobb arányban a Gránit Bank hiteladósai jelezték: a lakosságiak több mint 60 százaléka, a vállalatiak fele.
Jelentős a Budapest Bank (BB) ügyfelei körében is az érdeklődés a törlesztés folytatása iránt. Különösen az autó- és jelzáloghitelesek közül fizetnek tovább kiemelkedően sokan: a hétfői állapot szerint az előbbiek közel 60, az utóbbiak 50 százaléka. De a BB vállalati ügyfeleinek is közel a fele teljesítené az eredeti szerződését, míg a Budapest Lízing-kliensek több mint ötven százaléka.
A lapunk megkeresésére válaszoló többi hitelintézet 20-30 százalékos továbbtörlesztési hajlandóságról számolt be. Ezt az OTP Bank több mint egymillió érintett ügyfelének eddig már több mint 30 százaléka jelezte, míg az MKB Banknál 20 százalékot meghaladó ez az arány. Az UniCreditnél jogosult vállalatok és magánszemélyek egyaránt közel 30-30 százaléka fizet tovább, a CIB Banknál ugyanakkor eltérő a két szegmens viselkedése: míg a lakossági ügyfelek közel 32, addig a vállalatiak mintegy 21 százaléka jelezte, hogy továbbra is törleszteni kívánja a hitelét.
Április 15-éig az Erste Bank lakossági hitelszerződéses ügyfelei közül már több mint 160 ezer esetben választották, hogy nem élnek a moratórium adta lehetőséggel és tovább törlesztik a hiteleiket. Hogy ez mekkora arány, azt a bank nem közölte. Némi támpontot ad azonban, hogy várakozása szerint az adósok 30-35 százaléka fogja tovább törleszteni a hiteleit, igaz, hangsúlyozta, hogy ez az arány nagyon eltérhet hiteltípusokként is. Ennél magasabb az arány a vállalati ügyfeleiknél, közel 50 százalékuk továbbra is a szerződésének megfelelően szeretné törleszteni a hiteleit.
Más bankok is voltak, amelyek nem arányokat, hanem esetszámokat közöltek, így azokból voltunk kénytelenek következtetéseket levonni. Így például a K&H Bank kapcsán abból, hogy eddig közel 80 ezer lakossági ügyfele élt a moratóriumból való kijelentkezés jogával, vagyis ennyien jelezték a pénzintézetnek, hogy a fizetési haladék ellenére továbbra is a hitelszerződésükben foglaltak szerint szeretnék törleszteni a fennálló hiteltartozásukat. Ebből a K&H 2019 végi 1618 milliárd forintos lakossági hitelállományát és 7-8 millió forintos átlaghitel-tartozást feltételezve azonban ugyancsak 30 százalék körüli továbbtörlesztési arány jön ki.
A Takarékbanknál több százezer jogosultat és ezermilliárd forintot jóval meghaladó összértékű hitelösszeget érint a moratórium. Kedden délig 42 500-an jelezték, hogy nem kérnek ebből, ők majdnem 200 milliárd forint összértékű hiteltartozással rendelkeznek – közölte a hitelintézet, amiből 10-20 százalék közötti arány adódik.
Az adatok azonban nem fedik le teljesen azokat, akik nem élnek a kormány által felkínált fizetési könnyítéssel. Hiszen talán nincs mindenki tisztában azzal, hogy nem kötelező nyilatkozni a továbbtörlesztésről, hanem ráutaló magatartással (azaz a törlesztőrészlet fizetésével) is ki lehet farolni a moratóriumból.
A bankok amúgy is azt javasolják az ügyfeleiknek, hogy akinek anyagi helyzete, körülményei megengedik, az fizesse tovább törlesztőrészleteit, ezzel elkerülhető a moratóriumot követő időszakban a futamidő meghosszabbítása. Persze teszik ezt a saját, jól felfogott üzleti érdekükből. Hiszen minél többen nem élnek a moratóriummal, annál kevesebbet buknak azon. A moratórium bejelentését követően az MNB úgy becsülte, hogy amennyiben valamennyi adós élne a moratóriummal, az 50 milliárd forint bevételkiesést eredményezne az összes banknak. Ennél azonban magasabb összegre lehet következtetni az OTP közléséből, miszerint a legnagyobb hazai pénzintézet csoportszinten akár 39 milliárdot veszíthet.
Mindenesetre azt is érdemes tudatosítani, hogy a moratóriumról való lemondás nem egyirányú utca. A kormányrendelet szerint, aki most tudja vagy akarja folytatni a törlesztést, ám később valamilyen okból ez mégis súlyos, akár megoldhatatlan teherré válik a számára, az módosíthatja a döntését. Ráadásul ezt az év végéig többször is, akár hónapról hónapra megteheti.
Vezet az online
Kíváncsiak voltunk arra is, mennyire talál nyitott fülekre az az úton-útfélen hangoztatott kérés, miszerint az ügyfelek igyekezzenek a bankfiókok helyett a koronavírus-járvány miatt teljesen biztonságos online-csatornákon kapcsolatba lépni a bankjukkal.
Az OTP-nél túlnyomó részben online jelezték az ügyfelek a továbbfizetési igényüket. A legnagyobb hazai pénzintézet fiókjai és telefonos ügyfélszolgálatai nagy terhelésnek vannak kitéve, ezért lapunkon keresztül is arra kérik az ügyfeleiket, hogy a moratóriummal kapcsolatos kérdéseikre elsősorban a honlapjukon szerezzenek információkat. A hitelkártyák és a vállalati ügyfelek esetében külön aloldalt is készítettek.
Hozzávetőlegesen a bejelentések 70 százaléka az internetes felületen érkezik be az MKB-hoz. A fennmaradó rész pedig közel azonos arányban oszlik meg a telefonos ügyfélszolgálata és a bankfiókjai között. A BB ügyfeleinek döntő többsége is elektronikus úton – internetbankon vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, az autóhitelek esetében pedig sms-ben – nyilatkozott a törlesztés folytatásáról, így emiatt e bank a fiókjaiban nem tapasztalt jelentős növekedést. A moratórium alóli kilépés nyilatkozatának leadására a K&H-nál is alapvetően a digitális csatornákat használják az ügyfelek. Jelzésértékű, hogy a bank honlapján a moratórium nevű információs aloldalt eddig több mint 210 ezren tekintették meg.
A CIB ügyfeleinek valamivel több mint fele nyilatkozott online a fizetési folytatásról, míg az UniCreditnél a lakossági ügyfelek fele internetbankon keresztül, mintegy 30 százalékuk pedig telefonon. A vállalati és vállalkozó klienseik pedig az ügyfélmenedzsereiken keresztül intézték a moratóriumból való kilépésüket.
A Takarékbank arról számolt be, hogy a hozzájuk érkező email-ek 80-90 százaléka kapcsolódik a hiteltörlesztési moratóriumhoz, s ugyanezen a csatornán nagy számban érkeznek az ügyfélnyilatkozatok a kilépésről. Érdekesség, hogy a márciusban beérkezett levelek 64 százalékát március 26-31. között kapták, ami összefügghet azzal, hogy a hiteltörlesztések általában a hó elejére esnek.
Üzleti titok
Szerettük volna a moratóriumot nagyobb összefüggésbe is helyezni, úgymond felvázolni azt a bizonyos „big picture”-t. Ám az azt firtató kérdéseinket, melyek szerint:
- a továbbtörlesztési szándékukat jelzők mekkora összértékű hiteltartozással rendelkeznek?
- mekkora többletteherrel számoltak arra az esetre, ha mindenki élne a moratóriummal, s ezen az eddigi továbbtörlesztési szándék-jelzések mennyit könnyítettek?
a bankok nem válaszolták meg. Így maradt az OTP már említett becslése. Egyesek arra hivatkoztak, hogy ezek az adatok a moratóriumba való folyamatos ki- és bejelentkezések miatt „mozgó célpontok” – bár ez gyenge érvelésnek tűnik, inkább csak arra utal, hogy nehéz aktuálisan érvényes adatot meghatározni, hozzávetőlegest persze lehetne. Mások meg üzleti titokra hivatkoztak – ami viszont annak az egyértelmű jele, hogy e bankoktól a moratórium zárását követően sem várhatunk számokat.
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
