|
| (Pixabay) |
Jelzés értékűnek látszik a jövőre nézve, hogy nem a kriptovalutákról, hanem a blokklánc-technológiáról szól a mai konferencia.
Még ha a blokklánc-technológia sok szempontból gyerekcipőben is jár, a világ már soha nem lesz olyan, mint előtte volt – mondta Szilágyi Imre, a Blockchain Budapest konferencia fő szervezője a rendezvényen.
Az előző húsz évben is óriásit változott a világ, például a semmiből teljesen elterjedtek az okostelefonok, a következő húsz évben is hasonló, legalább ekkora változások várhatóak. Jelentős részben a blokklánc miatt. (A blokklánc a kriptodevizák mögött álló nyilvántartási rendszer, a technológia lelke, amivel azonban más nyilvántartásokat is lehet vezetni – a szerk.)
Szilágyi szerint a kriptodevizák inkább befektetési eszközök, pénzként még nem tekinthetünk rájuk, de azon a téren is beválhatnak, afelé haladunk. A bitcoin jelenleg inkább csak a kapu, az ajtó, a legtöbb kriptiodevizát ezen keresztül lehet megvásárolni.
| Érdekelnek a kriptodevizák, de nem tudod, hogy megbízhatóak-e? A Privátbankár.hu befektetői szemináriumán erről is szó lesz, regisztrálj most, mielőtt elfogynak a helyek! >>>> |
Te hogy választanál?
Öt terület a szakember szerint végérvényesen megváltozik majd a blokklánc révén. Az első a bankrendszer, a bankolás, sok új fintech cég új üstökösként feltűnve teljesen átírhatja a korábbi játékszabályokat. A második a kiskereskedelem, a “supply chain”, ahol a termék eljut a fogyasztókhoz. A harmadik az ingatlanpiac, az ingatlannyilvántartás, de lényegében minden olyan terület, ahol hiteles és pontos nyilvántartásokra van szükség.
Különböző szavazások, választások, legyen szó politikáról vagy részvénytársaságokról, tíz év múlva valószínűleg már szintén ezzel a technológiával fognak folyni. Az ötödik terület pedig az egészségügy lehet, illetve sok más olyan ágazat, ahol precíz azonosításra és titkosításra van szükség, például a személyi adatok védelmében.
Kamathiány és kriptodevizák
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint félnek az állami szabályozó szervezetek az új technológiáktól. A 2007-2009-es válság után óriási változások voltak a pénzügyi rendszerben, de a bizalom is megingott iránta. Sok minden ezzel kapcsolatban ma már ideológiai jellegű, például megerősödtek az antikapitalista mozgalmak.
A 2009-2017-es időszak rendkívüli volt a tőkepiacokon, például a jegybanki beavatkozás, az alacsony kamatok, a rekord alacsony kötvényhozamok miatt. Mivel a kockázatmentes értékpapírok hozama nulla, ez rákényszerített sokakat az alternatív befektetések keresésére. Ez az egyik oka annak, hogy a kriptodevizákat most felkapták.
Nem leszünk kriptó-nagyhatalom?
A kibányászott arany állománya évente 1-1,5 százalékkal nő, de több arany nem keletkezik a Földön, ezért viszonylag fix a kínálata. A kereslet viszont nem fix, így az arany ára nagy kilengéseket mutatott. Hasonló folyamat zajlik le a kriptodevizáknál is.
Bod Péter Ákos szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a kriptovilág központjává tud-e válni, ahogy azt sokan remélik. Részben az ország általános, például a visegrádi országokkal szembeni elmaradását említette ezzel kapcsolatban. Részben pedig bemutatta a Pisa oktatási felmérés Magyarország számra aggasztó adatait.
Szembe menni a régi világgal
A szakember szerint a bankok is igyekeznek integrálni, felhasználni a blokklánc-technológiákat, mint potenciális konkurenseket. De még az egyébként igen konzervatív jegybankok is várhatóan kénytelenek lesznek befogadni az új technikát. De ehhez még szükség lesz egy komolyabb szabályozási szakaszra.
Csabai Csaba kriptoblogger szerint ahogy nőtt pár évvel ezelőtt a bitcoin árfolyama, úgy szerelmesedett bele mindenki a technológiába. A bitcoin létrehozása teljesen szembe ment az akkori pénzügyi alapelvekkel, például az, hogy a kibocsátható érmék mennyisége korlátos. Vagy az, hogy minél több szereplő vesz részt a rendszer működtetésében, az annál biztonságosabbá válik.
Gyanús kriptók
A bitcoin dominanciája mára nagy mértékben visszaszorult, de az összes ICO-nál, token-kibocsátásnál vagy bitcoinért, vagy etherért árulják a befektetéseket. A legtöbben bitcoint igyekeznek gyűjteni, már csak azért is, mert egyébként drága lenne megvásárolni.
Nagyon sok kriptodeviza létezik, némelyik mögött ma még gyakorlatilag csak egy “white paper”, egy létrehozási tervezet áll, valamint egy jól csengő név és pár szlogen. Az új kriptodeviza árfolyamát kis vásárlásokkal is fel lehet mesterségesen tornászni a magasba, ezzel a kapitalizáció óriásira emelkedik, az értelmi szerzők pedig rengeteget kereshetnek vele. Valódi újítás, programozói munka, piac nincs a termék mögött.
Kéne valahogy költeni
Tudunk olyan magyarországi bankról, nem is egyről, amelyek támogatást terveznek a kriptodevizák mögé – monda el Csabai Csaba. A blogger olvasóinak nagy része egyébként egy körkérdésen arra szavazott, hogy a hagyományos pénzek és a kriptodevizák közötti kényelmes átváltást, illetve stabilan működő kriptodeviza-alapú bankkártyákat kellene leginkább megoldani a piacon.
Megoldás a szerzői jogokra?
Tuan Anh Trinh egyetemi docens, a Corvinus Fintech Center vezetője Eric Schmidt-et idézte (Google), aki szerint ami a digitális világban nem duplikálható, az óriási érték lehet. Erre is alkalmas lehet a blokklánc. A művészet, a szerzői jog szenved attól, hogy termékei bitről bitre, egészen pontosan korlátlan számban duplikálhatók.
Szerinte azonban a technológiával sok probléma is van. Tíz év alatt sem sikerült senkinek egy igazi, reális, gyakorlatban használható blokklánc-technológiával. Eközben a Facebook három év, a Twitter két év, az Angry Birds 35 nap alatt tudta az első 50 millió felhasználót összegyűjteni. Egy másik gond a hatalmas energia-felhasználás.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
