Nem az a kérdés, van-e bitcoinod
Sok laikus kisbefektető számára a kriptodeviza-befektetés azzal a kérdéssel egyenértékű, hogy vesz-e bitcoint, (mondjuk a Revoluton), vagy sem. Ám ez a szektor már ezerszer bonyolultabb ennél. A bitcoin egy értékes, de sok szempontból már csak apró szeletkéje a piacnak. Akár hiszed, akár nem, a bitcoin lassan már csak egy horgony lesz, egy biztos pont, amihez vissza-vissza térnek sokan egy-egy sikeres üzlet után.
Az igazi történés nagyrészt az “altcoinok”, a bitcoin-alternatíváknak is nevezett több ezer egyéb kriptodeviza világában zajlik. A “vedd meg, majd tartogasd, amíg felmegy” típusú befektetésnél pedig sokkal többféle módszer van arra, hogy valaki nyereséget vagy kriptodevizát szerezzen.
De mindenképpen nagyon jól kell tűrni az óriási volatilitást, és tisztában kell lenni azzal, hogy a veszteség száz százalék is lehet. Gondolj bele, a ruletten mi történik – dupla vagy semmi. Ott is óriási az ingadozás. Érdemes mindenre felkészülni.
1. Buy and Hold (HODL)
Már Warren Buffett is megmondta, hogy a kedvenc befektetési időtávja az “örökre”. A “vedd meg, és tartsd”, tartogasd évekig, évtizedekig típusú befektetés manapság eléggé kiment a divatból. Sok kisbefektető, főleg a fiatalok, türelmetlenek, és lehetőleg könnyen, gyorsan szeretnének meggazdagodni. Így túl sok kockázatot vállalnak, és gyakran belebuknak.
Pedig régen a szolid, polgári gazdagság szimbóluma volt a “szelvényvágás”, az “osztalékokból élni”, amikor egy részvényvagyont tartva annak hozadékait élvezte valaki.
A kriptodevizák ugyan nem fizetnek osztalékot, de a bitcoin több mint tíz éves, meredeken emelkedő pályáját látva nála ez a taktika is gyümölcsöző volt. Az ether tulajdonosai sem panaszkodhatnak, bár ott még nagyobb az árfolyamok ingadozása, a volatilitás.
A többi kriptodeviza esetében azonban még nem tudni, hosszú távon mennyire lesz eredményes ez a taktika. A most az első tíz-húszban levő továbi kriptók szinte teljesen mások, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt is voltak. Sokak szerint a kriptodevizák 98-99 százaléka is megszűnhet idővel, de nem tudni, kik lesznek a nagy túlélők.
2. Játsszunk kockázati tőkést
A bitcoin 1-2 centről ment fel 60-70 ezer dollárra bő egy évtized alatt, vagyis értéke több milliószorosra nőtt. Ez a hajó valószínűleg elment a Föld legtöbb lakója számára (hétmilliárd emberre jelenleg 18,9 millió bitcoin jut, és nem is lesz több 22 milliónál.) De vannak olyan kriptodevizák, amelyek az utóbbi pár évben is tudtak százszorozni, esetleg ezerszerezni.
Fedezzünk fel hát ígéretes új projekteket, amelyek megsokszorozhatják a pénzünket – gondolják sokan. Ők a kriptodeviza-piac kockázati befektetői. Hasonló ez, mint a fundamentális részvényelemzés, csak kriptodeviza-módra.
De itt más paramétereket figyelnek. Nem árbevételt, nyereséget, saját tőkét, piaci részesedést, illetve ezek növekedését, mint a hagyományos részvénytársaságoknál. Inkább azt, hogy a projekt milyen problémákat old meg, a szereplők mely köre számára. Technológiai kiforrott-e, könnyen használható szolgáltatásokat nyújt-e. Mekkora közösség, rajongói csoport van körülötte, mekkora nyilvánosságot kap a különböző közösségimédia-oldalakon, fórumokon, híroldalakon, vagyis mekkora a “hájp” (hype, felhajtás) körülötte.
3. A rövid távú kereskedő
Ők a technikai elemzés alapján pár napos vagy hetes, sőt akár csak órás trendeket próbálnak meglovagolni. A fundamentumok rendszerint kevéssé vagy egyáltalán nem érdeklik ezeket a befektetőket, úgy gondolják, az árfolyam, a chart (grafikon) mindent elárul, amit tudniuk kell. Ilyen elemzéseket olvasgatva az az érzése támad az embernek, hogy nem is tudják, az adott termék tulajdonképpen mire való.
Bár a legtöbb országban az árfolyam-manipulációt tiltják, vannak, akik nem akarják a véletlenre bízni a sikert. Csoportokat szerveznek egy-egy termék árának mesterséges felpumpálására. (Hasonlóan vagy megegyezően a 2021 elején hírhedté vált WallStreetBets csoporttal.)
Nem történik itt más, mint hogy a befektetők egyik csoportja szervezetten megtéveszti és kifosztja a többieket. Idő kérdése, mikor fognak a hatóságok ez ellen fellépni. Lehet, hogy érdemesebb az ilyen akcióktól távol maradni.
4. Az arbitrazsőr
Az arbitrázs ugyanazon terméknek többféle piacon vagy platformon fellelhető árkülönbségeit aknázza ki. Például ugyanaz a termék többféle tőzsdén nem mindig ugyanannyiba kerül. Vagy egy termék azonnali és határidős ára közötti különbség.
Az arbitrázst sokszor automatizálják és robotokkal támogatják, így kisbefektetőként, programozói háttér nélkül nehéz labdába rúgni. De kisebb, kevésbé nagy forgalmú befektetési célpontoknál még működhet.
5. Lekötni a kriptodevizát, kamatra
A fél világ azért sír, mert nem kap elég kamatot, ami a pénze értékét megőrizné, miközben az infláció nő. Ez százezreket ösztönöz arra, hogy a kriptodeviza-piacra menjenek, annál is inkább, mert ott még van kamat. Méghozzá magas, 5-15 százalékos hozamot is el lehet érni.
A probléma a kockázatokkal van. A hacker-támadások és más visszaélések, a hektikusan változó kriptodeviza-árak, az esetleges programhibák mind-mind fenyegetik a befektetéseket. (Amit a kisbefektetők sokszor nem is érzékelnek megfelelőképpen.)
A befektetés inkább a hagyományos tőkepiac high-yield kötvényeihez hasonló, ahol magas ugyan a megtérülés, de a cégek csődjét komolyan számításba kell venni. Kérdés, mely kockázat éri meg, a kamat arányban van-e a rizikóval.
A kölcsönadott pénzt a másik oldalon a “hitelfelvevők” sokszor kockázatos ügyleteknél használják fel, mint tőkeáttételes spekulációk vagy árjegyzés.
6. Árjegyzőként működni
Egyes automatizált árjegyzői rendszereken (AMM-ek, mint Uniswap, SushiSwap és sokan mások) jutalékot kapsz azért, ha a pénzed “likviditási alapokban” (liquidity pool) tartva, egyfajta árjegyzői tevékenységet támogatsz - jutalékokért cserébe. Az ilyen árjegyző programok (amik okosszerződések rendszeréből állnak) teszik lehetővé, hogy a befektetők mindig tudjanak eladni vagy venni, és ne legyen túl nagy különbség a vételi és eladási árak között sem.
Azonban itt is komoly piaci és biztonsági kockázatok vannak. Például előfordulhat, hogy miközben az adott kriptodevizát lekötve tartod, buksz az árfolyam-változásokon, amit a jutalékok sem kompenzálnak teljesen. Vagy a nyereséged elmarad attól, mintha egyszerűen tartottad volna (HODL). (Ez az "impermanent loss" jelenségként imsert.) Ezek a rendszerek sincsenek teljesen védve a rosszindulatú támadások vagy a szoftverhibák ellen.
7. Szorgos hangyaként dolgozni
Ide tartozik például a play-to-earn (P2E) játékos, aki egyes játékokban különböző feladatokat teljesít vagy tárgyakat szerez, amikért némi kriptodevizát lehet kapni. Vagy újabban NFT-ket vásárol, amelyek áremelkedéséből profitálhat (ha bejön). Vagy a blogger, akinek egyes platformokon szavazni lehet a cikkeire, majd ezért kriptót, jó esetben dollárokat, de sokszor csak filléreket kap cserébe. (Majd azt várja, hogy ezen kriptofillérek árfolyama felmenjen a piacon.)
De nagy a konkurencia, ilyesmivel jól keresni rendszerint csak a legjobbak tudnak.
8. A bányász és a validátor
A bitcoin-bányászat mára ipari jellegű tevékenységgé vált, ami jól látszik abban, hogy a legnagyobb cégek a tőzsdén is szerepelnek, és egész erőműveket vásárolnak fel. A kicsiknek itt kevés tér marad. De olcsó áram esetén ethert és kevésbé felkapott kriptoedvizákat még “házilag“ is megérheti bányászni.
A bitcoin és az ether “proof-of-work“ típusú nyilvántartása mellett egyre több a proof-of-stake kriptodeviza, amelyeknél kevésbé hardver- és energiaigényes a rendszer működése. Itt validátornak (a tranzakciókat adminisztráló szerver-üzemeltetőnek) lenni szintén jó üzlet lehet, sok kriptó jár érte, annál is inkább, mert különben nem csinálná senki. De ez is tőkeigényes, általában nagy összegeket kell letenni biztosítékként az adott kriptodevizában, és kell egy-két csúcsszámítógép a “node” (csomópont, szerver) üzemeltetéséhez.
9. Az airdrop-vadász
Akinek egyáltalán nincs pénze, mégis ezen a piacon szeretne valamit csinálni, az megpróbálhat ingyen akciókra jelentkezni. Az “airdop“, a levegőből pottyantott kriptodeviza általában új, induló projekteknél reklámcélokat szolgál. Többnyire jó, ha pár dollárnyit adnak belőle egy-egy alkalommal. Mégis sokan ácsingóznak rá, mert hátha szerencséjük lesz. Ha az adott kriptodeviza nagyon befut, az árfolyam felmegy, akkor jelentősebb összeget is elérhet az eredeti aprópénz értéke.
De sok a jelentkező is, főleg feltörekvő, szegény országokból, és dolgozni is kell vele valamennyit. Például lájkolni az adott cég különböző közösségi oldalait, sőt megosztani a hirdetésüket, ahogy ez az összefoglaló is leírja a legújabb akcióknál. No meg ajánlatos tudni angolul.
+1: Vigyázz, nagy hátránnyal indulsz
Bármelyik mezőnyben is indulsz, vigyázz, nagy információs hátrányban vagy azokkal szemben, akik folyamatosan ezzel dolgoznak. Óriási a kínálat, valóságos dzsungel ez a piac, ahol könnyű eltévedni (és áldozattá válni). Egyedül itt már sokszor nem megy, csapatmunkával lehet igazán eredményesnek lenni. Vannak is ilyen csapatok, közösségek, ami növeli a magányos kisbefektetők hátrányát. (Például a Discord vagy a Telegram szerverein, Reddit-fórumokon.)
Nem árt valahová csatlakozni, olvasni, kérdezni, nyitott szemmel járni. Mindegyik módszernek bőséges szakirodalma van angolul, csak a megfelelő kulcsszavakra kell keresni.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az engedélyektől függ, de az évszakot már tudják. 
