A forintgyengülés mellett sokkal több érvem van - interjú

Privátbankár (P): Meddig tart, tart-e még vajon az alapvető trend, a 2009-ben kezdődött tőzsdei fellendülés?

Kiss Mónika (K. M.): Volt az idén egy orosz sztorink, egy kínai sztorink, egy görög sztorink, egy Volkswagen-sztorink… ezek a válságok gyorsan megszelídültek. Régebben egy ilyen típusú hír akár 3-4 hónapig is negatívan befolyásolta a tőzsdei mozgásokat, ezzel szemben most viszonylag gyorsan kiheveri a piac, mint például az augusztusi kínai indíttatású zuhanást. Ebből én arra következtetek, hogy hamarosan vége lehet a ralinak, akkor szoktak ilyen gyorsan reagálni mind a devizák, mind a részvények.

P.: Idén lehet az év végén Mikulás-rally?

K. M.: Az amerikai kamatemelés eltolódott 2016 tavaszára, amit elsősorban a nemzetközi piaci kockázatokkal és a kínai lassulással indokoltak. Korábban arra gondoltunk, hogy a belső gazdasági folyamatok lesznek hangsúlyosak, de ez úgy látszik, ismét háttérbe került.

A részvénypiacoknak a kamatemelés eltolódása jó hír, van még egy kis „kegyelmi időszak”, amikor nem nőnek a finanszírozási költségek, vásárolhatunk részvényeket. A jelenlegi helyzetben nem indexbefektetést ajánlunk, sőt nem is szektorokat, inkább egyedi részvénytippjeink vannak. A piacnak ebben a túlérett korszakában olyan ez, mint az érett gyümölcs: ehető még, de gyümölcssalátába jobb lesz, mintha nyers gyümölcsként fogyasztanánk…

Érdemes olyan részvényeket választani, amelyekben még van valamilyen fundamentális érték, „sztori”. Jobb kerülni azokat, amelyek dollárerősödés esetén rosszul teljesítenek. A napokban láttuk a Wal-Mart számait, amely éppen ezzel járta meg, és a következő két évre is kedvezőtlen prognózist adott emiatt. Érdemes kerülni az amerikai pénzintézeti szektort is, mivel az alacsony kamatok várhatóan velünk maradnak és az amerikai elnökválasztási kampányban a jelöltek kedvenc témájává válhat a nagy bankok megadóztatása és a szektor szabályozása.

P.: Akkor jön a Mikulás-rally?

K. M.: Pont a napokban néztük meg, hogyan teljesítettek 1945 óta az amerikai, a hetvenes évektől az európai, a kilencvenes évektől a kelet-európai indexek. A feltételezésre, hogy szeptember és december között jobban erősödnek-e a részvényindexek, mint az év átlagában, egyértelműen igen a válasz. Ha csak a historikus tapasztalatokat nézzük, akkor ebben az időszakban érdemes lehet részvényt vásárolni, a decemberi időszak pedig kiemelten jól teljesít. Múltbeli teljesítményre kizárólag azonban nem szabad döntéseket alapozni, inkább az időzítés szempontjából fontosak ezek az adatok.

P.: A vizsgált időszak elején vagyunk. Milyen szektorokat, részvényeket érdemes megvizsgálni vásárlás szempontjából?

Az Egyesült Államokban az online kereskedelmi szektorra koncentrálunk. a jelenlegi árazás mellett az Amazont javasoljuk vételre. Rövidesen itt a karácsonyi szezon, ilyenkor jelentősen nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. A tengerentúlon az online kereskedelem meghatározó része az Amazon.com-on zajlik. Szerepel a listánkon még a brit United Utilities közszolgáltató, amely kedvező eladósodottsági számokkal és magas osztalékhozammal büszkélkedhet.

Az Erste Bankot és a Raiffeisent is érdemesnek tartjuk vételre, miután túladták őket, és javul értékeltségük, és a hírek szerint sikerül konszolidálni helyzetüket Ukrajnában és Lengyelországban. A Fiat-Chrysler pedig a mostani nagy sztori, a General Motors mellett ez a cég is nyerhet azon, ha a Volkswagen szerepe visszaszorul.

P.: Az autóiparra hogyan hat a Volkswagen-ügy?

K. M.: Ez a botrány még nagyon sokáig nem fog véget érni, lesz sok negatív hír, például perek sorozata, ahogy azt annak idején a BP környezetszennyezési ügyénél is láttuk. De azok már specifikusan a VW-t fogják érinteni, nem az egész ágazatot. Természetesen az iparágon belül drámai változások indulnak meg, de a szektor szerepe továbbra sem fog csökkenni.

Az Equilor fejlett piaci részvénykosara A kínai gazdaság lassulásával, valamint az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos piaci várakozások mozgatták a tőzsdéket – írja az Equilor új, 2015/25-ös fejlett piaci részvénykosara. Ebben a Pepsi helyét a Daimler vette át. A prémium autógyártók közül a Daimler újabb forgalmi rekordokat döntött meg, több piacon is megelőzte az élen álló BMW-t. A Goldman Sachsot az Infineon váltotta, amely egy rivális cég felvásárlásával stratégiai piacain válhat vezetővé. Kedvencük továbbra is a Fiat Chrysler, a United Utilities és az Erste részvénye. A mostani kiadványban bevezették a célárfolyamok használatát, amivel volatilis piaci környezetben is javítható a hatékonyság. (A teljes elemzés itt olvasható.)

P.: Más cégekre nem terjed át ez az ügy, nem fognak csontvázak potyogni a szekrényekből? Láttam adatokat, amelyek szerint más járművek is legalább annyira környezetszennyezők, mint a VW autói.

K. M.: Igen, ez lehetséges, de bizonyítékokat nem láttunk. A VW talán egy kicsit erősebben rálépett az amerikai konkurenseinek a tyúkszemére. További szenzációs leleplezésekre már nem számítok, mostanra jó mélyre eltették a csontvázakat a szekrényekbe… A Volkswagen részvényeit, kötvényeit mindenesetre továbbra sem ajánljuk vételre, mivel úgy látjuk, hogy a strukturális átalakítás elkerülhetetlen, amit már be is jelentettek. De lesznek nyertesek is: elsősorban az amerikai konkurensek törhetnek előre.

P.: Ha már autó, mi várható az olaj áránál? Eléggé egy sávban ingadozik mostanában.

K. M.: Az olaj valóban sávban ingadozik, úgy tűnik, talált egy új egyensúlyi helyzetet, amely azonban most inkább politikai alkuk eredménye lehet. A nyersolaj világpiaci ára 2014 közepe óta csökkenő tendenciát mutat, az átmeneti felpattanások ellenére továbbra sem látszanak tisztán a trendfordító jelek. A piac már beárazta, hogy a kereslet és a kínálat közötti rés körülbelül napi 2-2,5 millió hordó körül ingadozik.

Az OPEC jóval az irányadó kvótaszintje felett hozza felszínre a fekete aranyat, az Egyesült Államok pedig soha nem látott mennyiségű olajat önt a piacokra. A szíriai konfliktus mintha belezavart volna ebbe a képbe, bár Szíria nem meghatározó olajpiaci szereplő. Az OPEC olajkitermelésének módosítására leghamarabb a december 4-i OPEC ülésen kerülhet sor, de erre egyelőre kevés esély mutatkozik.---- Bajban vannak-e a törökök, oroszok? ----

P.: A török eszközökre milyen hatással lehet a határaik mellett folyó háború, a belső feszültségek, merényletek?

K. M.: A török líra erősödik, annak ellenére is, hogy november elsején választások lesznek, és nagy a politikai bizonytalanság. A líra Európa egyik legrosszabbul teljesítő devizája volt, most azonban az EU tárgyalásokat folytat a törökökkel, felmerülnek egyszeri támogatások és akár az uniós csatlakozás lehetősége is.

A török líra erősödésében a globális feltörekvő kockázati étvágy növekedése is szerepet játszik: a kereskedők azokat a devizákat részesítik előnyben, amelyek nem “olaj-függők” és profitálnak az elcsúszó amerikai kamatemelésből. A 7,5 százalékos török kamat vonzó lehetőség, erősíti a devizát.

Egy másik devizapár-favoritunk az euró/zloty. Ez szerintünk azért vár most a partvonalon, s nem kezdett erősödni, mint a forint vagy a török líra, mert október 25-én választások lesznek, és nem tudni, ki lesz a befutó, milyen koalíció alakul majd.

P.: Mit gondol az orosz gazdaságról, az embargó hatásáról? Az orosz gazdaság sokkal kisebb, mint az európai, vélhetően hosszú távon jobban bírja…

K. M.: Európának is nagy gondot okoz az embargó, de Oroszország számára egyre nehezebb a helyzet. Kulcskérdés még a rubel árfolyama is. A jegybanki politikusok nemrég nyilatkoztak arról, hogy nincs szándékukban korlátozni a rubel erősödését. Az ilyen nyilatkozatok mögött általában hír vagy pletyka szokott állni. A gyenge rubel Oroszország számára is előnyt jelent.

Van még két ország Európában, ahonnét hasonló érdekes nyilatkozatok jönnek, Svájc és Csehország, érdemes odafigyelni rájuk. A svájci jegybank elnöke például, aki január óta nem beszélt, most még alacsonyabb negatív kamatokat helyezett kilátásba. A koronánál is megváltozott a kommunikáció, nincs kizárva, hogy sáveltolás jöhet. Ezek természetesen spekulatív tippek.

P.: Hogyan vélekednek külföldön a forintról és a magyar eszközökről?

K. M.: Magyarországgal kapcsolatban sokan elismerik, hogy óriási lépéseket tettünk a stabilitás érdekében, a külső egyensúlyunk javult, mindenképpen attraktívabb az ország. Ehhez hozzájárult például a hitelek devizakockázatainak átalakítása kamatkockázattá, a devizaadósság mérséklése, a kamatok csökkentése és a költségvetési hiány kordában tartása.

A másik oldalon viszont FDI-nk (foreign direct investment – külföldi működőtőke áramlások) vagyis a tőkevonzó képességünk egyelőre nem túlságosan erős. A GDP szerkezete nem a belső, organikus növekedésre fókuszál, hiszen nagyrészt autó-összeszerelésből, illetve európai uniós támogatásokból érkezik a fellendülést biztosító rész.

Hosszú távon tehát még mindig nem látni azokat a tényezőket, amelyek fenntartható konvergenciát jelentenének az Európai Unió felé. Sem a termelékenységünk, sem az oktatásunk, sem az egészségügyünk hosszú távon nem néz ki jól. Arra is számítani kell, hogy 2017-től jelentősen csökkennek az európai uniós vissza nem térítendő források. A piaci szereplők általában pesszimisták öt éves horizonton, de relatíve optimisták 1-2 éves időtávra. Az MNB a belső fogyasztás felpörgésétől várja, hogy majd legalább 2-3 százalékos éves növekedés körül tart bennünket a következő években.---- Mi lesz veled, forint? ----

P.: Mit gondolnak a forint árfolyamáról?

K. M.: A forint 307 és 316 forint közötti sávban mozog az elmúlt hetekben, aminek mostanában éppen az erős oldalát teszteltük, főleg a globális kockázati étvágy növekedése következtében. De hosszú távon mindenképpen gyengülő pályán látjuk a forintot, elsősorban gazdasági okokból. Az erősödés mellett szólhat az európai konvergencia és az EU-támogatások, a külső és belső egyensúlyunk, a növekvő GDP, de a közeljövőben a támogatások csökkenni fognak, a GDP növekedése lassul.

Ehhez képest a forintgyengülés mellett sokkal több érvem van. A strukturális változások hiánya, az, hogy exportorientált, kis, nyitott gazdaság vagyunk, és a forint gyengülése nem áll ellentétben a gazdasági, finanszírozási tervekkel. A kormányzat arra rendezkedett be, hogy alacsonyan marad az alapkamat, az adósságunkat a saját lakossági megtakarításainkból és a banki kötvényvásárlásokból finanszírozzuk. Ezért a lehető legtovább érdemes az alacsony kamatszintet fenntartani.

Az Egyesült Államok monetáris szigorítása azonban elkerülhetetlen, ennek hatásai csak a másik csatornán, a forintárfolyamon keresztül csapódhatnak le. Így a következő években 320 feletti euróárfolyamot várunk.

Szép lassan, fokozatosan szokunk majd hozzá a gyengébb forinthoz, ami a fogyasztók várakozásaiba, gondolkodásába is beépül, ez egyfajta „implicit csúszó leértékelés”.

A forint fundamentumai Támogatja a forintot: - Folyó fizetési mérleg többlete - Beáramló EU-támogatások - Nemzetközi alacsony kamatkörnyezet - Magas GDP növekedés - Felminősítési spekulációk Gyengíti a forintot: - Alacsony kamatszint - Kockázati étvágy váltakozása - Exportorientált gazdaság - Magas GDP-arányos eladósodottság - Strukturális reformok hiánya (Forrás: Equilor Befektetési Zrt.)

P.: Európa nagy része a defláció rémével küzd, nálunk is volt több negatív mutató nemrég, itthon veszély ez?

K. M.: Az inflációs kockázatok ismét lefelé mutatnak. Szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Nagy kérdés ebben a helyzetben a bérek, a nyugdíjak alakulása.

Nyugdíjba mennek az úgynevezett Ratkó-gyerekek, emiatt körülbelül 2020-tól egyre nehezebb lesz a nyugdíjrendszert finanszírozni. Nagyon fontos lesz az öngondoskodás, a nyugdíjra való előtakarékosság. Ezért fontos a TBSZ (tartós befektetési számla) és a NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla), valamint a diverzifikált portfólió-építés, amit minden ügyfelünkben igyekszünk tudatosítani.

P.: Ha az egész lakosságot nézzük, keveseknek van akkora jövedelmük, hogy félre tudjanak tenni.

K. M.: Igen, de ha egy, a húszas-harmincas éveiben járó fiatal most elkezd takarékoskodni, akár kis összegekkel is, akkor meglepően jó hozamot érhet el, igaz, évtizedek alatt.

P.: Mely magyar részvényeket lehet érdemes most vásárolni?

K. M.: A régi kedvencünk a Richter. A vállalat mintegy 10 éve sikeresen váltott stratégiát, két sikerágazatot választott ki, a pszichiátriát és a nőgyógyászatot. A cariprazine-bejelentést követően a komolyabb árfolyam-emelkedést a kedvezőtlen nemzetközi környezet és egy nagy eladó akadályozta, így egyelőre elmaradt az újabb rekord, de az ötezer forint feletti célár szerintem reális lehet a közeljövőben.

Az OTP-vel kapcsolatban semlegesek vagyunk, mivel még nem tudjuk pontosan, hogy a banki hitelezés bővítését milyen módon fogja elérni a kormány, de november közepén várható bejelentés erről is, az NHP-ről is.

A Molnál kiváló eredményekre számítok, a finomítói marzsok miatt. Ennek ellenére nem ajánljuk vételre a részvényt, mert a gyorsjelentéssel együtt jelentős leírásokat hajtanak majd végre az Akri-Bijeel blokkon, amely akár 500 forintot is jelenthet részvényenként.

A Magyar Telekom júliusban kiszállt a lakossági gázszolgáltatásból, az üzleti előfizetőket pedig egy vegyesvállalaton keresztül szolgálja ki. Ezek a lépések majd a következő negyedévben látszanak az eredményben, különösen az energia-kiskereskedelem dinamikus növekedése fog hiányozni a harmadik negyedéves számokból. A gazdálkodás gyenge oldala a macedón és montenegrói bevételek szűkülése, a mínuszba forduló szabad cash-flow, a magas eladósodottsági ráta és a sok más kérdés van az év második felével kapcsolatban.

P.: Készül két új kibocsátás, tőzsdei bevezetés az országban.

K. M.: A Waberer’s valószínűleg az ötödik blue chipünk lesz, Európa harmadik legnagyobb fuvarozója, sikertörténet, amit a kormány is erősen támogat. Jó növekedési számok mellett egy egészséges sztori érkezhet a piacra. Részleteket azonban még nem láttunk, az árazás még kérdéses.

A Duna House is bejelentette tőzsdei bevezetési szándékát, de a részletek itt sem ismeretek. Az ingatlanpiaci trendek azonban mindenképpen támogatják a kibocsátást.

Hogyan kellene egy kisbefektetőnek a különböző tippeket, brókercég-elemzéseket értékelnie, mire kellene kereskednie, és mire nem? Kiss Mónika: A kisbefektetőknek szerintem az a legfontosabb, hogy ne szálljanak el egy-egy hírtől, gyorsjelentéstől, hanem próbáljanak valódi értékeket keresni a piacon. Ne tegyük a befektetéseink 70 százalékát egy bizonyos részvénybe egy reggeli hírlevél alapján, ami csak egy pillanatnyi lenyomata a piacnak.  Ma már viszonylag könnyű alapos adatokhoz hozzájutni. Igyekezzünk tiszta fejjel döntéseket hozni, ne hagyjuk, hogy a hírfolyam elvigyen bennünket. Gondoljuk át, melyek azok a fundamentumok, amelyek alapján szerintünk egy részvényben bízni lehet. Javaslom, hogy fizikailag is különítsük el a befektetési és a spekulatív portfóliónkat. Arra is biztatnék mindenkit, hogy vezessünk kereskedési naplót, és időről időre tekintsük át, milyen tipikus hibákat követünk el. Ha már ötödször követtük el ugyanazt a típusú hibát, változtassunk, írjuk fel nagy piros betűkkel, mit kell másképp csinálni.