Miután csütörtökön az amerikai és nyugat-európai részvényindexek is új történelmi csúcsokat értek el, pénteken kissé megakadni látszik a lendület. A német index 0,1 százalékkal emelkedik csak, a párizsi ugyanennyivel esik. Londonban 0,9 százalékos plusz, de például Stockholmban 0,4 százalékos mínusz látható. Az amerikai határidős indexek újra szerény nyerésben állnak.

A hét utolsó napját jórészt vállalati hírek dominálják, a FedEx például erős nyereségnövekedéssel lepte meg a részvényeseket. A Nike bevételcsökkenésre figyelmeztetett, az Apple-nek pedig egy trösztellenes perrel kell szembenéznie. A Wall Street összességében erős nyereséggel zárja a hetet.

Alulteljesítő az OTP

A BUX index 0,4 százalékkal süllyed, ma is az OTP húzza le, amely 1,1 százalékkal esik. A Richter csak 0,1, az Opus 0,6, A Telekom 0,8 százalékkal megy le, a Mol viszont 0,6 százalékos emelkedésre képes. A hollandiai földgáz 3,8 százalékkal drágult. Az olaj ára a közel-keleti tűzszüneti tárgyalások újabb fordulója miatt esik a sajtó szerint, de csak csekély mértékben.

Szakad az arany, gyengül a forint

Az euró 397,30 forint, ami 2,4 forinttal magasabb a csütörtök estinél. Ebben a dollár erősödésének nagy szerepe lehet, emiatt eshet az arany és más fémek ára is. Az első számú nemesfém, amely a napokban új történelmi csúcsra ért, most 2168 dollár, 0,8 százalékkal csúszott vissza.

A forint árfolyamát a jövő kedden esedékes MNB kamatdöntő ülés nagyban befolyásolja, amelyről erősen megoszlanak a vélemények, 0,5, 0,75, esetleg 1,0 százalékos kamatvágás is lehet.

Jön a Mol-osztalék

A Mol bejelentette, hogy igazgatósága részvényenként 250 forintos osztalék kifizetését javasolja, ez 8,5 százalék körüli osztalékhozamot jelent – írta a K&H Értékpapír. Az “alaposztalék” 150 forint lenne részvényenként, amelyet 100 forintos “rendkívüli osztalékkal” egészítene ki a társaság az előterjesztés szerint.

A forintra is hathat a svájciak váratlan lépése

Miután meglepetésre kamatot vágott a svájci jegybank a csütörtöki ülésén – valószínűleg több hónappal megelőzve a Fed-et, az EKB-t és a BoE-t is –, az amerikai dollár erősödni kezdett. Legalábbis több kommentár ezzel magyarázza a dollár feltámadt erejét, mások pedig a brit jegybank (BoE) “galamb” megnyilatkozásait ie beleveszik.

A svájci jegybank 25 bázisponttal 1,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, miközben a piac ezt csak júniusra árazta. A váratlan vágásra gyengüléssel reagált a svájci frank árfolyama – írta az Erste Befektetési Zrt.

Meglepetés Isztambulból

Meglepetést okozott a török jegybank is, amely a líra védelme érdekében a várt tartás helyett 45 százalékról 50-re emelte az alapkamatot. Ráadásul a kamatfolyosót is kiszélesítették 300 bázispontra, amivel a finanszírozáshoz jutás még drágábbá vált.

A norvég és a brit jegybank viszont nem okozott meglepetést, mindkettő tartotta az alapkamatot (4,5, illetve 5,25 százalékon).

Százmilliárd dollár felett a Binance-nél őrzött vagyon

Március első hetében százmilliárd dollár fölé emelkedett azoknak a kriptoeszközöknek az értéke, amelyeket a Binance kriptotőzsdén tartanak a felhasználók – közölte a társaság.

A Binance minden egyes felhasználói dollárt legalább egy dollárral fedez a proof-of-reserve (POR) rendszernek köszönhetően – szögezik le.

A Binance POR rendszere az átláthatóságot szolgálja különböző kriptográfiai ellenőrzési mechanizmusokon keresztül. (Mint a digitális “Merkle-fa”, “tartalékbizonylatok”, “biztosítékbizonylatok”.) A felhasználók ezek révén a “személyes adataik biztonsága mellett” képesek ellenőrizni az eszközeik rendelkezésre állását és az egyenlegüket – közölte a tőzsde.

Hatalmas kísérletbe fogott a Blackrock

A BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője belép a tokenizált (azaz a blokkláncon, kirptoérmeként forgalmazott) befektetési alapok piacára – adta hírül a világsajtó. Ennek középpontjában a “BlackRock USD Institutional Digital Liquidity Fund” (BUIDL) nevű kriptoérme (token) létrehozása áll, amelyet március 5-én hoztak létre az Ethereum-blokkláncon.

Ezután benyújtotta az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC) a mögöttes “USD Institutional Digital Liquidity Fund” nevű “intézményi digitális likviditási alapjával” kapcsolatos kérvényeket.

Elmosódik a határ a kriptók és a tradicionális pénzügy között?

Az alapba történő befektetés minimumösszege legalább 100 ezer dollár. A megoldás a blokklánc-technológia erősségeit és a befektetési alapok iparágának már bevált struktúráit ötvözi, amivel a vagyonkezelés új korszaka nyílik meg – írja a német Block-Builders.

A zártkörű tőkealapokba való befektetés új módját jelenti, amely hidat képez a hagyományos pénzügyi piacok és a digitális eszközök világa között.

Amióta a szabályozók januárban zöld utat adtak neki, a BlackRock iShares Bitcoin ETF-je (IBIT) egyébként 15,5 milliárd dollárnyi eszközt gyűjtött össze.