Hetek óta azzal van tele a sajtó, mennyire félnek a piacok attól, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, ennek milyen következményei lehetnek. A bizonytalanság már eleve nem tesz jót a részvénypiacoknak, ez önmagában is elegendő ok arra, hogy a brit, európai részvények, és az angol font alulteljesítők legyenek.
Sokan ugyanakkor úgy vélik, hogy még ha ki is lépne Nagy-Britannia – amire a legutóbbi közvélemény-kutatások egy hétvégi politikai gyilkosság nyomán megint kisebb esélyt adnak – akkor is inkább rövidebb távúak lennének a káros következmények. Hosszú távon az ország megkötheti azokat a szabadkereskedelmi és egyéb megállapodásokat, amelyek segítségével kint is van, de lényegében bent is van az EU-ban (hasonlóan Svájchoz vagy Norvégiához).
Még mindig erősnek látszik a font
Ha valaki ebben bízik, akkor lehet, hogy most érdemes brit részvényeket, devizát vásárolni, amikor még nagyon nagy az ijedelem? Lehetséges, de nem biztos. Grafikonunkon megvizsgáltuk a brit részvények és deviza utóbbi három évét az Eurózónához képest. Azért éppen három évet, mert 2013 végén került először komolyan szóba ezen népszavazás gondolata, bár igazán komolyan vehető közelségbe csak 2015 tavaszától vált. (Választások után.)
Ezen idő alatt az FTSE brit index (narancssárga vonal) kettő százalékkal csökkent, míg a Stoxx 50 eurózónás blue chip-részvényindex (kék vonal) tíz százalékkal emelkedett, ez jelentős különbség. De az egyiket fontban, a másikat euróban jegyzik, ezért meg kell vizsgálnunk az euró/font árfolyamot is. Az pedig ez idő alatt, az utóbbi hónapok fontgyengülése ellenére is nyolc százalékkal esett.
Vagyis most nyolc százalékkal kevesebb fontot kell adni az euróért, avagy ennyivel erősödött három év alatt a font. Ha ezzel korrigáljuk a részvényindexet, azt kapjuk, hogy a brit részvények euróban hat százalékkal emelkedtek, vagyis mindössze négy százalékkal teljesítették alul az Eurózóna említett indexét. Ez már nem tűnik túl soknak.
Egész Európa alulteljesít
A Brexit persze nemcsak Nagy-Britanniának okozhat gazdasági károkat, hanem az egész EU-nak. Emiatt logikus, hogy az egész európai részvénypiac alulteljesít mostanában, leginkább az USA-hoz képest, ahol most is történelmi magasságok közelében tartózkodik a piac.
Hétfőn délig egyébként arra a hírre, hogy a Brexit ellen, a bennmaradásra szavazó polgárok aránya ismét emelkedni látszik, a DAX index 3,0, az FTSE 100 csak 2,6, a Stoxx 50 index pedig 3,2 százalékkal emelkedett. De ha euróban számolunk, akkor megint más a helyzet, mert a font is 1,3 százalékkal erősödött, tehát aki euróért vett volna brit részvényeket, négy százalék körüli nyereséget ér el egy nap alatt.
Magas az osztalékhozam - még
Hogy általában olcsók-e a brit és az európai részvények, arra nehezebb válaszolni. Az valószínűnek látszik, hogy legalábbis sokkal olcsóbbak, mint a kötvények, amelyek sok esetben nulla alatti, negatív hozammal forognak. Eközben az európai részvénypiacokon nem ritka, hogy nagy és tőkeerős világcégek 3-5 százalékos osztalékot is kifizetnek.
Február végén 4,2 százalék volt az FTSE 100 index tagjainak átlagos osztalékhozama, bár a várakozások szerint ez 12 hónapon belül három százalék környékére esik vissza. (Erről cikkek angolul itt>>>, itt>>>, illetve itt>>>.) (A Londonban vásárolt részvények adózása számunkra rosszabb, mint az Eurózónában, de sok részvény, indextermék, ETF, certifikát kapható Frankfurtban is.)
Még ha az osztalék egy esetleges recesszió miatt vissza is esik, akkor is jobb lehet a részvény, mint például a német vagy svájci államkötvény vagy egyes nagyvállalatok kötvényei. Ha pedig így vagy úgy, de elmúlik a Brexit-fenyegetés okozta bizonytalanság és félelem, akkor némi turbulencia után akár emelkedhetnek is a piacok. (Ha túl sokan várnak egy bizonyos típusú eseményt a piacon, könnyen lehet, hogy az ellenkezője fog bekövetkezni.)
A 2026-os költségvetés nemzeti kormányra épít, nem küld pénzt Ukrajnába, és kiterjeszti az árrésstopot a háztartási cikkekre is. 
