Az európai részvénypiacok jól teljesítettek ma, a Stoxx 600 index 0,8 százalékkal ment fel, ahogy a francia CAC index is. A britek megint szavaznak a Brexit-tervekről, a brit részvények vezető indexe 1,3 százalékkal, a font 0,2 százalékkal ment fel.
Egyedül a német DAX szenvedett, csak egy mini-pluszt sikerült összehoznia a kereskedés végére. Ez egyrészt az SAP rossz eredményeinek köszönhető, az informatikai részvény 2,8 százalékkal esett. Másrészt az exportorientált német gazdaságnak nem jó az amerikai fogyasztói hangulat romlása.
Az USA-ban a technológiai cégek lefelé, az iparvállalatok felfelé tartanak. A vegyes összetételű S&P 500 index így nagyjából stagnál, a Nasdaq Composite 0,6 százalékkal lefelé, a Dow Jones Ipari 0,4 százalékkal felfelé mozdult. Igaz, előző nap meg az ipar esett nagyot a Caterpillar eredménye miatt.
Az OTP vezette az esést
A BUX index az előző nap az európai átlag felett, ma az alatt teljesített, és fél százalékkal esett. Az OTP 0,9 százalékkal 11 650-re, a Mol 0,2 százalékkal 3290-re, a Richter 0,5 százalékkal 5820-ra süllyedt.
További árfolyamok itt láthatók
A forint ma sem sokat változott, húsz fillérrel emelkedett az euró ára, 317,20-ra. Az USA új szankciókat vezetett be a venezuelai olajra, izzik a politikai feszültség is a csőd szélén tántorgó ország körül. Az olaj ára közel három százalékos pluszban van, de drágulnak ma a nemesfémek és a réz is.
Fejfájást okoz az Audi-sztrájk
Az Audi magyarországi gyárában folyó sztrájknak hatása lehet a teljes Volkswagen-csoport termelésére, de ennek mértéke nem ismeretes. Ingolstadti központi gyárukban meghosszabbították a kényszerszünetet csütörtökig, a Neckarsulmban és Brüsszelben levő üzemekben még működnek a futószalagok – írta a német Teleboerse.de.
A Volkswagen elsőbbségi részvénye 1,4 százalékkal esett ma, az Audi kisebb forgalmú papírja pedig 0,5 százalékkal.
Ülésezett az MNB
Az MNB kamatdöntő ülést tartott, ahol nem változtattak a kamatokon és egyéb kondíciókon. Ez megfelel a piaci várakozásoknak, a melléklet közlemény sem tartalmazott újdonságot.
Az Equilor befektetési várakozásai szerint “az igazi izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhatja, amikor - az inflációs folyamatok függvényében - fontos bejelentéseket tehet a jegybank, elsőként az FX-swap állomány csökkentéséről határozhatnak. Ezzel megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, de az első kamatemelésre csak a negyedik negyedévben kerülhet sor.”
Március 28-án jelenik meg az új Inflációs jelentés, amelynek főbb számait szintén a 26-i ülés után ismerhetjük meg – teszi hozzá a brókercég.
2020-ig marad az alapkamat?
A CIB Bank az alapkamat emelésére az idén továbbra sem számít. “Az MNB a normalizálás első szakaszában a likviditás szűkítésével befolyásolhatja a piaci kamatok alakulását, a következő szakaszban (vagy ezzel párhuzamosan) pedig a kamatfolyosó alakításával módosíthatja a monetáris kondíciókat. Utóbbi folyamán a betéti kamat negatív tartományból való felemelése várható.”
Az alapkamat valószínűleg 2020-ig elejéig nem változik a CIB szerint, és 2019 végén a 3 hónapos BUBOR bankközi kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90%-os szintje alatt áll majd. (Az MNB indoklásáról itt írtunk.)
Huawei és Apple
A Huaweit ismét pénzmosással, csalással, ipari kémkedéssel vádolják az amerikaiak. Ez nem jó ómen a Kínával folytatandó kereskedelmi tárgyalások előtt. Folytatódik a gyorsjelentés-dömping, piaczárás után jelent majd az Apple. A felhasználók éppen biztonsági rést találtak a cég egyik alkalmazásában (FaceTime). A részvény ennek ellenére szerény pluszban forog.
Pesszimisták a kisbefektetők
A német Handelsblatt.com heti kisbefektetői felmérése szerint nőtt a DAX index-el kapcsolatban pesszimista befektetők aránya. A válaszadóknak csak 30 százaléka vár emelkedést a következő három hónapban, 26 százalék esésre, 31 százalék oldalazásra számít.
Ez azonban jó jel a további áralakulás szempontjából. A megfigyelések szerint ugyanis ha kisbefektetők pesszimisták, akkor nincs sok részvényük, és így komoly vételi erőt jelenthetnek. Ha optimisták, akkor viszont tele vannak részvénnyel, és már nem fognak sokat hozzávásárolni.
A termeléstől a rezsitámogatások rendszeréig alakítaná át Ursula von der Leyen az európai energiapiacot. 
