Bár tegnap Amerika tőzsdéi számottevő mínuszban zártak, ma Európában legalább a kezdés biztató volt. Ez azonban nem sokáig tartott, késő délelőtt a német index 0,6, a francia 0,4 százalékkal esik, a brit stagnál. Az amerikai határidős indexek viszont fél százalék körüli pluszban állnak.
Nincs minek örüljenek a tőzsdék, hiszen a harcok folytatónak, helyenként állóháborúvá alakulva, és újabb szankciócsomag készül Oroszország ellen. Eközben az energiaárak az egekben vannak. Pénteken Joe Biden elnök kontinensünkön folytatott tárgyalásai után állítólag egy amerikai-európai energiaalkut jelenthetnek be.
Itthon a BUX index 0,7 százalékkal esik, az OTP 2,3 százalékos esése húzza le, a bankpapír azonban még 12 ezer felett tudott maradni. A Mol tegnapi, a magas osztalék bejelentését követő szárnyalása után ma csak 0,3 százalékkal megy tovább. A Richter 0,1 százalékkal felfelé, az Opus ugyanennyivel lefelé tart. Az AutoWallis és a Waberer’s egyaránt 1,8 százalékkal esik, a Telekom viszont 0,8-al drágul.
Gyengül a forint, de a zloty jobban
A keddi nagymértékű, 100 bázispontos alapkamat-emelés után az MNB ma 30 bázisponttal emelte az egyhetes jegybanki betétek kamatát, 6,15 százalékra. Ez azonban egyelőre nem sokat segített a forintnak. Fizetőeszközünk ma 0,4 százalékkal gyengült, az euró 375,10. Pedig az Equilor Befektetési Zrt. szerint ennyi volt az elemzői konszenzus is, meglepetés tehát nem történt.
A forint gyengülésének így inkább világpiaci okai lehetnek, ez abból is látszik, hogy ennél jobban gyengült a lengyel pénz, 0,7 százalékkal. De mint már annyiszor, a cseh deviza kevésbé, csak 0,2-vel. A központi bankjuk által aktívan menedzselt román és horvát pénz értéke szokás szerint alig változik (egy-egy ezrelékkel).
Még drágább az energia
Miután az orosz elnök tegnap bejelentette, hogy rubelben kell majd fizetniük az orosz energia-exportot a “barátságtalan” államoknak, az európai tőzsdei gázár megint nagyot ugrott, több mint 30 százalékkal. Ma minimális, egy százalék alatti mértékben megy csak tovább, az olaj is hasonlóan mozdult el.
De így is nagyon magasan áll az olaj az előző napok drágulása után, a Brent 121,60, a WTI 114,60. Az ár stabilizálódásához hozzájárulhatott az az újra meg újra felröppentett hír, hogy közel járnak Iránnal egy új atomalkuhoz.
A mostanában hektikusan ingadozó, csapkodó nikkel 15 százalékkal megy fel.
Putyin a szankciók alól igyekszik kibújni
A rubelelszámolással az orosz elnök valójában a pénzügyi szankciókat igyekszik hatástalanítani, ugyanis ennyi rubellel csak az orosz bankrendszer rendelkezik – írja az Erste Befektetési Zrt.
A rubelalapú elszámolásra való áttéréssel lehetetlenné válna a pénzügyi szankciók növelése, sőt egyes intézkedések visszavonására is szükség lehetne. Putyin számára a legfontosabb az orosz jegybankkal szembeni szankciók visszavonása lehet, hogy Oroszország ismét hozzáférhessen a teljes devizatartalékhoz.
Zuhanórepülésben az Aeroflot, veszik az energiacégeket Moszkvában
Négy hetes kényszerszünet után kinyitott a moszkvai tőzsde, de csak fél napra, és csak 33 részvényt engedtek vissza a kereskedésbe. A nagy vesztes az orosz légitársaság, az Aeroflot, mintegy tíz százalékkal esett, de volt húsz százalék mínuszban is. A Rosznyefty, Gazprom és Lukoil energiacégek 14-17 százalékkal emelkednek most, de a helyzet percről percre változik.
A tőzsde indexe (MOEX, rubelben) épp 5,6 százalékos pluszban van.
A moszkvai csak egy Patyomkin-tőzsde
Szépséghiba, hogy állítólag az oroszok létrehoztak egy tízmilliárd dollárnak megfelelő nagyságú állami pénzalapot a tőzsdei árfolyamok karbantartására. Ráadásul csak az orosz befektetők kereskedhetnek Moszkvában, és betiltották a shortolást is (az árfolyamok esésére játszó eladási üzleteket). Az amerikaiak máris elnevezték a moszkvai tőzsdét “Patyomkin-tőzsdének”, mivel a jelek szerint ezt az intézményt is az orosz propaganda szolgálatába állították.
A nyugati befektetők viszont a szankciók miatt befektetéseik teljes leírására kényszerülhetnek. Az egyik nagyobb magyar brókercégnél sem a felsorolt részvényeket, sem más orosz eszközt nem találjuk a kereskedésre engedélyezett befektetések között.
Új ötletük van a Zöldeknek gázügyben
A Zöldek az EU-parlamentben új ötletet dobtak be az N-Tv.de szerint: ha már az orosz energiaimportot nem lehet megszüntetni, a gázembargó irreális, akkor vessünk ki rá magas büntetővámokat. Ezek drasztikus, eurómilliárdos tételek lennének.
Az orosz energiavállalatok brutális pénzt keresnek az Európába irányuló gázszállításból. Nem szabad tétlenül állnunk – mondta Rasmus Andresen, a német Zöldek szóvivője.
A büntetővám csökkentené Oroszország állami bevételeit. Valamint lehetőséget adna az EU-nak, hogy az így létrejövő háborús alapból finanszírozza a magas energiaköltségek lakossági kompenzációját, valamint a menekültügyi politikát.
Kétbilliós kriptópiac, mutáns politikus-NFT-k
A bitcoin újabb két százalékkal 43 ezer dollárra emelkedett, az ether pedig visszamászott 3000 dollár fölé, amit két napja kerülget. A teljes kriptodeviza-piaci kapizalizáció a héten ismét elérte a 2000 milliárd (avagy kétbillió) dollárt. (Novemberben valamivel hárombillió felett tetőzött.)
Salvador nem vesz több bitcoint
A salvadori kormány kora nyárra vagy szeptemberre halasztja a tervezett bitcoinkötvény-kibocsátást, és egyelőre nem vásárol többet az első számú kriptodevizából. (Ez az ország nyilvánította elsőként törvényes fizetőeszközzé a bitcoint tavaly ősszel.) A vulkánkötvénynek is nevezett értékpapír egymilliárd dollárosra tervezett értékesítése márciusra volt előirányozva, főleg Bitcoinváros (Ciudad Bitcoin) felépítésének finanszírozására szánták.
A halasztást az ország pénzügyminisztere az orosz-ukrán háborúval és az annak nyomán a bitcoin számára kedvezőtlenné váló piaci körülményekkel, a volatilitással indokolta. Ami nem egészen így van, mert a bitcoin ma (43 ezer dollár) magasabban áll, mint február 23-án (38 ezer körül). A grafikonon pedig az látszik, hogy semmiképp sem ingadozik jobban, mint január végén vagy február elején.
Kommentátorok szerint lehet, hogy a salvadoriak csak nem akarnak vállalhatatlanul sokat bukni a bitcoinon, ha a medvepiaci hangulat folytatódna és még sok esés jönne.
DM-KER, AutoWallis
Az AutoWallis részvényei – az angol nyelvű elemzési program mellett – bekerültek a Budapesti Értéktőzsde árjegyzési programjába is, ezzel tovább növekedhet a likviditásuk. A DM-KER részvényei pedig az Xtrend után mától már a Standard kategóriában forognak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
