Egyes elméletek szerint a jelenlegi, globálisan és Magyarországon egyaránt rekord alacsony kamatszint nem elsősorban a 2008-ban kezdődött válság következménye, hanem mélyebb strukturális okai vannak, a fejlett társadalmak elöregedésével függ össze. Így az alacsony kamat nagyon sokáig is fennmaradhat. Ilyen helyzetben a megtakarítóknak új vizekre kell evezniük, az egyik ilyen a részvény.
A részvények megvételével végső soron a reálgazdaságba fektetünk, az adott társaságnak a tőkései leszünk. A cég gazdálkodik, majd eredményét vagy rendszerint annak egy részét kiosztja tulajdonosai, azaz részvényesei között. A nyereség felosztásának leggyakoribb módja az osztalék fizetése, ez tehát egyfajta nyereségrészesedés a tulajdonosok számára.
Dönteni kell róla
Az osztalék fizetése semmiképpen sem automatikus, nem csak a cég nyereségétől függ, hanem a tulajdonosok döntésétől is. Például, hogy a vállalatnak milyen fejlesztési, beruházási, terjeszkedési elképzelései vannak, vagy milyen éppen az adózási környezet, esetleg a tulajdonosoknak szükségük van-e éppen pénzre, és még sok tényező közbeszólhat.
Ezért a cég részvényei iránti bizalom erősítése érdekében a társaságok egy része úgynevezett osztalékpolitikát fogalmaz meg: például elhatározza, hogy évente nyereségének felét fizeti ki, vagy például csak egy bizonyos eladósodottság alatt fizet osztalékot. Bankoknál szó lehet tőkemegfelelési mutatókról feltételként, nyersanyagcégeknél pedig a nyersanyagárakról.
A trend felfelé mutat
Bár nem törvényszerű, de a stabilan nyereséges cégeknél azért többnyire szokás a rendszeres osztalékfizetés, Magyarországon jellemzően évente, más országokban esetleg negyedévente (pl. USA). Ez a kisbefektetőknek, megtakarítóknak is rendszeres jövedelmet biztosíthat, hasonlóan egy kötvényhez vagy bankbetéthez.
|
| Egy régi osztalékszelvény |
A fix kamatozású eszközöktől eltérően az osztalék azonban nem fix, végső soron bármely évben megváltozhat, ha a tulajdonosok többsége úgy dönt. A részvényeseket így érheti meglepetés, de bármelyik irányba: lehet több is az osztalék a megszokottnál. Mivel hosszú távon a gazdaságok általában növekednek, a jól működő vállalatok nyeresége is jellemzően felfelé mutató trendben van.
Inflációs nyereség képződhet
Ezért reménykedhetünk abban, hogy az osztalék is (persze csak nagy átlagban, a cégek többségénél és hosszú távon) felfelé tart az idők során. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a vállalatok nyeresége az inflációval is növekedhet, míg egy adott fix kamatozású kötvény kamata változatlan marad.
Hogyan lehet egy részvény osztalékát a kamatozó eszközökével összehasonlítani? Erre használják az osztalékhozam nevű mutatót. Ez matematikailag nagyon egyszerű, mindössze el kell osztani a részvény várható osztalékát a részvény árfolyamával. Például, az osztalékrészvénynek számító Magyar Telekom deklarálta, hogy lehetőség szerint jövőre, 2017-ben 20 forint osztalékot fizet majd részvényenként.
Becsülhetjük a hozamot
Árfolyama ma 458 forint, így osztalékhozama 20/458, azaz 4,37 százalék. Ennyi lenne a részvény osztalékának kötvényekkel egyenértékű hozama annak feltételezésével, hogy sem az osztalék, sem az árfolyam nem változik. A valóságban legalább az árfolyam, de hosszabb távon várhatóan az osztalék is változni fog, de ez jelenleg talán a legjobb becslés, amit adhatunk.
Ez az egy százalék alatt levő kamatozású bankbetétekhez, vagy a 3,4 százalékos tíz éves állampapír-piaci referenciahozamhoz képest kedvezőnek tűnik. Hogy akkor miért nem vásárolnak még többen Magyar Telekomot? A befektetők a részvényektől, azok áringadozása és más kockázataik miatt, logikus módon magasabb hozamot várnak el, mint egy államkötvénytől. Emiatt logikus, hogy az osztalékhozam ennél a részvénynél magasabb legyen az állampapír-hozamnál.
Osztalékrészvény kontra növekedési részvény
Az OTP részvénye idén 167 forintot fizetett osztalékként, ami a 7025 forintos utolsó záróárfolyamra vetítve mintegy 2,4 százalékos osztalékhozamot jelent. Nem kéne ennek is magasabbnak lennie, annyinak, mint a Magyar Telekomnál? Nem feltétlenül. Vannak ugyanis olyan részvények, amelyeket inkább az osztalékért, másokat inkább a remélt árfolyam-növekedésért vesznek.
Az úgynevezett növekedési részvények rendszerint jó kilátásokkal rendelkező, terjeszkedni képes cégek, mint ahogy az OTP is terjeszkedik időről időre a környező országokban. Vannak ugyanakkor úgynevezett osztalékpapírok is, ahol az adott cég terjeszkedési lehetőségei, mint a Magyar Telekomnál, valamiért már korlátozottak. Itt inkább az osztalékfizetés, a már meglevő üzletág jövedelem-termelő képessége a döntő a részvények ára szempontjából. (Ezeket a cégeket nevezik fejősteheneknek is.)
Osztalék helyett részvényvásárlás
A részvényesek többnyire vagy osztalék, vagy árfolyam-nyereség formájában juthatnak bevételhez az adott cégből, az utóbbi módon akkor, ha a részvényeiket vagy azok egy részét eladják. Végső soron mindegy számukra, melyik módon, jelenleg a belföldi tőzsdei részvényeknél lényeges adózási különbség sincsen a két bevétel között. Vannak olyan cégek, külföldön ez gyakori, ahol osztalékfizetés helyett valamilyen, például adózási okokból inkább a cég saját részvényeit vásárolja vissza nagyobb tételben. (Példádul Apple.)
Ilyenkor a cégben keletkezett nyereség végső soron ugyanúgy a részvényesekhez kerül, mintha osztalékfizetés történt volna. Ha az árfolyam valóban emelkedik, akkor ez mindenkinek jó, ha csak stabilizálódik és nem esik, az is hasznos lehet. Aki bevételt szeretne, értékesítheti részvényei kisebb részét.
Jelentős és rendszeres osztalékfizető részvények voltak eddig a Budapesti Értéktőzsdén az Állami Nyomda, a Graphisoft Park, a Mol, a Zwack és az áramszolgáltatók, azaz az Elmü és az Émász.
Adómentes lehet az osztalék
Az osztalék és az árfolyamnyereség adója jelenleg az úgynevezett tbsz-számlákon (tartós befektetési számlák) legalább öt naptári évig tartott megtakarítások esetében adómentes. Fontos technikai tudnivaló, hogy az a nap, amikor egy részvény a tőzsdén már osztalékszelvény nélkül forog, tehát már nem jogosít az esedékes osztalékra (ex-dividend nap), nem egyezik meg az osztalék kifizetésének kezdőnapjával.
A pontos dátumnak nem árt brókercégünknél, vagy a Keler honlapján a társasági események között utánanézni. Az OTP Bank például június 6-tól fizeti az osztalékot, de utoljára a május 26-án a tőzsdén vásárolt részvényekre járt a 167 forint osztalék. Így május 27-én a részvény látszólag esett, valójában, az osztalékot is beleszámítva, még emelkedett is valamelyest.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
