Nulla körül billegnek a nyugat-európai tőzsdeindexek, a széles kört felölelő Stoxx 600 részvényindex lényegében nem változik. Az amerikai határidős mutatók viszont 1-2 ezrelékkel emelkednek hétfőn.
Kínában a várt 0,1 helyett 0,3 százalékkal nőttek az árak egy év alatt, ami jó hírnek számít, mert növekvő fogyasztási kedvre utal. Hétfőn más fontos adat nem érkezik, a kedd és a szerda azonban nagyon izgalmas lehet, amire még visszatérünk.
A BUX index számos remek nap után – amelyek a grafikon zöld gyertyáin jól látszanak – hétfőn visszavonulót tart, 0,3 százalékkal megy lejjebb. A kedd reggel jelentő Richter 0,9, az OTP 0,5 százalékkal esik, a Mol 0,2, a Telekom pedig 0,3 százalékkal javít.
Az euró 388 környékéről 387,10 forintra esett le, ez két és fél hónapja nem látott alacsony szint. A Magyar Nemzeti Bank jövő heti ülése jelenthet majd fontos iránymutatást a folytatásra vonatkozóan. Esnek a nemesfémek és a földgáz, kis mértékben erősödik az olaj.
Miről számol be a Richter?
A tavalyinál jóval kedvezőbb pénzügyi teljesítmény húzhatja a Richter eredményét az Erste Befektetési Zrt. szerint. A gyógyszergyártó a tervek szerint május 14-én hajnalban teszi közzé az első negyedéves számait.
Az Erste előrejelzése szerint 201,8 milliárd forintos árbevételt és 58,2 milliárd forintos adózott eredményt érhetett el a társaság az első negyedévben. A tavalyi évhez képest jelentős javulást mutathat a pénzügyi eredmény, ennek köszönhetően az adózott eredmény 48,5 százalékkal, 58,2 milliárd forintra emelkedhetett.
Jóval erősebb lesz ez az év a gyógyszergyárnál?
“Erős jelentés jöhet a Richtertől” a K&H Értékpapír szerint is. A bevételek ugyan visszaeshetnek a 2023-as bázishoz képest, főleg a profiltisztítás miatt, a gyógyszergyártás bevételei viszont javulhatnak, és a profitszámok is dinamikus növekedést mutathatnak.
Ezzel a Richter tehet egy lépést abba az irányba, hogy a 2023-as év után a 2024-es év jóval erősebbre sikeredjen.
Adatdömping kedden, szerdán
A kedd egészen izgalmasnak ígérkezik, fontos adatok érkeznek az USA-ból (termelői árak), Németországból, Spanyolországból (fogyasztói árak), jön a ZEW gazdasági hangulatindex is. Több európai és amerikai jegybankár beszél majd, köztük Jerome Powell Fed-elnök. Emellett az OPEC is kiadja havi olajpiaci jelentését, a briteknél pedig foglalkoztatási adatok lesznek napirenden.
Szerdán azután az amerikai fogyasztói árak növekedésének mértékéről tudunk meg többet, amit a piacok különösen kíváncsian várnak, mert meghatározó lehet a jövőbeli kamatszint szempontjából.
Jól alakult a gyorsjelentési szezon
A FactSet adatai szerint az S&P 500 vállalatainak több mint 90 százaléka jelentette eredményeit péntekig, és a cégek közel 80 százaléka felülmúlta az elemzői előrejelzéseket. A tőzsdék azonban a hét elején valószínűleg csak korlátozott mértékben fognak mozogni, mivel a befektetők az áprilisi fogyasztói inflációs adat közzétételére várnak, ami szerdán esedékes.
Nyakunkon a chipháború
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közel 81 milliárd dollárt fordít a félvezetők következő generációjának kifejlesztésére, ezzel fokozva a chippiaci elsőségéért Kínával folyó versengést – írta a Bloomberg. Ez az első hulláma annak a közel 380 milliárd dollárnak, amelyet a kormányok világszerte olyan vállalatoknak szánnak, mint az Intel és a Taiwan Semiconductor.
Joe Biden elnök ezen a héten várhatóan megnégyszerezi a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat, 27,5-ről 102,5 százalékra, és más kulcsfontosságú iparágakban is drasztikusan emel.
Franciaország tőkét vonz
Az Amazon, a Pfizer és a Morgan Stanley is azon vállalatok között van, amelyek növelni kívánják a jelenlétüket Franciaországban, és hétfőn új befektetésekről számolnak be. Emmanuel Macron elnök ugyanis 180 vállalatvezetőt lát vendégül a versailles-i kastélyban a „Válasszuk Franciaországot” csúcstalálkozón – írta a Bloomberg.
A hetedik éve megrendezett kiemelt esemény része annak a törekvésnek, hogy Macron kormánya újraiparosítsa az országot, egyszerűsítse a szabályozását a külföldi vállalatok bevonzása érdekében, és pénzügyi központtá tegye.
A Microsoft négymilliárd, az Amazon 1,2 milliárd, a Pfizer 0,5 milliárd, míg az AstraZeneca 0,4 milliárd eurós beruházást jelentett be vasárnap – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt.
Merre tovább, fehér arany?
Két ország dominálja a lítium globális kitermelését. Ami az olajnál az Arab-félsziget, az uránnál Kazahsztán, az a lítiumnál Ausztrália. Az elektromos autók akkujában nélkülözhetetlennek tűnő lítium globális kitermelésének majd felét, 47 százalékát bányászták a kenguruk földjén 2022-ben. Chile 30 százalékos részesedéssel a második helyen áll – írta a Holdblog.
Ami a vállalatokat illeti, 2022-ben a chilei SQM a piac húsz százalékát birtokolta, az amerikai Albermale a 16 százalékát, míg a kínai Tianqi a hét százalékát. Mindhárom cég tőzsdei társaság és mindhárom hatalmas zuhanáson van túl az elmúlt években a lítium árának összecsuklása miatt.
Hogy jó befektetések-e, az azon múlik, hogy mit gondolunk a lítium hosszú távú egyensúlyi áráról – teszik hozzá.
Lefelé csorognak a kriptók
A kriptovaluták árfolyama ismét lefelé fordult a múlt héten, miután az inflációs félelmek erõsödtek az USA-ban, és még kiábrándító makroadatok is érkeztek. Ma némi javulás látható, de a bitcoin így is egy hét alatt 2,6, az ether 6,3 százalékkal esett. A piac lényegében március 14-e óta lefelé tart.
Politikai tényezővé vált a bitcoin?
Mark Cuban amerikai milliárdos vállalkozó szerint a kriptopénzek szabályozása hatással lesz a 2024-es elnökválasztásra is, főleg “a fiatalabb és független szavazók körében”.
„Ha Joe Biden veszít, azt jó eséllyel Gary Genslernek és a SEC-nek "köszönheti" majd" – írta Cuban a kriptóellenes tőzsdefelügyeletet okolva.
Szerinte Gensler nem védte meg megfelelően a befektetőket a csalásokkal szemben, „mindössze annyit tett, hogy szinte lehetetlenné tette a törvényes kriptovállalkozások működését”, vállalkozások sorát tönkretéve. A törvényhozás megoldhatná ezt a problémát Biden számára, ha olyan törvényt fogadna el, amely lehetővé teszi a kriptoiparban a törvényes regisztrációt, ahogy más iparágakban is. (Jelenleg az amerikai tőzsdefelügyelet üldözi a kriptós vállalkozásokat, mert nincs regisztrációjuk, ám semmilyen szín alatt nem regisztrálja őket – a szerk.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Elfogadhatatlannak tartják a tagállami vezetők, ami történt.
