|
| (Forrás: Sxc.hu) |
Ma elérte a 330 forintot az euró, megint új történelmi rekord született. Az utóbbi három hónapban az euró/forint 5,6 százalékkal, a lengyel zloty árfolyama négy, a cseh koronáé kettő százalékkal ment fel, a román lejé gyakorlatilag nem változott.
Egy évre visszatekintve a forint hat százalékkal gyengült, bőven megelőzve a zloty és a lej két százalék körüli leértékelődését. (A cseh korona az árfolyamküszöb tavaly áprilisi feloldása után sokat erősödött.) Öt évre nézve pedig a forint 12 százalékkal esett, a lej 4,5 százalékkal, a többiek még kevésbé, mondhatni alig.
Mi lehet ennek az alulteljesítésnek az oka? Egyrészt attól függően, hogy milyen időszakot nézünk, milyen kiindulási pontot választunk, más és más eredményeket kapunk. Az öt hónapos ábrán például a forint és a zloty fej fej mellett halad.
Hosszú távú felértékelődés
Másrészt az is kérdés, hogy a kiválasztott időszak előtt mi volt. Lehet, hogy nem most gyengült valami túl sokat, hanem korábban volt túl erős? A román lej például korábban évekig óriásiakat zuhant, de nem véletlenül, mert az inflációjuk is hatalmas volt.
Az infláció egyébként meglepően kevés összefüggést mutat a devizaárfolyamokkal. Az említett országok devizái sokkal kevésbé értékelődtek le 1999 óta, mint amennyivel a nemzeti pénzek vásárlóértéke csökkent.
Termelékenység, kamatszint
A forint 19 év alatt értékének több mint a felét elveszítette a pénzromlás következtében (118 százalék volt az összes infláció), mégis, csak 22 százalékkal ment fel az euró/forint. (Éves átlagos árfolyamokon, 2017-ig. Másképp számolva, az árfolyam 1999 végén 255 volt, most 330, ez már 29,4 százalékos emelkedés.)
A devizaárfolyamok változása komplex kérdéskör, több elmélet van arra, mi alakítja azokat. Az infláció legfeljebb az egyik tényező, nem biztos, hogy a leglényegesebb. Az egyik elmélet szerint például a munkaerő termelékenysége, annak változása a döntő. Más szerint a két ország árszínvonalának aránya fontos (vásárlóerő-paritás). Rövidebb távon azonban sokszor a kamatszintek különbsége, annak változása számít sokat.
Számít a külföld véleménye
Valamint a külföldi intézményi befektetők kockázatvállalási kedve, az ország kockázati megítélése. (Lásd Törökországot, ahol horribilis kamatokkal próbálják úgy-ahogy szinten tartani a devizát, vagy a forint 2011 végi pánikszerű gyengülését, amikor “vissza kellett hívnunk az IMF-et”.)
De az adott ország lakosságának, vagy az intézményi befektetőknek a várakozásai is számítanak. Nem egyszer van, hogy a meginduló spekuláció kényszerít ki valamilyen jegybanki lépést, kamatváltoztatást, korábban pedig egyszeri leértékeléseket.
Stabil a gazdaság
Időnként a román gazdasággal példálóznak sokan, amely az utóbbi időben nagyon magas növekedést ért el. De eléggé alacsonyról indult, lásd például a rossz infrastruktúrát, mint az utak, autópályák, vagy a korábbi, magyar szemmel is rendkívül alacsony romániai bérszínvonalat.
A magyar gazdaság helyzete egybehangzó vélemények, kormány, független gazdasági elemzők, bankok, külföldi és belföldi intézmények alapján is jó és stabil. A jegybank akár kamatemelés nélkül, vagy csak a nem-konvencionális eszközök leépítésével, könnyen megállíthatja a gyengülést, ha akarja.
Az inflációs cél miatt vélhetően ezt meg is fogja tenni, ha nem is tudjuk, mikor és hogyan. Emiatt nagyobb forintgyengülésre spekulálni extrém kockázatos vállalkozás lehet.
|
Jogos-e a forintgyengülés? “Felmerül, hogy jogos-e ez a gyengeség? Ha a magyar gazdaság fundamentumait nézzük a válasz egyértelmű nem. Ha a valós kockázatunkhoz tartozó prémiumot nézzük, akkor igen” – írta az Erste Befektetési Zrt. csütörtöki kommentárja. “Most olcsó a forint ellen játszani a kamatkülönbözetek miatt, de ez bármelyik pillanatban könnyedén megváltozhat, a jegybank döntése alapján” (…) “életveszélyes játék zajlik, legalábbis a forint shortosok részéről, akik azt gondolják” (…) “hogy az MNB nem fog lépni” – folytatták. A 340 forint körüli árfolyamnál az importált infláció a brókercég szerint akkora lehet, hogy “a központi banknak – mandátumának megfelelően – az inflációs cél elérése érdekében, be kell avatkoznia”. További vélemények a forintról: Concorde Értékpapír, Alapblog (Hold Alapkezelő). |
95 napra nőtt az átlagos értékesítési idő. 
