Az idén a bitcoin árfolyama már több mint duplájára ment fel, és ennek az emelkedésnek a legfontosabb magyarázata, motorja az volt, hogy kézzelfogható közelségbe került az Amerikai Egyesült Államokban az úgynevezett spot bitcoin ETF-ek létrehozása. Mit is jelent ez?
Az ETF jelentése tőzsdén kereskedett alap (Exchange Traded Fund). Ezek általában valamilyen index, árupiaci termék értékét passzívan követő alapok. Megvásárolják és tartják a szóban forgó terméket, részvénykosarat vagy árupiaci eszközt.
Egyszerűek, olcsók, átláthatók és viszonylag biztonságosak. A leghíresebb ETF-ek valószínűleg a nagy mennyiségű (800-900 tonna) aranyat tartó SPDR Gold Shares (GLD) és az amerikai S&P 500 részvényindexet követő SPDR S&P 500 Trust ETF (SPY). De Magyarországon is van hasonló, az OTP BUX ETF.
A fizikai bitcoin a jó bitcoin
A spot azt jelenti, hogy azonnali, normál, tehát fizikai termék van az alapban, ellentétben például a származékos piacokon befektető ETF-ekkel. Határidős bitcoint (bitcoinra szóló határidős szerződéseket) tartalmazó ETF-ek ugyanis már vannak az Egyesült Államokban, ezeket korábban engedélyezték.
(Valójában a bitcoin nem létezik fizikai formában, de fizikai bitcoinról beszélnek, ha valaki a bitcoin közvetlen tulajdonosa. Nem pedig valamilyen arra szóló, azt követő befektetési terméket, “papírbitcoint” birtokol helyette.)
A spot ETF azonban nagyobb biztonsági szinttel lenne képes működni, és kisebb áringadozással a bitcoin árfolyamát követni, mint a származékos alap. De ezidáig a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet ellenállt a törekvéseknek, nem engedélyezett egy spot ETF-et sem.
Miért lesz jó a bitcoin ETF?
Néhány bírósági eljárás nyomán azonban, amelyekben elmarasztalják a felügyeletet, valószínűleg kénytelen lesz a spot bitcoin ETF-eket is engedélyezni. Ez újabb befektetői csoportok, intézményi és magánbefektetők számára nyithatja meg az utat a bitcoin felé. Olyanok számára, akik eddig jogi okokból, nem tudtak, vagy a magas kockázat miatt nem akartak ezen a rizikós, volatilis piacon befektetni.
De mi a helyzet vajon Európában? Itt sincsenek bitcoin ETF-ek? Ha beírjuk a bitcoin szót valamilyen népszerű európai árfolyamkereső vagy alapkereső alkalmazásba, akkor bizony szép számmal találunk termékeket. Amelyek úgy néznek ki, mint egy ETF – de csak úgy néznek ki.
Ha pontosabban megnézzük a listát, akkor azt látjuk, hogy a legtöbbnél nem az ETF, hanem az ETN jelzés szerepel, illetve sokszor ETP-nek is nevezik ezeket. De mi a különbség?
Kötvény vagy alap? Nem mindegy
Az ETN (Exchange Traded Note) olyan értékpapírokat jelent, ahol az értékpapír kibocsátója kötelezettséget vállal arra, majd azt fizeti ki és akkor, ahogy ez a szabályzatában le van írva. Tulajdonképpen egyfajta kötvényként működnek, mert a kibocsátó kötelezettségét (“kötelmeit”) testesítik meg. De nem alapok, nem ETF-ek.
A bitcoin ETN-ek áralakulása tehát a bitcoinhoz van kötve, ahogy más ETN-eké más mögöttes termékhez. De ez sem jogilag, sem a kockázati szintjében nem ugyanaz, mint az ETF, definíciószerűen magasabb kockázatúak annál.
Mi az az ETP, az ETC, a warrant?
Gyakran találkozhatunk még az ETP fogalmával, aminek Exchange Traded Product (tőzsdén kereskedett termék) a jelentése. Ez tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, amely alá tartoznak az ETF-ek, az ETN-ek és az ETC-k is. (Az utóbbiak “tőzsdén kereskedett árupiaci termékek”.)
A certifikátok, warrantok is valamely mögöttes befektetés árfolyamát követő, kötvényszerű termékek. (Tőkeáttételes pozíciókat is fel lehet velük venni.) Ebben a kategóriában is bőven találunk bitcoinra és más kriptovalutákra szóló sorozatokat például a német tőzsdéken, a Xetrán.
Miért nincs EU-s bitcoin-ETF?
De vajon miért nincsenek bitcoin ETF-ek Európában? Augusztusban jött a hírekben – és nagyon boldog volt tőle a kriptovaluta-sajtó –, hogy létrejött az első igazi európai példány, Jacobi FT Wilshere Bitcoin ETF néven. Tíz közül azonban jó, ha egy cikk említette meg, hogy ez tulajdonképpen nem európai. Ugyanis a Csatorna-szigeteken, Guernsey-n van bejegyezve, amely nem része az Európai Uniónak.
Így az EU-ban való forgalmazásához külön eljárás szükséges. Az EU-ban ugyanis nem engedélyeznek olyan ETF-eket, amelyek mögött csak egyetlen mögöttes termék van. Csak olyanok lehetnek itt ETF-ek, amelyek valamilyen diverzifikáltabb portfólió, például több termékből álló index követésére szolgálnak.
Európai bitcoin-ETF tehát nincs, nem létezhet.
De miért biztonságosabb az ETF?
Érdemes megemlíteni, hogy az ETF-ek, illetve általában a befektetési alapok esetében az alap, tehát a befektetők vagyona élesen el van választva az azt kezelő vagyonkezelő cég (az alapkezelő) vagyonától. A befizetett pénzek, illetve az ezen vásárolt értékek a letétkezelők (többnyire pénzintézetek vállalkozásai) kezelésében vannak.
Az alapkezelő csak a letétkezelőnek adott utasításokon keresztül tudja ezeket az értékeket forgatni, ha szükséges, és ha ez az alap szabályzatának megfelel. A letétkezelő tehát komoly biztonsági garanciákat jelent.
Önként alkalmaznak letétkezelőket
Az ETN-ek esetében, miként a kötvényeknél sem, alapesetben nincs szigorúan elkülönítve a kibocsátó társaság vagyona a befektetők vagyonától. A társaságnál levő összes eszközt elvileg szabadon kezelheti a cég vezetése.
Az ETN-nek kibocsátói azonban Európában próbálják ezt a hátrányt, ami a biztonsági szintben mutatkozik, behozni. Ezért ők is alkalmaznak letétkezelőket, így növelve termékeik biztonsági szintjét.
A 21Shares Bitcoin ETP (ABTC) letétkezelője például a Coinbase Custody Trust Company.
Rekordot döntöttek a bitcoin-ETP-k
Az EU-ban tehát nincsen bitcoin ETF, és a jogszabályok miatt várhatóan belátható ideig nem is lesz. Igény azonban lenne rá, ezt tanúsítja az a friss hír is, amely szerint a bitcoin-ETP befektetések minden idők legmagasabb szintjére jutottak. Valószínűleg főleg az intézmények betárazása miatt.
A K33 Research “kriptobrókercég” jelentése szerint az ETP-ken keresztüli bitcoin kitettség november 12-én elérte a 204 170 BTC-t (7,4 milliárd dollárt). Ezzel megdöntötte a korábbi, 2022 áprilisában elért, 200 573 BTC-s rekordot.
Az ETP-k BTC-kitettsége világszerte 27 095 BTC-vel (982 millió dollárral) nőtt az elmúlt hónapban. Az olyan vagyonkezelők termékei, mint a VanEck (például a VBTC), a Bitwise, a CSOP, a Samsung, a Volatility Shares, a ProShares és mások rekord mértékű tőkebeáramlást tapasztaltak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
