Bár tegnap az amerikai piac végül sokat ledolgozott a kezdeti mínuszokból, és a Nasdaq 100-as index kis pluszt is el tudott érni, alapvetően pocsék nap volt a részvénypiacokon. Ma Európában a német index 0,2, a francia 0,4 százalékkal emelkedett eddig, a brit viszont 0,2 százalékkal esik. Az amerikai határidős mutatók viszont megint mínuszban vannak, és reggel Ázsiában is kisebb-nagyobb esésektől voltak pirosak az árfolyam-kijelzők.

Az európai tőzsdéknek a gazdaságok újranyitásával kapcsolatos javuló kilátásokon kívül vállalati hírek segítettek, mint a francia Bouygues vagy a német Deutsche Telekom. A Magyar Telekom anyavállalata emelte növekedési és nyereség-előrejelzéseit. Segíthetett az is, hogy az EKB vezetője, Christine Lagarde egyelőre a gazdaság további segítése mellett tette le a voksát.

Itthon a BUX index 0,7 százalékos pluszban van, az OTP 1,1, a Mol 0,2, a Richter 0,6 százalékos emelkedése mellett. Látszólag nagyot süllyed a Telekom, 10,5 forinttal, de ma esett le a papírról a 15 forintos osztalékszelvény, így ez valójában egy százalék feletti emelkedés. A forint erősödött, 350 alatt is volt nemrég az euró, most 350,25 az ára.

Az árupiacokon is nagy zuhanás volt tegnap, de ma is folytatódik az esés. Egy-másfél százalékos mínuszban van az arany, az ezüst, az olaj, stagnál a réz.

Meglepetést okozott a Fed jegyzőkönyve

Tegnap este az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ülésének jegyzőkönyvét tették közzé, ami meglepetést okozott. A döntéshozók a vártnál nyitottabbak a kötvényvásárlások csökkentéséről szóló vita megkezdésére. A szigorítás irányába mutató dokumentum sem tett jót a részvénypiacoknak.

Pedig Jerome Powell az áprilisi ülést követő sajtótájékoztatón még korainak nevezte a kötvényvásárlási program mérséklését felvetni – írta az Equilor Befektetési Zrt. A program visszafogása azonban már a következő hónapban megtörténhet, miután áprilisban rekord összegű kötvénymennyiséget zsákolt (vásárolt fel) az amerikai jegybank. A következő Fed-ülés június 15-16-án esedékes.

A jegyzőkönyv publikálása után emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, felbolydult a részvénypiac.

Jelentett a Rába és a Masterplast

Két újabb magyar közepes méretű társaság tette közzé első negyedéves gyorsjelentését. A KBC Equitas szerint:

• A Masterplast bevétele 53 százalékkal emelkedett, amihez hozzájárult az új német gyártócég forgalma is. A cég marzsai pedig jelentősen javultak. Az EBITDA közel négyszereződött egy év alatt, a nettó eredmény pedig több mint tízszereződött.
• Négy százalékkal csökkent a Rába árbevétele az első negyedévben, viszont az EBITDA 125 százalékkal emelkedett, és az egy évvel korábbi 853 millió forintos veszteség után ezúttal 364 milliós átfogó jövedelmet sikerült elérni. A járműipari folyamatok kedvezőek voltak, viszont a költségoldali nyomás is jelentős volt.

A Mol eladná északi-tengeri mezőit?

A Bloomberg információi szerint a Mol megbízta a Rothschild bankházat, hogy adja el a Nagy-Britannia területén lévő északi-tengeri eszközeit – írja az Erste Befektetési Zrt.

A mezők tavaly 18 ezer hordóegyenértékest jelentettek a Molnak, és a becslések szerint 500 millió dollárt érhetnek. A Mol korábban már próbálkozott az eszközök értékesítésével, de nem kapott megfelelő ajánlatot. A mezők már régiek, a termelés csökkenni fog.

A vérfürdő napja

A sajtóban csak “vérfürdőként” emlegetik a kriptodeviza-piac tegnapi napját, miután mintegy 20-30 százalékos zuhanást szenvedtek el a vezető kriptodevizák. Az előző napok esésével együtt, például egy hétre visszatekintve az értékvesztés pedig elérte a 40-50 százalékot is. A Bitcoin például 40 ezer dollár környékéről szerdán 30 881, az ether 3000 dollárról 1952 dollárig is zuhant a Coinmarketcap szerint.

Több nagy kriptodeviza-tőzsde nem bírta a nagy forgalmat, ideiglenesen szünetelt a kereskedés. Utána azonban rendkívül gyors felpattanás következett, az igazán drámai szakasz mintegy egy óra alatt lezajlott. Egyfajta “flash crash” (villám-összeomlás) történt tehát.

A tőkeáttételes kereskedési formákban állítólag 8,5 milliárd dollárnyi pozíciót likvidáltak (kényszer-értékesítettek), mert a túlzott kockázatot vállaló befektetők nem tudtak pótfedezetet biztosítani. Ez öngerjesztő folyamattá válhatott, a likvidálások, lenyomva az árat, újabb likvidálásokat szültek, az pedig új esést.

Jelenleg, csütörtök késő délelőtt a bitcoin 40 000, az ether 2700 dollár körül van, az utóbbi egy hét mérlege így –21, illetve –31 százalékos esés. A befektetők azt találgatják, hogy vége-e a bikapiacnak (az emelkedő trendnek), és ismét jön pár év lejtmenet vagy stagnálás, mint 2018-2020-ban. Vagy csak a gyenge, remegő kezű befektetők (weak hands) kopnak ki a piacról, amely megy majd tovább új csúcsok felé.

Mi okozta az esést?

A Coindesk kriptodeviza-portál tegnap esti összefoglaló podcastja emlékeztet arra, hogy ennél sokkal súlyosabb összeomlás nem is olyan régen volt, 2020 március 12-én, amikor a bitcoin nagyjából 8000 dollárról 4500 dollárra zuhant. Majd a “FUD-okat” sorolja, amelyek most a piac beomlásához vezethettek. (FUD: “fear, uncertainty, doubt”, félelem, bizonytalanság, kétség – rémhír vagy szándékosan eltúlzott negatív információ terjesztése.)

• Elon Musk-FUD: A Tesla-mogul beszállt a bitcoin-üzletbe, majd kiszállt, ami még rosszabb, mintha be sem szállt volna. (Lásd még: Miért esik a bitcoin árfolyama? Elon Musknak milyen adui lehetnek még?)
• Energiafelhasználás-FUD: Musk lépéseivel is komoly muníciót adott azoknak, akik szerint a bitcoin energiafelhasználása túlságosan környezetkárosító, nem “ESG”.
• Tether-FUD: A számos kriptodeviza-műveletben használt, dollárhoz kötött “stabilérme” mögöttes biztosítékairól megint kiújult a vita.
• Bűnözés-FUD: Az amerikai benzinvezeték elleni támadás során a hackerek bitcoinban kértek zsarolási pénzt. Ez felerősítette a “bűnözésre használják” narratívát.
• Kína-FUD: Tegnap számos hírforrás úgy értékelt egy friss információt, hogy három kínai hatóság a kriptodevizák betiltása mellett foglalt állást. Kiderült, hogy ez nem igaz, nem is a hatóságok, csak félhivatalos érdekvédelmi szervezetek voltak. Valamint csak egy korábbi állásfoglalásukat ismételték meg. Vagyis lényegében nem történt semmi.

De a tegnapi gyenge részvénypiaci és árupiaci hangulat, a dollár szerdai erősödése, a nemrég lejárt amerikai adófizetési határidő, a túlzott származékos kockázati kitettség is hozzájárulhatott a tegnapi vérfürdőhöz. A piac mára extrém pesszimistává vált, ami többnyire fordulatot jelez. (Lásd az ábrát.)

Tíz éve nem látott német termelőiár-ugrás

Az inflációs meglepetéseknek mostanában se szeri, se száma. A német termelői árak 2011 augusztusa óta a legerőteljesebb emelkedést mutatták áprilisban, 0,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az előző évhez képest pedig 5,2 százalékkal voltak magasabbak. Tíz éve egyébként a pénzügyi és gazdasági válság utáni erőteljes fellendülés vitte fel az árakat – írja az N-Tv.de.

A világ két legnagyobb gazdaságába, az USA-ba és Kínába irányuló német export áprilisban meredeken emelkedett, 60,4, illetve 16,3 százalékkal az előző év azonos hónapjához képest. Összességében 35,6 százalékkal több árut szállítottak az Európai Unión kívüli országokba áprilisban, mint egy évvel korábban. Márciushoz képest viszont a kiigazított adatok 1,8 százalékos csökkenést mutattak.