Az európai tőzsdék az ukrajnai háború körüli nagy feszültség, a súlyos rakétatámadások miatt is visszafogottak, 0,1-0,5 százalékos indexesések jellemzőek csütörtökön. A német DAX ismét 19 ezer pont alá süllyedt. Az amerikai határidős indexek is 2-5 ezrelékes mínuszban vannak.
Az amerikai tőzsdezárás után az Nvidia chipgyártó által közzétett adatok, amelyek az egész mesterségesintelligencia-szektor barométerének számítanak, felemásra sikeredtek. A múltbeli számok ugyan egyértelműen jobbak voltak a vártnál, de a kilátásokra vonatkozó becsléseket a piac rosszul fogadta. A részvény így pár százalékkal esik a zárás utáni kereskedésben.
A BUX index is 0,2 százalékkal esik, az OTP és a Mol fej fej mellett süllyed 0,4 százalékkal. A Richter és a Telekom 0,1-0,2 százalékkal emelkedni tud. Az euró ma már 411,40 is volt, jelenleg 411,10 az árfolyama.
Vélhetően főleg a háborús feszültségek miatt 0,8 százalékkal emelkedik az arany, 1,5 százalékkal az olaj és 2,5 százalékkal az európai földgáz ára.
Csak a dollár a felelős a gyenge forintért?
Tovább gyengült a forint, kedd után szerdán is mintegy fél százalékos mértékben, 408-ról 410-ig ment az euró. Ebben szerepet játszott a dollár erősödése is, ugyanakkor a zlotyval szemben historikus mélypont közelében van a magyar deviza – írta az Erste Befektetési Zrt. (Lásd a fenti ábrát.)
A dollárral magyarázza a forintgyengülést a K&H Értékpapír is, miután “az EURUSD újból a lokális mélypont körül helyezkedik el”, és csütörtökön reggel 1,053 körül is járt
Céláremelés OTP-re és Richterre
Az Autonomous Research elemzője 27 198 forintra értékelte a magyar bank részvényeit, továbbra is vételre ajánlva a papírt. Ezzel az OTP a második 27 ezer forint feletti célárat kapta, a Morgan Stanley hasonló mértékű vételi ajánlása után.
Az HSBC frissítette a Richterre vonatkozó célárát, véleménye szerint a magyar gyógyszergyártó részvényei 11 ezer forintot érnek, és továbbra is tartásra ajánlja a papírt – írta az Equilor Befektetési Zrt.
Leválhatna a Mol az orosz olajról?
Néhány százmillió eurónyi EU-támogatásért cserébe jövő év végéig le tudna válni a Mol az orosz olajimportról – jelezte Bacsa György a Politicónak. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki, hogy meddig kap felmentést a cégcsoport az orosz olaj vásárlásának uniós tilalma alól – írta az Equilor Befektetési.
Egy másik interjúban pedig azt mondta, hogy ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szüksége a cégnek.
Bérrobbanás az EU-ban
Az Eurózónában év/év alapon 5,4 százalékkal emelkedtek a bérek a harmadik negyedévben. Ez nem csak az előző negyedévben látott 3,5 százalékos növekedéshez képest jelent óriási ugrást, de az euró 1999-es bevezetése óta is példátlan – írja az Erste Befektetési Zrt.
A hirtelen bérnövekedés fő oka, hogy Németországban 8,8 százalékkal nőttek a bérek, amire 1993-óta nem volt példa. Főként a szakszervezetekkel kötött megállapodás részeként történt egyszeri kifizetés emelte meg a béreket, de a rendkívüli hatásoktól tisztított mutató is 5,6 százalékkal növekedett.
Az erőteljes béremelkedés bérinflációval fenyeget, ami nehéz helyzetbe hozhatja a lazítási ciklusban lévő EKB-t – teszik hozzá.
Kína kap egy kis amerikai segítséget
Mivel a kínai import 430 milliárd dollárt tesz ki egy évben, s az importőrök akár egy évnyi készletet is felhalmozhatnak a következő hónapokban a vámemelésre készülve, ezért valószínűleg most egy több száz milliárd dolláros élénkítő csomagot kap Kína amerikai kereslet képében. Hogy aztán Trump beiktatása után eljöjjön a fagyos igazság – írta az Erste Befektetési Zrt.
A vámokat a fogyasztó fizeti, nem Kína
A Donald Trump megválasztott elnök által javasolt kereskedelempolitika – minden importárura húsz százalékos, a kínai árukra pedig 60 százalékos vám – állítása szerint ösztönözni fogja az amerikai gazdaságot és megvédi az amerikai munkahelyeket. A valóság sokkal károsabb lehet, különösen a közép- és alacsony jövedelmű háztartások számára – írja a Schiff Gold.
Az az elképzelés, hogy a vámok elsősorban a külföldi országokat érintik, tévhit.
A valóságban a vámok az importőrök által fizetett adók, amelyeket gyakran az amerikai fogyasztókra hárítanak át magasabb árakon keresztül. Így jelentősen csökkenthetik az amerikai jövedelmeket.
Nőhetnek a termelési költségek
A National Retail Federation (NRF) becslése szerint a javasolt importvámok 46 és 78 milliárd dollár közötti összeggel csökkenthetik az amerikai fogyasztók vásárlóerejét. Ráadásul azok az amerikai vállalatok, amelyek termékeikhez importált alkatrészekre támaszkodnak, termelési költségeik emelkedését tapasztalhatják, ami gyakran munkahelyek megszűnéséhez vagy a bérek csökkenéséhez vezet. Bár speciális esetekben indokolt lehet vámok bevezetése,
a széles körű vámok gyakran több kárt okoznak, mint hasznot.
Mindjárt itt a százezer dolláros bitcoin
A bitcoin napról napra új csúcsokra tör, legutóbbi rekordja csütörtök reggel 97 837 dollár volt. Piaci kapitalizációja (a kibocsátott érmék összértéke) ezzel már 1,93 billió (1930 milliárd) dollár, ami meghaladja olyan nagy országok GDP-jét, mint például Dél-Korea, Mexikó, Ausztrália vagy Törökország.
Az ether változatlanul lemaradó, mindössze 0,6 százalékkal emelkedik ma, ráadásul egy hét leforgása alatt még esett is 2,6 százalékot. A kisbefektetők kedvencének számító solana száguldása megtorpanni látszik, az utóbbi egy hétben már “csak” 11 százalékkal drágult.
A bitcoin a nagyoké lesz?
Egyre több cégnél és államnál egyre nagyobb mennyiségű bitcoin koncentrálódik a következő két ábra szerint, amelyeket egy kriptovaluta-influenszer készített. A vállalkozások vagy vásárlás, vagy bányászat révén jutnak bitcoinhoz. A profi bányászok a megszerzett mennyiség jelentős részét ugyan el szokták adni költségeik fedezésére, de vannak, amelyek tartalékolnak is belőle nagyobb mennyiséget.
Az államokhoz bitcoin leginkább úgy került, hogy bűncselekmények kapcsán lefoglalták a bűnüldöző hatóságok. Kivéve ez alól például a közép-amerikai Salvador (amely a világon elsőként tette hivatalos fizetőeszközzé a vezető kriptót), és Bhután, ahol az állam olcsó áram segítségével bitcoin-bányászatba kezdett.
Az államok a készleteiket jellemzően eladásra szánják, mint a nyáron Németország (amely elég rosszkor, rossz áron szabadult meg tőle). De az Egyesült Államokban komoly erők lobbiznak amellett is, hogy az állam ne adjon el, inkább halmozzon fel „stratégiai bitcoin-készleteket”, és ezt úgy tűnik, a leendő elnök, Donald Trump is támogatja.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
189 ukrán tért haza. 
