Bár az amerikai elnökválasztás végeredménye továbbra is bizonytalan, szoros a harc, ma is szép emelkedést produkálnak a fontosabb tőzsdék. A német Index 2,0, a francia 1,2 , a brit 0,3 százalékkal ment feljebb. Az Egyesült Államokban 2,0-2,2 százalékos pluszt mutatnak a fontosabb indexek, fej-fej mellett haladva. A lengyel index 1,8 százalékkal ment fel, a BUX 1,4 százalékos pluszban végzett, jóval 35 ezer pont felett.
Az emelkedés motorja Richter 3,2 százalékkal, az OTP 1,4, a Mol 0,3 a Magyar Telekom 0,4 százalékos plusz tért el. Nagyot menetelt a forint, a pár napja még 365 környékén járó árfolyam két nap alatt 359,40-re ment le. Sőt, napi mélypontján volt 357,70 is az euró ára. A volatilitás tehát nagy.
Tonnaszám jönnek a gyorsjelentések
Ömlenek a gyorsjelentések, Európában jelentett például a Commerzbank, a Lufthansa, a WizzAir, az Unicredit. Megérkezett a General Motors, az Alibaba, a Teva, a Regeneron és az ArcelorMittal eredménye is. A Qualcomm-részvények 13 százalékkal emelkedtek, miután a cég kilátásba helyezte, hogy eredménye jóval magasabb lesz a korábban vártál.
Itthon a Magyar Telekom és a Zwack gyorsjelentéséről délelőtti tőzsdetudósításunkban számoltunk be. Holnap tőzsdenyitás előtt, kora reggel pedig a Mol, az OTP és a Richter egyaránt közzéteszi számait.
Hála a vírus terjedésének, előbb lesz oltás?
Az AstraZeneca-Oxford oltóanyagról bejelentették, hogy még ebben az évben rendelkezésre állhat nagyobb szériában a lakosság számára. Ezzel cáfolták azokat a híreszteléseket, amelyek az oltóanyag késlekedéséről, illetve a termelési kapacitások problémáiról szóltak. A tesztek korábban valóban némi késedelmet szenvedtek el, a nyár folyamán, amikor a fertőzés terjedése az északi féltekén lelassult. A jelenlegi élénk második hullám azonban ellátja a kutatókat a megfelelő mennyiségű adattal az oltás kifejlesztéséhez.
A Bloomberg esélyt lát arra, hogy ez az oltás lesz az első a világon, amely széleskörű tesztelésen esik át és a megfelelő engedélyeket megkapja.
Ma este a Fed ad ki közleményt üléséről. Lépéseket nem várnak tőle, de a kommentár érdekes lehet a jövő szempontjából.
Mi jöhet a magyar gazdaságban?
Magyarország gazdaságáról az Európai Bizottság közölt prognózist, ami most nem rosszabb, mint a magyar kormány becslése. De kiderült, hogy a jogállamisághoz kötik az EU-s pénzeket. Szeptemberben a KSH szerint csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Eközben a járvány nem csitul, az Operatív Törzs már arra oktatja a lakosságot, mit vigyenek a kórházba.
Az Alapblogon Zsiday Viktor azt írja, tévhit, hogy Orbán Viktor félrekezeli a vírusválságot. Csak arról van szó, nem feltétlenül arra optimalizál, hogy kevesen haljanak meg. “A fő cél, hogy a lakosság durván harmada minél gyorsabban átessen a betegségen”, hogy aztán minél gyorsabban magához térjen a gazdaság. Ez azonban mintegy tízezer áldozatot is követelhet a következő hónapokban.
Megegyezett hitelezőivel a Waberer’s
A Waberer’s bejelentette, hogy megegyezett a fő finanszírozó partnereivel (bankokkal és lízing cégekkel) egy olyan hosszú távú megállapodás főbb feltételeiben, amely biztosítja a cég pénzügyi stabilitását legalább öt éves időtávra. A megállapodás alapján “a jármű finanszírozási és a működőtőke-finanszírozási keretek hozzáférése biztosított”, illetve kezeli a “2020 évi hitel és lízing moratórium alatt meg nem fizetett lízing törlesztő részleteket”.
Szárnyal az arany, az ezüst, a bitcoin
A dollár nagyot esett, 1,18 felett jár az euró/dollár keresztárfolyam, 0,7 százalékkal ment fel, ritka ekkora mértékű elmozdulás egyetlen nap alatt. Ez kedvez egy sor árupiaci terméknek és más kockázatos eszközöknek. Kitörni látszik az arany, közel három százalékkal 1947 dollárra ugrott. Az ezüst ára öt százalékkal robbant ma. A kőolaj viszont másfél százalékos mínuszban van.
A bitcoin csupán tegnap délután lépte át a 14 ezres határt, 2018 januárja óta először. Ma máris újabb határ áttörése sikerült, 15 300 dollárig ment fel. Ez további nyolc százalékos drágulás. A görbéje kezd exponenciális formájúvá válni. Az ether ára 412 dollár fölé ért.
Amerika vétójával a Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság teljes elismerését a nemzetközi szervezetben. 
