Az isztambuli vezető tőzsdeindex (Borsa Istanbul Stock Exchange National 100) kedden délelőtt négy százalék feletti emelkedést is el tudott érni, ami persze kevesebb mint a fele annak, amit hétfőn veszített. Akkor 10,5 százalék volt a zuhanás, sajtóhírek szerint a legnagyobb az utóbbi tíz évben, természetesen nagyrészt az erőszakba torkolló tiltakozó megmozdulások miatt.
|
| Borsa Istanbul Stock Exchange National 100 index (Forrás: Bloomberg) |
Hétfőn a török kötvények hozama is csúnyán meglódult, a tíz évesé például pár nap alatt 6,2 százalék környékéről 7,1 százalékra ment fel, kedden ennek a növekedésnek is sikerült egy részét ledolgozni. A líra is javult, de csak minimális mértékben.
Törökország lenne Európa Kínája?
Úgy látszik, a nemzetközi hitelminősítők továbbra is gyakran csúnyán le vannak maradva vagy rosszkor lépnek, mert épp május közepén javította a Moody’s Törökország minősítését, és ismét befektetési kategóriába sorolta az országot. Pedig már hosszú ideje a nagy intézményi befektetők kedvence volt, minősítéstől függetlenül is, aminek a fő oka az volt, hogy a török gazdaság nagyon szép növekedést mutatott fel, 2002-től 2011-ig az átlagos gazdasági növekedés évi öt százalék felett volt a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint. A GDP megduplázódott tíz év alatt.
Különösen a 2011-es 8,5 százalékos gazdasági növekedés volt kiemelkedő, a nagyobb feltörekvő piaci országok közül a második volt Kína után. „Lehet-e Törökország Európa Kínája?” – kérdezte az év elején például a CNBC. Pedig akkor már természetesen lehetett tudni, hogy 2012-ben a gazdaság a két kontinensre is kiterjedő eurázsiai országban is alaposan csökkenni fog, a végső adat azóta évi 2,2 százalék lett.
Mégsem lesz puha a landolás?
Ami persze sokkal jobb, mint a legtöbb európai országban, és sokan interpretálták pozitívan azzal, hogy legalább „puha volt a landolás”, azaz nem járt nagyobb megrázkódtatással a lassulás és nem volt recesszió. A 2013-as növekedést 3,5 százalékra becsülte az IMF, miközben Európa országai valahol egy százalék körül teljesíthetnek.
Akkor mi lehet mégis a gond? Kommentátorok a mélyben húzódó társadalmi feszültségeket említenek, mint szociális megszorítások, a társadalmi egyenlőtlenségek, diktatórikus kormányzás. A magas gazdasági növekedésből a társadalom nem minden rétege részesült. Ha ez így van, egy sokkal nagyobb ország számára is tanulságos lehet Törökország helyzete – Kínában is hasonló feszültségek vannak, talán még több is.
Szerették a nagy angolszász alapkezelők
A török tőzsde zuhanása azonban amiatt is lehetett, hogy korábban sokat emelkedett, túlvetté vált. A török tőzsdeindex az utóbbi egy évben 60 000 pontról emelkedett 90 000 pontra, majd onnét esett le kevéssel 80 000 alá. Még a magyar részvénybefektetési alapok között is a török részvényalapok voltak a legjobbak tavaly, igaz, csak kettő van belőlük (az OTP-nél és az Aegonnál).
|
| Isztambuli felhőkarcolók |
Olyan nagy külföldi alapkezelők kelet-európai részvényalapjai, mint a Templeton, a Blackrock vagy a JP Morgan előszeretettel tartották mostanában is tőkéjük 15-25 százalékát török részvényekben. Az MSCI Europe Emerging Markets Indexben Törökország súlya jelenleg 22 százalék, Magyarországé már csak 2,2 (Oroszországé a legnagyobb 58 százalékkal).---- A németekhez vezetnek a szálak ----
A kutya Németországban van elásva
Hathatnak-e forintra, a magyar eszközökre a fejlemények? Természetesen igen. Ha az egész Kelet-Európai régiótól fordulnak el a befektetők, például tőkekiáramlás indul meg a régiós alapokból, az csúnya áreséseket okozhat nálunk is. Ha viszont a török papírok helyett inkább magyar kötvényt, részvényt vásárolnának, nem az egész régióból vonulnak ki, akkor viszont pozitív is lehet a hatás.
Félő azonban, hogy valami teljesen másról van szó, és a török tüntetés inkább csak a jéghegy csúcsa, nem a valódi oka egy fontos folyamatnak. Már május elejétől emelkednek ugyanis a fejlett piaci, például német és amerikai állampapírok hozamai, lassan, de biztosan. A amerikai tíz éves kötvény hozama 1,63 százalékról 2,10-re, a német papíroké 1,22 százalékról 1,53 százalékra emelkedett a Bloomberg.com adatai szerint, ami eléggé jelentős változás.
Mi lesz, ha elfordulnak tőlünk?
Márpedig az utóbbi nagyjából háromnegyed év – de inkább még több – története a tőkepiacokon nagyjából arról szólt, hogy a fejlett piaci kötvényhozamok alacsony volta, a negatív reálhozamok miatt a tőke világszerte jövedelmezőbb célpontot keres magának. Ezért emelkedtek a részvények árfolyamai a világ tőzsdéin, ezért vették a feltörekvő országok, köztük Törökország vagy Magyarország kötvényeit is, mint a cukrot.
Vannak, akik attól tartanak, hogy ha a fejlett piaci kötvények hozama tartósan magasabb lesz, akkor a vásárlók elfordulnak majd a feltörekvő piaci eszközöktől. Például az Alapblog szerzője, Zsiday Viktor alapkezelő, aki szerint az MNB előbb kényszerülhet a kamatcsökkentési sorozat leállítására, vagy pedig a forint gyengülhet. Vagy a Vakmajom.hu blog szerzője, Faragó Ferenc, aki úgy vélte, „elég nagy felelőtlenség volt már” a feltörekvő piaci kötvények piacán, ahogy egyébként mindenféle más kötvénynél is, így ez a folyamat érthető.
|
| Market Vectors EM Local Curr Bond ETF (EMLC). Forrás: Yahoo Finance |
Így ment fel a forintárfolyam
A feltörekvő piaci kötvények áresése pedig jóval a török események kezdete előtt, már május 10-e körül érezhető volt, amint egy feltörekvő piaci kötvényalap árfolyamgrafikonja is mutatja. Egyes részvénypiacok is gyengélkednek az utóbbi hetekben. Az euró/forint kis mértékben szerdán, nagyobb mértékben csütörtökön nap közben kezdett el felfelé menni, és jutott el gyorsan 287-288 forintról 296 forint környékére (ma ismét 291 forint körül jár). A törökországi tüntetéssorozat pedig csak péntek hajnalban kezdett erőszakba torkollni.
A magyar állampapírok hozamai is megindultak, mégpedig már múlt héten szerdán. A tíz éves forintkötvényeink referenciahozama például 5,0-5,1 százalék körüli szintről ment fel a hétfői 5,6 százalékra, a keddi adatok még nem ismeretesek.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
