Fájdalmas rekord: tizenhárom éve nem gyengült akkorát a forint, mint tavaly

A magyarok jelentős része sokat izgult tavaly azon, hogy mennyire gyenge a forint és vajon még meddig fog tovább esni az értéke. Nem csoda, hiszen az euró a legrosszabb pillanatokban 15-16, a dollárral összehasonlítva pedig 26-27 százalékkal is többe került, mint 2021-ben.

Miért rossz nekünk a forintgyengülés?

A forintgyengülés pedig az emberek többsége számára nem jó. Nem jó akkor, ha importterméket akar valaki vásárolni, sem akkor, ha nyaralni akar menni, sem pedig akkor, ha arról van szó, a gyengülés bizony igencsak megdobja a belföldi inflációt. (Még a hazai gyártású termékek árát is, például a szállítási költségeken keresztül.) Szóval a devizánk értékvesztése még annak is rossz, aki sem okostévét, sem importautót nem akar vásárolni, és külföldre sem készül.

Másrészt a rohamosan gyengülő forint nem éppen az egészséges gazdaság és a stabil pénzügyi helyzet jele, aggodalommal tölthet el bárkit az ország jövője szempontjából. Egyes, egyébként kevéssé versenyképes, exportot előállító vállalatok fennmaradását viszont a forintgyengülés megkönnyítheti, és így munkahelyeket menthet meg.

Az év végére belehúzott a forint

A sok forintgyengülés már odavezetett, hogy mára sokan olcsónak érzik a 400 forintos eurót is, holott pár éve ez még abszurdan magas árfolyamnak számított. Tavaly év végére azonban sokat javult a helyzet, amint az első táblázatban látható. Végül az euró/forint csak 8,2 százalékkal volt feljebb 2022 végén, mint 2021 végén. (A 2022. december 30-i állapot szerint.) A dollár forintban pedig 14,4 százalékkal emelkedett.

Az év végi javulás mögött több tényező szerencsés egybeesése lehetett.

• A dollár az év nagy részében látható erősödés után irányt váltott, és az utolsó hetekben sokat gyengült.
• Az európai földgáz ára a szabadpiacon az augusztus végi 345 eurós csúcsról az év végére 100 euró alá esett.
• A kőolaj ára is sokat mérséklődött.
• Egyes külföldi országokban már csökkenni kezdett az infláció.

Sokat segített a 18 százalékos forintkamat

Brókercégek és bankok elemzői szerint nagyon sokat számíthatott az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) október közepén hirtelen 18 százalékos kamattal bevezette az irányadó egynapos betétet, ez lett a mérvadó, az intézményi befektetők számára érvényes effektív kamatláb.

December közepén pedig úgy tűnt, hogy valamiféle megegyezés született az Európai Unió és Magyarország között az uniós támogatásokhoz való hozzáférésről. (Bár ez a valóságban még mindig nem jelent semmiféle tényleges kifizetést, ehhez minden bizonnyal még további kemény feltételek teljesítésére lesz szükség.)

(Egyes rövid futamidejű és változó kamatozású állampapírok pedig 12-17 százalékos kamattal, hozammal kecsegtetnek.)

Ekkora infláció mellett nem volt könnyű

Az év végi forinterősödés ellen hathatott, hogy a magyarországi infláció újabb és újabb negatív meglepetéseket okozott. Sőt az év végén az MNB még rá is tett egy lapáttal, amikor a 2022 decemberi és a 2023-as éves átlagos pénzromlásra vonatkozó előrejelzését feljebb vitte.

2011 óta nem volt ilyen

De az sem mindegy, milyen forintárfolyammal számolunk. Az MNB adatai alapján 2022-ben mintegy nyolc és fél, 2020-ban viszont 10,5 százalékkal emelkedett az euró árfolyama – az év utolsó napján érvényes hivatalos középárfolyam szerint. Ennek alapján a 2022-es év nem is tűnik különösebben rossznak. Azelőtt egyébként 2011-ben volt ehhez fogható mértékű forintgyengülés, akkor 11,6 százalékkal ment fel az euró a “szilveszteri árakon”.

A többi évben jóval kisebb gyengüléseket, egyes években egyenesen forinterősödést láthattunk.

Átlagáron rosszabb a kép

Nagyon más azonban a helyzet, ha kiszámoljuk, hogy az egyes években mennyi volt az euró átlagárfolyama. Ez közelebb van a valósághoz, hiszen a gazdaság szereplői jellemzően nem az év utolsó munkanapján vásárolnak vagy adnak el eurót, hanem az év során elosztva. A napi árfolyamok pedig nagy szórást mutatnak, ingadoznak, így egyetlen napi értékből, még ha az az utolsó is az évben, túlzott következtetéseket nem érdemes levonni. (Úgy is mondhatnánk, hogy az év végi árfolyam könnyen manipulálható.)

Ezzel a módszerrel számolva a 2021-es euró-átlagárfolyam 359 forint volt, a 2022-es pedig már 391. Ez 9,2 százalékos emelkedés, amire viszont egészen 2009 óta nem volt példa. (Akkor, 2009-ben 11,7 százalékkal, 251 forintról 281 forintra emelkedett az euró éves átlagárfolyama.) Még sokan emlékezhetnek rá, hogy 2008 őszén tört ki a Lehman Brothers-válság vagy Nagy Pénzügyi Válság, amely azonban 2009 tavaszán érte el csúcspontját.

Szóval mégsem volt valami jó a 2022-es év a forint szempontjából.

Nemcsak a háborús devizák gyengültek

Ami a nemzetközi körképet illeti, az év egy részében úgy tűnt, hogy a forintot már csak a hatalmas inflációval rendelkező vagy éppen háborúban álló országok devizái tudják alulmúlni, mint például az argentin, a török vagy az ukrán pénzek. Amint azonban az első táblázatból kiderült, az euróhoz képest a forintnál is nagyobbat gyengült a svéd korona, valamint szorosan a forint nyomában lohol a japán és az izraeli fizetőeszköz is.

De a forint volt a térség leggyengébb devizája

Az már kevésbé vet jó fényt a hazai fizetőeszközre, hogy a térségbeli társak bizony sokkal keményebb valutákkal rendelkeztek. A lengyel zlotyból az euróért csak kettő százalékkal kellett többet adni az év végén, mint az év elején. A román fizetőeszköz értéke pedig szinte semmit nem változott az európai közös pénzhez képest.

A cseh korona még erősödött is pár százalékkal, a horvát kuna pedig eltűnt a táblázatból, miután szomszédunknál bevezették az eurót. (Valójában a kuna értéke lényegében nem változott az euróhoz képest tavaly.)

A nyersanyagtermelők valutái erősödtek

Ami a lista másik végét illeti, nagyot erősödött Mexikó, Brazília és Oroszország pénze. Ezeket az országokat összeköti, hogy mindegyik jelentős nyersanyagexportőr. Ezen kívül Oroszországban korlátozták a devizák szabad forgalmát és kereskedését a háború miatt, és a külföldi devizapiacokról jórészt kitiltották az orosz rubelt. Így a rubel árfolyama már nem tekinthető piacinak.

A nemesfémek, amelyeket egyes táblázatokban a devizák közé sorolnak, jól teljesítettek tavaly. Az arany csak fél százalékkal erősödött a dollárhoz képest, az ezüst már közel négy százalékkal, a platina ára pedig majdnem tíz százalékkal ment fel. Csak a palládiumé esett. A bitcoin pedig elvesztette az értékének körülbelül kétharmadát.

Miért gyenge a japán jen?

A japán jen és a svéd korona a forinthoz nagyon hasonló mértékű gyengülést mutatott be tavaly. A japán jennél ez eléggé egyértelműnek látszik, az ország jegybankja ugyanis makacsul kitart a laza monetáris politika mellett. Egy olyan időszakban, amikor a világ szinte összes jegybankja éppen hogy nagyon szigorú, az infláció letörése érdekében kamatot emel. Világszerte mintegy 300 kamatemelés történt az utóbbi hónapokban. (Ráadásul a japán jegybank az év vége felé még bele is piszkált a korábban alkalmazott kötvényárfolyam-jegyzési rendszerbe.)

Mi történt a svéd koronával?

Ami a svédeket illeti, a korona gyengesége azért is meglepő, mert az ország inkább a stabilitásáról és a kiszámíthatóságáról híres. Ám az is igaz róla, hogy viszonylag kicsi és ezer szállal kapcsolódik gazdasága az Európai Unióhoz.

A svéd Rijksbank is emeli ugyan a kamatokat, de csak módjával, most két és fél százaléknál tart. Eközben az infláció tavaly novemberben már 11 és fél százalék volt az országban, ami feltűnően magasabb a kamatnál. (Magyarországon is hasonló ugyebár a helyzet, de attól is függ, melyik időszak inflációját melyik kamattal vetjük össze.)

Emellett ráadásul az északi ország a válság jeleit is mutatja. A Capital.com szerint a fogyasztói bizalom indexe mélypontján van, a fogyasztói költések értéke csökken. Megindult a lakásárak csökkenése is az emelkedő hitelkamatok miatt.