Az európai tőzsdeindexek szerdán szerény, fél százaléknál valamivel kisebb pluszban állnak. Az amerikai határidős indexek is hasonló, pár ezrelékes emelkedést mutatnak a keddi esés után. A piacok a Fed esti döntését várják, amely az év hátralevő részének messze legfontosabb eseménye. A ma következő, biztosra vett kamatcsökkentés után a várakozások szerint kivárás fogja jellemezni a Fed-et.

Itthon a BUX index 0,7 százalékkal emelkedik, az OTP is ennyivel megy fel, jelenleg 21 770 forint. A Mol 0,8, a Richter 1,1 százalékkal drágul, a Telekom és a 4iG viszont süllyednek.

Megint 410 felett áll az euró

Annak ellenére, hogy a hazai kamat nem csökkent tovább, a forint gyengül szerdán, 410,70 az euró, mintegy másfél forinttal a kedd esti alatt.

Kedden a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta a hazai alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, más kondíciókon sem változtatott. A szervezet leszögezte, hogy “óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.”

A jövő évi inflációs előrejelzést a jegybank 3,3-4,1 százalékra emelte, az idei gazdasági növekedési előrejelzést pedig csökkentették. Lásd még:

Nincs gáz, van gáz!

„Nyugi! Nincs gáz, van gáz!” – írta kommentárjában Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője. A hónap során az enyhe időjárásnak köszönhetően a földgáz ára mintegy húsz százalékot esett. Aztán megint megszólalt az Európai Bizottság szóvivője, és elmondta, hogy szerintük nincs szükség az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítására, erre jött egy öt százalék körüli áremelkedés.

Meg tudjuk oldani Szerbia felől a szükséges orosz gázmennyiség beszállítását, ha pedig az kimaradna, akkor részlegesen tudja pótolni az október 1-től üzemelő alexandroupolisi LNG-terminál.

Különben már jó ideje és jelenleg is folyamatosan érkezik a gáz délről az országba, de ennek jelentős része távozik Szlovákia és Ukrajna felé – írta az elemző. Az, hogy január 1-től esetleg nem fog jönni Ukrajnán keresztül orosz gáz, inkább csak magasabb árat hozhat, mint tényleges hiányt.

Amúgy a fűtési szezon egyharmadánál 1,15 milliárd köbméter fogyott a tárolókból, s még 4,3 milliárd köbméter van bennük. Ez elégséges – tette hozzá.

Vásárolt a Mol

A Mol bejelentette, hogy gázüzemet és kutatási-termelési eszközöket vásárolt Endrőd közelében. A napi termelés körülbelül 1100 hordó egyenérték, emellett további kutatási lehetőséget is kínálnak a telkek. A tranzakció várhatóan jövő év első felében zárulhat – foglalta össze a K&H Értékpapír.

Gigafúzió készül az autóiparban

A Foxconn tajvani elektronikai óriás megkereste a japán Nissan autógyártót azzal a javaslattal, hogy többségi részesedést szerezne benne – írja a Bloomberg. A lépés illik a Foxconn azon törekvéséhez, hogy a globális elektromosjármű-piac (EV-piac) meghatározó szereplőjévé váljon. Nagymértékben fektetett már saját EV-üzletágába, a Foxtron Vehicle Technologies-be is, a Nissan felvásárlása azonban azonnali hozzáférést biztosítana annak meglévő modelljeihez és a globális értékesítési hálózatához.

Eközben olyan hírek is érkeztek, hogy a Nissan és a Honda is tárgyalásokat folytat egy lehetséges fúzióról, mivel mindkét autógyártó jelentős kihívásokkal küzd az EV-iparágban, különösen Kína felől.

Ez lesz az esti menetrend

Fontos üzeneteket küldhet az amerikai jegybank ma este. Hazai idő szerint 20 órakor jelenti be a Fed a kamatdöntést, 25 bázispontos kamatvágásra számíthatunk. Ennél sokkal fontosabb lehet a további, várható kamatpályával kapcsolatos üzenet, többek között a friss Dot Plot-ábra alakulása.

A közlemény, a friss makrogazdasági előrejelzés és a Dot Plot-ábra is 20 órakor jelenik meg, majd 20:30-kor indul Jerome Powell sajtótájékoztatója – harangozta be az Equilor Befektetési Zrt.

108 ezer dollár is volt a bitcoin

A bitcoin napról napra új történelmi csúcsokra megy, kedd este 108 ezer dolláron is volt egy rövid ideig, igaz, ezután lefelé indult. Szerdán délelőtt már csak alig több, mint 104 ezer dollárnál tart, ami 2,5 százalékos esés 24 óra alatt. Az ether (éter) ez idő alatt 3,6 százalékkal 3865 dollárra esett, a solana 216 dollár fölött tudott megkapaszkodni.

Mekkora legyen az USA bitcoin-tartaléka?

Cynthia Lummis amerikai szenátor egymillió bitcoint vásárolna amerikai stratégiai tartaléknak, Robert F. Kennedy Jr. javaslata pedig négymillió darab megszerzésére irányul. A politikusok és az elemzők már azt számolgatják, ez hány billió dollárral járulna hozzá hosszabb távon az USA vagyonához, illetve mennyivel csökkentené az államadósságot. (Már ha az árfolyam tényleg tovább száguld, amire semmi garancia – a szerk.)

Michael Saylor, a Microstrategy vezére pedig azt mondta, hogy Donald Trump elnök talán még ennél is magasabbra célozna, azaz még több bitcoint vásároltatna.

Európába jöhet a Tether

A bitcoin az Európai Parlamentben is téma lett, Sarah Knafo képviselő is azt javasolta, hogy vásároljanak bitcoint stratégiai tartalékeszközként.

Eközben a Tether vállalat befektetett a StablE stabilérme-kibocsátóba, amely megfelel a MiCA európai jogszabálynak. A pletykák szerint a Tether-féle USDT Európában is működni fog, csak más márkanév alatt.