A forint gyengülése nem, csak annak sebessége kérdéses

A Jó, a Rossz és a Csúf – ezzel a filmcímmel foglalták össze Magyarországon is ható legfőbb világgazdasági folyamatokat a Concorde Értékpapír Zrt. szakemberei. A jó hír, hogy lassul az infláció az USA-ban is, az Eurózónában is. A jegybankok ezzel csatát nyertek, de a háború még korántsem dőlt el.

Az inflációt úgy sikerült visszaszorítani, hogy nem süllyedt recesszióba az amerikai gazdaság, ez is kifejezetten jó hír – mondta el Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Concorde-csoport sajtóreggelijén. Van növekedés és lassul az infláció, megvalósult tehát a puha landolás, ennek örülnek most a piacok.

A Rossz

A rossz hír, hogy a maginfláció továbbra is makacsul magas, nemcsak az USA-ban, de az Eurózónában is. A mai, március 20-i Fed-ülésen elképzelhető, hogy az idei, három kamatvágásra vonatkozó várakozást kettőre fogják csökkenteni. A probléma a maginflációval a munkaerőpiacon keresendő, a bérdinamika továbbra is nagyon magas, a munkaerőpiac feszes. Egy munkanélkülire másfél szabad állás jut, bár ez már javulás a korábbi kettőhöz képest.

Az európai, német feldolgozóipari index a padlón van, ami az infláció szempontjából kedvező ugyan, de inkább a félig teli-félig üres pohár esete. Lehet, hogy innét ár csak felfelé vezet az út, ami inflatórikus hatású lesz. Ezt az adatot Gyurcsik így felemásnak ítéli meg.

Fenntartható-e ez a puha landolás? A jelenlegi helyzet nem egy stabil egyensúlyi állapotra utal, lehet belőle recesszió is, de ha a jegybankok túl hamar lazítanak, az infláció is visszatérhet. Ahhoz, hogy egyik se történjen meg, az kéne, hogy a jegybankok tökéletesre hangolják a monetáris lazításukat, ami nem könnyű feladat. A piacok jelenleg rendkívül optimista szcenáriót áraznak.

A Csúf

Rosszul néz ki, ahogy a “nemzetközi helyzet fokozódik” – ezer évig voltak Európában háborúk, polarizáció vagy hidegháború. A berlini fal leomlása utáni pár évtizedes béke így inkább az abnormális állapotnak tűnik utólag.

A konfliktusok eszkalálódása pedig inflatórikus hatású – mondta Gyurcsik.

Erre jó példa a Vörös-tengeren kialakult helyzet, a hajók kerülőútja Afrika körül jelentősen megnöveli az energiahordozók és más áruk szállításának költségeit. Ennek óriási hatása van a világkereskedelemre.

Kína és az USA közötti megállapodásnak is csekély a valószínűsége az amerikai választások előtt, Kínának ez nem érdeke, az idén így nem várható. Az amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül a költségvetési hiány magas maradhat, ami magasabb állampapír-hozamokat jelent.

Melyik a legolcsóbb fejlődő piac?

Az orosz-ukrán háború egyik tanulsága a befektetők számára, hogy egyetlen hétvége alatt le lehet nullázni a befektetésünket, ha nem a megfelelő országban fektettünk be. Ez azóta a kínai részvények iránti keresletre is erősen rányomja a bélyegét, a Kínából távozó tőke helyet keres. Új csúcsra ment például a japán tőzsdeindex, de India is nagy haszonélvezője ennek.

A kelet-közép-európai régió a legalacsonyabb értékeltségű fejlődő piac, “elfeledett és olcsó” Gyurcsik Attila szerint. Továbbra is érdemes befektetni értékeltségi alapon régiónkban, nemrég az Accorde Alapkezelő is lengyel részvényalapot indított.

Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehország egyértelmű nyertesek lehetnek – mondta.

A tech-óriások tündöklése

Már 15 éve tart az előző nagy világválságból kinőtt bikapiac egyes mutatók szerint, például az amerikai technológiai részvénypiac viselkedése alapján – mondta el Jónap Richárd részvénypiaci stratéga. A “Csodálatos Hetes” (a hét legnagyobb technológiai óriás) volt a 2023-as év nagy részének húzóereje is. Mára azonban az Nvidia, a mesterségesintelligencia-sztori vezető részvénye vált szinte az egyetlen kiemelkedő sztorivá.

Sötét felhők a tech-szektor felett?

Mi lehet ebből? Jónap szerint egyre több jele van a kifulladásnak, ezek a 2021 végi, sőt a 2000 márciusi helyzethez hasonlítanak. De a 2018 eleji mintázatok is ismétlődnek a grafikonokon. Mindhárom esetben éles korrekció következett ez után. A piaci szereplők optimizmusa túl erős, alábecsülik a kockázatokat.

Jónap Richárd szerint a technológiai szektor az idén már nem igazán tudja tovább húzni a ralit, így a nagy kérdés, hogy az ki tud-e szélesedni más szektorokra is. Ha azonban a makrogazdasági helyzet jó lesz, akkor a szélesebb piac is jól teljesíthet.

Túl sok a magyarok befektetetlen pénze

A magyar háztartások rengeteg likvid eszközt, készpénzt tartanak, ami nem kamatozik, nem hoz semmit. Ezeket a pénzeket igyekszik a Concorde Értékpapír vagyonkezelési üzletágába vagy befektetési alapokba terelni – hangzott el. A történelmi adatok szerint az 1900-as évek elejétől kezdve a részvények messze túlteljesítették az állampapírokat és a pénzpiaci eszközöket.

Vészesen megingott a magyar fogyasztók bizalma

Magyarországon a fogyasztás körül forog minden, ettől függ a GDP növekedése, az adóbevétel és így a költségvetési helyzet, de a fizetési mérleg vagy az infláció is – mondta Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző.

A magas infláció az utóbbi pár évben olyan mértékben rombolta le a fogyasztói bizalmat és a fogyasztói hajlandóságot Magyarországon, ami még a Covid-nak sem sikerült. Pillanatok alatt le lehet nullázni a bizalmat, de évekbe telhet, amíg visszaépül – tette hozzá a szakember. Ez látszik a kiskereskedelmi fogalom adataiból is. Régiós viszonylatban, a lengyel és cseh számokhoz képest is nagyon alacsony a hazai fogyasztói bizalom. A javulás megindult, folytatódhat, de csak lassan.

Újra öt százalék felett lesz az infláció?

Az infláció továbbra is probléma maradhat Magyarországon. Sok vállalati szektorban van inflációkövetés, a forintról is újra és újra látjuk, hogy tovább fog gyengülni, aminek hatása van az inflációra. Az infláció ugyan csökkent, de az árak nem, magasan maradtak. Ez az emberek inflációs várakozásaira nagyon kedvezőtlen hatással van.

Az infláció gyors felpattanására Jobbágy nem számít, de egy lassú emelkedésre igen, és az utolsó negyedévben ismét öt százalék körül, rossz esetben 5-6 százalék közötti lehet a pénzromlás mértéke. Vannak persze az infláció alacsonyan tartását segítő tényezők is, mint a külső, európai inflációs értékek alacsony szintje.

Hová teszi a kamatot az MNB?

A viszonylag kényelmesen zajló kamatcsökkentési folyamatot megzavarták a költségvetési kockázatok, a forintot szinte minden, köztük sok magyarspecifikus tényező a gyengülés irányába hajtotta (például az EU-s pénzek, perindítás, a jegybanktörvény módosítása) – mondta Jobbágy Sándor. Most mintegy 50 bázispontnyi kamatcsökkentéssel lenne semleges pozícióban a piac, ami jelentős lassulás lenne az eddigi 100 bázispontos csökkentésekhez képest. (Március 26-án tart kamatdöntő ülést az MNB.)

A kérdés, mennyire gyengül a forint

Az MNB szerint a 6-7 százalék körüli kamat fairnek mondható, ide jutna el a félév végén (jelenleg kilenc százalék az alapkamat). Az év közepén le is zárulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. A kamatcsökkentések ütemének lassítása elkerülhetetlenül jelzésértékű lesz az MNB részéről arra, hogy mit gondol a forint árfolyamáról.

Már nem a 400-as EUR/HUF elérése a kérdés, hanem az, milyen sebességgel zajlik majd a forint gyengülése – mondta Jobbágy.

Az MNB igazgatja a forintot?

A kamatpolitika nagyon erősen tudja befolyásolni most a forint árfolyamát, miután az energiahordozók finanszírozási problémája már nincsen napirenden. A makrogazdasági pozitívumokat Jobbágy szerint már beárazta a piac a forint árfolyamába.

A gazdaságpolitika megtapasztalta, hogy a forint leértékelődése mennyire gyorsan be tud következni, kontrollálhatatlanná válhat, és ennek milyen inflációs kockázatai vannak. Ezért a túlzott leértékelődés elkerülésére várhatóan vigyázni fognak. Ezért kalkulál a Concorde Értékpapír egy viszonylag mérsékelt forintleértékelődéssel. (Ez év végére 397, 2025 végére pedig 411 forintos euróval.)

Nyomott árazás a hazai tőzsdén

Sokat emelkedett, de hosszabb távon még mindig lemaradó a magyar részvénypiac Bukta Gábor elemzési üzletágvezető szerint. A BUX index tavalyi, közel 50 százalékos szárnyalása tekintélyes, de bőven volt honnét emelkedni. Azokat  a piacokat azonban, amelyek árazása alacsony, a befektetők a tapasztalatok szerint előbb-utóbb megtalálják.

A magyar részvények saját korábbik értékeltségük alatt forognak, a BUX index előremutató P/E mutatója például csak hat. Míg az öt éves átlag 8,3 volt, az európai blue chipeké (Stoxx Europe 600 index) pedig 14 körüli.

A Richternél elképesztően magas államkötvény– és készpénzállományt látunk a mérlegben, a cég pedig terjeszkedik. A Concorde a gyógyszerpapírt tartja a legvonzóbb hazai részvénynek. A hazai tőzsdén az alacsony értékeltség miatt az emelkedés folytatódhat. A magyar részvénypiacnak azonban igen jót tehetne, ha az ország kockázati potenciálja csökkenne, ez még külön emelné az árfolyamszinteket – hangzott el.