Állja a viharokat a forint, ágyútöltelék húzza a német tőzsdét

Az európai tőzsdéken a zöld szín dominál és az amerikai határidős indexek is felfelé tartanak a hét első napján. A német DAX index felülteljesítő, 0,9 százalékkal erősödött, míg a brit mutató csak 0,2 százalékkal, a francia pedig stagnált. A német tőzsdét főleg a hadiipar húzza, amire még visszatérünk.

Az USA-ban hosszú hétvége van az elnökök napja miatt, a figyelem most inkább az orosz-ukrán háború befejezéséről szóló tárgyalásokra irányul. A héten fontos lesz még a Walmart gyorsjelentése, mert a cégen kívül a teljes kiskereskedelmi és fogyasztási szektorról képet adhat. A japán gazdaság pedig a negyedik negyedévben múlta felül a várakozásokat.

A BUX index 0,3 százalékkal emelkedik, a Mol 1,2 és a Richter 0,8 százalékos plusza húzza főleg, de a Telekom és az Opus is hasonló mértékben drágul. Az OTP ezúttal 0,2 százalékkal esik. Az euró kereken 402 forint volt délben, alig változott péntekhez képest. Az energiahordozók piaca csendes.

Állja a viharokat a forint

Továbbra is viszonylag erős szinten áll a forint az euróval szemben, a „geopolitikai eseménydömping ellenére„ – írja az Erste Befektetési Zrt. A múlt hét eleji szintekhez képes azonban viszonylag sokat erősödött a hazai deviza, ami „a háború lezárásának belátható közelségbe kerülése” és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentéseivel kapcsolatos „várakozások kiárazódása” okozott.

A hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencia fejleményei az EU szempontjából nem túl megnyugtatóak, ami miatt a tagországok hétfőn válságtanácskozást tartanak.

Így elsősorban a geopolitikai tényezők hathatnak a forintra, miközben a hét második felében egyre inkább a fókuszba kerülhet az MNB jövő keddi kamatdöntése is – írják.

A kockázatosabb eszközöket keresték a hazai kisbefektetők

Januárban 1,9 százalékkal, 344 milliárd forinttal növekedett a magyarországi befektetési alapokban kezelt vagyon. Ebből a tőkeáramlások plusz 218 milliárd forintot mutattak, a többi az árfolyamváltozásokra vezethető vissza. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) érdekvédelmi szervezet tagjai összesen 18 234 milliárd forintot kezeltek alapokban.

• Az abszolút hozamú alapok esetében 53,8 milliárd áll az értékesítési soron.
• A kötvényt és részvényt is tartó vegyes alapokhoz 82 milliárdnyi tőke áramlott.
• A kötvényalapokba 20,2 milliárd forint ment be, főleg a rövid futamidejű fajtába.
• A részvényalapokba 14,8 milliárd forint érkezett.
• A tőkevédett alapokhoz 9,4 milliárdot vittek.
• Az ingatlanalapoknál ellenben 7,5 milliárdnyi tőkekiáramlás volt a hónap során.

Az ágyútöltelék tolja a hadiipari részvény árát

A Rheinmetall AG részvényei 11 százalékkal ugrottak meg hétfőn, mivel az európai uniós vezetők új védelmi költségvetési csomagról tárgyaltak Ukrajna további megsegítésére – írta az Investing.com. Ha döntés születik a kiadások növeléséről, akkor a Rheinmetall felgyorsíthatja gyártási kapacitásainak bővítését.

A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger a hétvégén találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megvitassák a vállalat ukrajnai tevékenységének bővítését. A megbeszélések középpontjában közös ipari projektek álltak, különösen a 155 milliméteres lőszerek helyi gyártása.

Az elmúlt egy évben a német hadiipari gyártó részvényeinek ára már több mint duplájára ment fel a katonai megrendelések megugrása miatt. Az utóbbi öt évben pedig 950 százalékkal drágult, nyilván főleg az orosz-ukrán háború hatására (lásd a grafikonokat).

Intézmények veszik a bitcoint

A vezető kriptovaluták vegyesen teljesítettek, a bitcoin egy százalékos mínuszban van, 96 ezer dollár körül, az ether viszont hasonló mértékben emelkedett, 2720 dollárra. Nagyot esett viszont a solana, 4-5 százalékkal, 180 dollár közelébe, valószínűleg az újabb mémérme-botrány miatt. De jöttek kedvező hírek is:

• Cathie Wood, a híres alapkezelő változatlanul azt jósolja, hogy a bitcoin ára 2030-ra elérheti az 1,5 millió dollárt. Ezt az intézményi befektetők körében terjedő elfogadottságára és az érme devizaleértékelődés elleni fedezeti szerepére alapozza.
• Az Abu Dhabi Sovereign Wealth Fund 436 millió dollár értékben vásárolt bitcoint.
• A Strategy (volt Microstrategy) júniusban bekerülhet az S&P 500 indexbe, ami sok indexalapot arra késztet majd, hogy közvetve bitcoinba fektessen.

A mémérme-botrány az elnök székébe kerülhet?

Az argentin ellenzék eljárást indítana Javier Milei elnök ellen, azzal vádolják, hogy támogatott egy kriptopénzeken alapuló csalást. Népszerűsítette a befektetők megkárosítását eredményező érmét, a libra-t (LIBRA). Ennek a tokennek a piaci kapitalizációja előzőleg néhány óra alatt négymilliárd dollár környékéről 418 millió dollárra zuhant. (Kérdés, miért is ért volna valaha is négymilliárdot.)

Milei ugyanis pozitívan nyilatkozott az érméről az X-en, majd később a növekvő szkepticizmus közepette törölte a posztját, tagadva az érintettségét, és kijelentette, hogy nem támogatja a libra-t. Később a kriptovaluta-közösség kiderítette, hogy a libra mögött álló csapat 87 millió dollárt vett ki az érme likviditását biztosítő tőketartalékokból (likviditási alap, „liquidity pool”), miközben az óvatlan befektetők hatalmas veszteségeket szenvedtek el.

Nemrég Donald Trump elnök és Melania Trump „mémérme-kibocsátását” is sok kritika és vád érte. Mémérméket rengeteg kezdő, hozzá nem értő kisbefektető is vásárol.