Hogyan fektessünk rézbe, és miért jó ilyenkor bányarészvényesnek lenni?

Az utóbbi két hétben ismét 7-8 százalékkal emelkedett a réz árfolyama, annak ellenére, hogy a tőkepiacok eléggé idegesek voltak, és a részvénypiacon, az olajpiacon vagy más árupiaci termékeknél sem volt egyértelmű az irány, alábbhagyott a korábbi lendület. Amint azonban arról nemrég beszámoltunk, a gazdaságban, a megújuló energia területén, a technológiai újdonságoknál várható fejlődés, de szimplán a népesség-növekedés miatt a rézkereslet komoly növekedése várható.

Eközben viszont a rézbányász vállalatok nem sietnek kapacitásaikat növelni. Részben attól tartva, hogy az áremelkedés csak átmeneti lesz, így a beruházások nem térülnek meg. De politikai okokból is születhetnek ilyen döntések, mint Peruban, ahol az új szocialista elnöktől a bányászatot sújtó adók növelése várható.

Réz helyett réz-ETF-et vegyenek?

Felmerül a kérdés, hogy ha a kilátások jók, akkor hogyan is éri meg rézbe fektetni. Az árutőzsdei határidős vétel nem tipikusan a kisbefektetők terepe, a réz két fontos piaca mindenesetre Londonban és az USA-ban van.

Az USA-ban remek ETF-ek is vannak, csak ezek jelentős része a Mifid-előírások miatt nem férhető hozzá az európai kisbefektetők számára. Rézbe fektet a CPER jelzésű és a JJC kódú ETF, rézbányákba pedig a COPX. Az utóbbi kellemesen diverzifikált, például kínai, lengyel, skandináv bányák is vannak benne.

Rettenetesen nem zöldek a bányák

Érdemes megjegyezni, hogy az ESG-pontszáma viszont az ETF.com szerint pocsék, mindössze 4,0 pontot kapott a 10-ből. Ez intő jel, a mostani erős zöldbefektetés-mozgalom közepette a rossz környezetvédelmi értékeltség a rézbányák árfolyamát is nyomás alatt tarthatja. (Összehasonlításképp, az erdőgazdálkodásra szakosodott Invesco MSCI Global Timber ETF /CUT/ ESG-pontszáma 8,5.)

Globális bányavállalatok európai alapokban

Európai ETF-ekben a legjobbnak a Justetf oldalt tartják, itt egyetlen egy rézre specializálódott termék sem szerepel. De kiad a keresőkérdésre (“copper”) különböző olyan európai bejegyzésű alapokat, amelyek globális bányavállalatok, bányászcégek részvényeit tartalmazzák. (“World Materials”, “Global Mining”, “Basic Resources” címszavak alatt.)

Ami lehet, hogy szintén jó befektetés, hiszen az árupiacon általános fellendülés volt az utóbbi közel egy évben. De egy ilyen alapban a réz termelésének lehet, hogy csak csekély, 10-25 százalékos súlya lesz.

Kik a legnagyobb termelők?

A legnagyobb réztermelők egyébként az utóbbi időben a következő vállalatok voltak:

1. Codelco (Chile, állami)
2. Freeport McMoran (FCX)
3. BHP Billiton (BHP)
4. Glencore (GLEN)
5. Southern Copper Corporation (SCCO)

Az első helyezett chilei céget még a hetvenes években államosították, így nem vásárolhatók meg a részvényei. A többi viszont tőzsdén van, és akár Magyarországról is megvehető.

A réz volt jobb vétel, vagy a rézbányász?

A következő két ábra ezek árfolyamát mutatja a rézzel együtt. Érdekes módon egy év alatt kettő alul-, kettő pedig felülteljesítette a rezet.

Öt évre már jobb az arány, négyből három többet emelkedett, mint ez az ipari fém. (A befektetők valódi hozama azonban még több, mert a társaságok osztalékot is fizettek, amit újra a részvénybe lehetett volna forgatni.)

Mennyi a réz a cégek értékében?

Lengyelországban forog a KGHM Polska Miedz. A vállalat részvénye a Varsói Tőzsde oldala szerint az utóbbi öt évben mintegy 2,5-szeresére emelkedett, 75 zloty környékéről 193 zlotyra. A vállalat az elektrolit-réz hatodik és az ezüst második legnagyobb termelője a világon.

Amint a lengyel cégnél is látszik, és a nagy nemzetközi bányavállalatoknál is, több lábon állnak. Szinte nincs is olyan, amely csak egy termékre szakosodott (már csak azért sem, mert ugyanarról a lelőhelyről gyakran többféle fém is előkerül). Nézzünk két példát.

A Freeport McMoran

A Freeport McMoran azon cégek egyike, amelyek zömmel a rézből élnek. Bevételének kisebb, de jelentős részét azonban arany és molibdén eladása adja. (A legutóbbi, júniusi gyorsjelentése szerint 5,7 milliárd dolláros bevételeiből mintegy 4,3 milliárd jutott a rézre. Egyébként a devizaárfolyam-nyeresége is jelentős volt.)

A BHP

Az óriási BHP konszern bevételei között tavaly messze a legnagyobb, 48,4 százalékos súllyal a vasérc szerepelt, a réz csak 24,8 százalékot tett ki. Számos más ásványkincs mellett még a szén (14,5 százalék) és a kőolaj (9 százalék) súlya igazán számottevő.

Egyébként a BHP bevételeinek 80 százaléka származik Ázsiából, Kína súlya pedig egyedül is 62 százalékos, ami nyilván plusz kockázatot jelent. Egy ázsiai, kínai adósságválság, amitől már régóta tartanak a közgazdászok, ezt a céget alaposan padlóra küldheti.

Hogyan keressünk még több bányászt?

További rézbányászok felkutatásában segítségünkre lehet az angol nyelvű szaksajtó, az Investopedia például közepes, 1-4 milliárd dollár körüli kapitalizációjú cégeket mutat be.

Egy másik módszer – és nemcsak rézbányák esetében, hanem sok más egzotikus ágazatnál alkalmazható –, hogy tanulmányozzuk az adott terület ETF-jeit. Még ha nem is lehet megvásárolni nálunk egy befektetési alapot, az összetétele segítségünkre lehet a saját portfólió összeállításában.

Az alapok összetételéről kezelőjük hivatalos oldalán, esetleg a Yahoo Finance vagy az ETF.com oldalon lehet információt találni. Az utóbbiak általában csak a legnagyobb tíz befektetést közlik.

Akiknek dupla haszon az áremelkedés

Gyakori, hogy az adott nyersanyag árát a bányák – egyéb körülmények változatlansága mellett – nem egy az egyben, hanem annál nagyobb mértékben követik. Vagyis például egy százaléknyi nyersanyagár-emelkedés nem egy, hanem két vagy három százalékos részvényár-növekedést okoz.

Ennek oka, hogy a nyersanyagok árának emelkedésével nem nőnek feltétlenül a cég költségei. Ha például a réz 9000 dollár tonnánként, és eddig a cég ezer dollár nyereséget ért el egy tonnán, akkor 10 000 dolláros ár mellett már kétezer, azaz kétszer akkora lehet a profit.

A tőkeáttételes bányászat

Ez pedig komoly részvényár-emelkedést is indokolhat – ha tartós marad. De ez a másik irányba is igaz, vagyis a csökkenő rézárfolyamnál a termelők részvényei jóval nagyobb mértékben eshetnek. (Sok cég egyébként a nagy ügyfelekkel hosszú távú szerződéseket, különmegállapodásokat köt, így nem pont az árutőzsdei árakat használja.)

A bányarészvények emiatt hasonlóan viselkednek, mintha tőkeáttételes árutőzsdei üzletet kötöttünk volna. Vagyis például két-háromszoros tőkeáttétellel vettünk volna rezet. (De itt legalább nincs “margin call”, nem kényszerlikvidálják a pozíciónkat a részvénypiacon, ha elfogy a fedezet.)

Országokat vegyenek?

Látatlanban arra tippeltünk, hogy a nagyobb termelő, nyersanyag-függő országok részvényindexei hasonlóan alakulnak majd, mint a réz ára, vagy legalább általában nyersanyagpiacok. De tévedtünk, amint a fenti ábrán látható, a chilei és a perui indexek az utóbbi egy évben inkább csak stagnáltak a rézhez képest.

Certifikátok Frankfurtban

A Budapesti Értéktőzsdén vannak ugyan árupiaci certifikátok, de ezek olajra, aranyra, ezüstre és földgázra szólnak. Frankfurtban viszont 2191 darab réz-certifikátot azonosított a Deutsche Börse keresőrendszere.

A certifikátok előnyei számosak, így lehet velük tőkeáttételt képezni, sokféle címletben, lejárattal és kibocsátótól kaphatók. Hátrányuk, hogy belép a “partnerkockázat”, azaz a kibocsátó bank vagy annak leányvállalata csődje esetén is veszíthet a tulajdonos. (A kötvényekhez hasonlóan.) Ezen kívül a költségek is magasak lehetnek, a kezelési díj plusz a vételi-eladási ajánlatok közötti marzs éves szinten a több százalékot is elérheti.

A tőkeáttételes termékek, warrantok vagy opciós jegyek pedig kis árváltozás esetén is elértéktelenedhetnek – igaz, nagy nyereséget is el lehet velük érni.