Nem csak a magyar parketten érdemes nézelődniük a hozamra éhes befektetőknek, ha jól fizető osztalékpapírt keresnek. A hazai befektetési szolgáltatók szerint bőven lelhetünk szép pénzt fizető részvényeket, de azok is megtalálhatják a megfelelő választást, akik megspórolnák maguknak a részletes elemzésre szánt időt.
Itthon is megéri?
Azoknak sem kell szomorkodniuk viszont, akik inkább a hazai "fejőstehenekre" esküsznek: az mára kiderült, hogy milyen osztalékokat fizetnek idén a Budapesti Értéktőzsde szereplői, de mi arra is kíváncsiak voltunk, hogy mik a kilátások 3-5 éves távlatban.
|
|
Nagy Bertalan |
Nagy Bertalan, az Equilor Befektetési Zrt. Private Banking igazgatója úgy látja, kiszámíthatóan fizethetnek továbbra is a kedvelt osztalékpapírok, amennyiben a gazdasági környezet nem változik. "Jelenleg rekord alacsony, 0,9%-os hazai alapkamattal szembesülhetnek a befektetők, ami az 5-6 százalékos osztalékok irányába terelheti a figyelmet, azonban a külföldi kamatemelésekre akár már 2017 végén, 2018 elején reagálhat az MNB is." A szakértő felhívja azonban a figyelmet: ha a 10 éves magyar állampapír hozama a jelenlegi szintekről 4-5 százalék körüli szintre kúszik, az már érdemi alternatívát jelenthet a befektetőknek.
A K&H Alapkezelő növekvő osztalékhozamra számít minden hazai bluechipnél az elmúlt két év átlagos 2%-ához képest 3-4% a várakozásuk, ám szintén 4 százalék felettire becsülik a 10 éves állampapír hozamát.
Merre érdemes nézelődni?
A MOL 3 százalékos osztalékhozama mellett az osztrák versenytárs OMV 3,3 százalékos, a lengyel PKN pedig 2,9 százalékos hozammal igyekszik vonzóvá tenni részvényeit az olajszektorra jellemző nehéz iparági környezetben. Ennél még erősebb a régiós verseny a bankpapíroknál, hiszen a részvénypiacon 2016-ban debütált cseh Moneta rekord magas, 11,5 százalékos osztalékhozamot kínál - mérte fel a lehetőségeket Nagy Bertalan - az osztrák bankok közül az elmúlt nehezebb évek után az Erste tűnik ki 3,3 százalékos hozamával. A gyógyszeriparban a román Zentiva évek óta 5 százalék feletti osztalékhozammal működik, míg a telekom szektorban a cseh O2 a Magyar Telekomhoz hasonlóan 5,6 százalékos hozamot kínál, az osztrák Telekom Ausztria 3,2 százalékot, a lengyel Orange Polska azonban már második éve nem fizet osztalékot.
A K&H szintén elmondta, melyek most a kedvencei:
"A régióban a legmagasabb osztalékhozamot a cseh és a román piac biztosítja (5-7%), a mi kedvencünk a cseh Moneta bank és a Pegas ipari cég, valamint a román Transgaz és Romgaz."
Kevesebb kockázat, ugyanakkora haszon?
A K&H ugyanakkor megjegyzi: ha tényleg fordulat jön a kötvénypiacokon és megkezdődik a hozamemelkedés, az osztalékpapírok 1-2 százalékos hozamfelára már kevés lesz a kockázatért cserébe.
Azért az Equilor szakértője szerint a kamatemelési ciklus megkezdése az USA-ban majd Európában nem fogja egyik pillanatról a másikra meghozni a hatását, de a kötvényhozamok megfordulása és az emelkedő trend "a tankönyvek szerint is elkezdheti átcsábítani a részvényekből a kötvényekbe a befektetőket".
Az osztalékot szeretem, a matekot nem. Mit tegyek?
Aki a következő 2-3 év átmeneti időszakában nem szeretne azon gondolkozni, hogy jelenleg a hozamemelkedés melyik szakaszában vagyunk és milyen osztalékfizető részvényt válogasson be a portfóliójába, annak jó alternatíva lehet egy befektetési alap vagy egy ETF, ahol az alapkezelő meghozza helyette ezeket a döntéseket - mondja Nagy Bertalan, de a K&H Alapkezelő szerint is érdemes olyan befektetési alapot keresni, amely helyettünk válogatják össze a magas osztalékot fizető papírokat.
Mindennapossá váltak az ilyen események.
