|
| Steem-emlékérem magyar karakterek mellett (fotó: Eidenpenz József) |
A mai hírek szerint az USA-ban a Facebook az illetékes hatósággal folytat párbeszédet a tervezett, GlobalCoin munkanevű kriptodevizájáról, annak szabályos működéséről. Az, hogy ilyesmivel készül, már tavaly kiszivárgott, de mi is várható tőle tulajdonképpen?
A Forbes.com és más források szerint a Facebook kriptodevizája – nem is lesz igazán kriptodeviza. Nem fog sokban hasonlítani a bitcoinhoz. Egyrészt nem lesz decentralizált, mint a bitcon, nem egy kormányoktól vagy vállalatoktól független közösség fogja létrehozni és menedzselni. (Inkább az XRP – Ripple – rokona lehet majd.)
Centralizált lesz, valamint “stablecoin”, “stabil érme”, amelynek az értékét karbantartják valamilyen módon. A pletykák szerint ehhez bankokat is bevonnának majd. Ez a felhasználók számára előnyökkel is jár, mert kiküszöbölheti a nagy árfolyamingadozásokat, de tovább távolítja a klasszikus értelemben vett kriptodevizáktól. Inkább a Paypal elektronikus fizetési rendszerhez hasonlónak írják le.
Kamuprofilok helyett
Miközben a Facebook a kriptodevizák felé terjeszkedne, a kriptodevizák fejlesztői is szeretnének a Facebook piacára betörni. A hétvégi bejelentés szerint az EOS – jelenleg a hatodik legnagyobb kapitalizációjú, közel hétmilliárd dollár összértékű kriptodeviza – közösségimédia-oldalt hoz létre. A Voice (Hang) névre keresztelt oldalon szövegeket, képeket, videókat is lehet majd posztolni.
Nem minden világos még a kísérleti üzemű rendszer működéséből, de annyi kiderült, hogy a Voice.com-on szeretnék kiszűrni a robotokat és a kamu-profilokat. Valós személyeket szeretnének tehát bevonzani, ami eléggé szokatlan a sokszor névtelenséget kínáló kriptodevizák felhasználóinak.
Reklámok? Kriptooldalon?
További tabutörés lehet sokak szemében, hogy a Voice reklámbevételeket is bevonzana. Hogy mennyire hasonlóan a Facebook vagy a Google tevékenységéhez, nem világos, de az ígéretek szerint ebből a felhasználóknak is jut majd. A felhasználók az EOS-blokklánchoz kapcsolódó, de önálló kriptodevizát, a Voice Tokent használhatják.
Úgy tűnik tehát, hogy nemcsak a “normál” közösségi média közelít a kriptodeviza-világhoz, hanem fordított folyamat is zajlik.
Számlát a számlátlanoknak
A kiszivárgott hírek szerint a Facebook GlobalCoin-ját dollárért és sok más devizáért meg lehet majd venni. Az egyik probléma, amire egy ilyen kriptodeviza megoldást adhat, az az, hogy a Földön százmillióknak, talán milliárdoknak nincsen bankszámlája, de van mobiltelefonja.
A pénzküldésre persze ma már számos megoldás van a Western Union-típusú szolgáltatóktól a korábbi kriptodevizákig (bitcoin, ethereum). A legegyszerűbb mégis az lenne, ha az amúgy is a Facebook-on lógó emberek ott tudnák ezt kezdeményezni, néhány kattintással.
Fizetnek a lájkolásért?
Egy másik probléma, hogy sokan úgy érzik, a nagy konszernek, mint a Facebook vagy a Twitter, Google, átverik, meglopják őket. A felhasználó készíti a tartalmakat, megosztja a fotóit, videóit, cikkeit, a nagy cégek meg eladják az adataikat, vagy a célzott reklámfelületet, és jól meggazdagszanak rajta.
Ezért aztán a médiát megcélzó kriptodeviza-vállalkozások egy része azt ígéri, hogy a felhasználókat az általuk előállított tartalomért cserébe némi bevételhez juttatja. (Ami számos kérdést felvet az adózástól a szerzői jogokig.) Ennek nagyjából két fő forrása lehet: az újonnan létrehozott kriptodevizák (egyfajta pénzteremtés, infláció), vagy pedig reklámbevételek.
Steem 2.0?
Csakhogy mindezt mások már végigzongorázták. A 2016 tavaszán indult Steem kriptodeviza, a Steemit blogoldallal, a D.tube videómegosztóval és számos más működő alkalmazással alapvetően inflációból fizet a tartalmakért, aminek elosztása a felhasználók szavazatain alapszik. De egyes oldalaikon már a hirdetések is megjelentek.
Most sokan azt mondják, hogy a Voice esetében mindössze a Steem-rendszer egy javított verziójáról van szó. Az EOS egyik guruja, Dan Larimer egyébként is a Steem-től igazolt át. Sőt maga is azt mondta, hogy egy “Steem 2.0” (a Steem továbbfejlesztett verziója) lesz a Voice.
A jövő közösségi médiája
De a Steem kriptodeviza nem igazán sikertörténet, kapitalizációja mindössze 126 millió dollár, ezzel csak a 63. helyen van a kriptodevizák sorában. Árfolyama magasnak semmiképp sem mondható.
Vajon a tőkeerős Facebook-nak, vagy a kevésbé tőkeerős kriptodeviza-fejlesztő csoportoknak, startup vállalkozásoknak sikerül a jövő közösségi médiáját megalkotnia? Az idő eldönti, de láthatóan bőven vannak, akik erre a dicsőségre pályáznak.
|
Megosztani lájkjainkat az örökkévalóságnak? Ami Las Vegasban történik, az Las Vegasban is marad – tartja a mondás, de filmek sora szól arról, hogy ez nem igazán felel meg a valóságnak. Ami pedig egyszer az internetre kerül, nehéz onnét eltüntetni, néha egyenesen reménytelen. Ki akarja, hogy minden szociális rezdülése, megosztás, hozzászólás, lájkolás, fotó, tréfa a blokkláncba legyen írva, állítólag örökre? Ma egy cserélhető merevlemezen többszörösen elfér mindaz az adat, amit a kilencvenes években gyűjtögettünk floppy-lemezen (hajlékonylemezen), majd az évtized végén CD-n. Miért ne maradhatna meg tényleg örökké, mindjárt sok száz vagy ezer példányban mindaz, amit a neten elkövetünk? Ez ellen sokan már most is úgy védekeznek, hogy álnéven mozognak, vagy a lehető legkevesebb információt megosztva csendben figyelnek a háttérben. Az igazán lényeges dolgokat meg titkosított, személyes chat-en beszélik meg. (E. J.) |
A japán feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) az ötödik egymást követő hónapban csökkent novemberben. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
