Jön, jön, jön a Xetra, de mi az, és miért jó?

A Xetra a világ egyik leggyorsabb és leghatékonyabb elektronikus kereskedési rendszerének számít. 1997-ben fejlesztették ki, és először a Frankfurti Tőzsdén helyezték üzembe. A Xetra neve azóta is a megbízhatóság, a testre szabhatóság, a gyorsaság szimbóluma a kereskedési rendszerek között – mondta Tóth Attila.

Kik használják a Xetrát?

A német Xetra rendszert Európa számos tőzsdéjén használják – Frankfurt mellett például Dublinban, Szófiában, és nem utolsósorban pedig a Közép-Európai Tőzsdecsoport, a CEESEG másik három tagtőzsdéjén is: Bécsben, Prágában és Ljubljanában. A Xetra-közösség tőzsdéihez 18 országból mintegy 250 brókercég és bank 4500 üzletkötője kapcsolódik.

Ezek mindegyike egyetlen kapcsolódási ponton keresztül eléri valamennyi Xetra kereskedési rendszerrel üzemelő piac több mint 11 ezer részvényét, 900 ETF-jét és 800 ezer strukturált termékét. Összehasonlításképpen: jelenleg a BÉT részvénypiacán 4 országból összesen 25 kereskedő cég van jelen.

Mitől más a Xetra?

A Xetra igazi különlegességét más, több tőzsde által használt kereskedési rendszerekkel szemben az adja, hogy az egyes tőzsdék nem szigetként üzemeltetik a Xetra rendszert saját hálózatokkal, hanem egy hálózatot alkotva, melynek központjaként Frankfurtban történik valamennyi tőzsde kereskedési rendszerének üzemeltetése. Mindez azt jelenti, hogy a Budapesti Értéktőzsde Xetra-csatlakozásával a BÉT-en jegyzett értékpapírok technikailag azonnal közvetlenül elérhetővé válnak valamennyi, a Xetrához már kapcsolódott kereskedő számára, ezzel egy időben pedig a BÉT kereskedő cégei is közvetlen technikai elérést kapnak az Xetra-közösség teljes termékkínálatához.

A közös kereskedési rendszer a CEESEG-csoport egyik fő stratégiai pillére is, amelyet remekül kiegészít a kereskedő tagok tagfelvételi folyamatának közeljövőre tervezett harmonizálása, valamint a kibocsátók egységes kategóriarendszere a csoporton belül. Ennek keretében a BÉT részvényszekciójában 2013. július 1-jétől a korábban használatos „A” és „B” kategóriákat a „Prémium” és „Standard” elnevezések váltották fel.

Mi a célja a BÉT-nek?

Arra a kérdésre, hogy mi is a céljuk a Xetra bevezetésével, a vezérigazgató-helyettes azt mondta, a Xetra által hozott kedvező változásoktól a BÉT új tagok és befektetők csatlakozását, és így a forgalom és a budapesti tőzsdei termékek likviditásának jelentős bővülését várja. A hazai befektetői réteget bővülő termékkínálattal és korszerűbb szolgáltatásokkal várja a magyar tőkepiac. Egy likvidebb, pezsgőbb tőzsde pedig a kibocsátók szemében is sokkal vonzóbbá válik, ezért arra is számítanak, hogy a következő években számos hazai cég dönt majd a BÉT-es bevezetés mellett.

A kedvezőbb finanszírozási helyzet pedig dinamikusabb fejlődést, magasabb nyereségeket, akár regionális terjeszkedést is jelent a vállalatok számára – ez pedig nemzetgazdasági szinten is kedvező hatásokkal bír: GDP-növekedéssel, bővülő foglalkoztatással, növekvő adóbevételekkel, fehéredő, átláthatóbbá váló gazdasággal.

Hogyan készülnek a tagok a rendszercserére?

A rendszercsere legfontosabb része a tesztelési folyamat, amely három fronton zajlik majd egészen a bevezetésig: a tőzsdén, a szekciótagok által megbízott fejlesztő cégeknél és maguknál a szekciótagoknál. A kereskedő cégek 2013 februárjától kapcsolódtak be aktívan a projektbe, azóta az ütemezésnek megfelelően folyik a Xetra tesztelése.

Október elejéig szabadon tesztelhetnek a tagok a rendelkezésükre bocsátott tesztforgatókönyvek segítségével, ezt követően pedig egy támogatott tesztperiódus veszi kezdetét, ahol a BÉT az egyes tagokkal „one-on-one” módon megy végig a forgatókönyveken. November közepétől pedig három héten keresztül, immár az éles Xetra-környezeten kerül sor egy „főpróbára”, ahol a BÉT szintén egyenként teszteli majd az egyes tagokkal a rendszer alapvető funkcióit. „Valamennyi szekciótagunk, aki tagsággal rendelkezik a részvény- és/vagy hitelpapír-szekcióban (összesen 35-en), részt vesz a Xetra tesztjében” – mondta Tóth Attila.

Hogyan változtatja meg a kereskedést az új rendszer?

A BÉT kereskedési rendszerének könnyebb technikai elérhetőségén túl a kereskedés menetében is számos olyan új elemmel találkozhatnak majd a befektetők és a brókerek, amelyek a nemzetközi piacokon már jól ismertek és népszerűek, és amelyek egy rugalmasabb, dinamikusabb, differenciáltabb kereskedést tesznek lehetővé. A legfontosabb újdonságok a vezérigazgató-helyettes szerint:

– A BÉT az eddigi egységes, folyamatos ajánlati könyves kereskedés helyett három különböző kereskedési modellt vezet be, amelyek jobban illeszkednek az egyes értékpapírtípusok sajátosságaihoz. A leglikvidebb papírokkal, vagyis a Prémium és Standard kategóriában szereplő részvényekkel, a BUX ETF-fel és a BÉTa Piacon elérhető külföldi részvényekkel továbbra is nyitó és záró aukcióval kiegészített folyamatos kereskedésben lehet majd üzletelni.

A jövőben a kevésbé likvid részvények, a befektetési jegyek és a hitelpapírok kereskedését egy úgynevezett többaukciós modell fogja támogatni, míg a strukturált termékeket folyamatos aukciós kereskedési modellben forgathatják a befektetők.

– Az ajánlatok paramétereinek megválasztásában is jócskán kibővülnek a lehetőségek. Újdonságként megjelenik a magyar piacon is az úgynevezett iceberg (azaz jéghegy) ajánlat, amely a nemzetközi parketteken igen nagy népszerűségnek örvend. Ez az ajánlattípus azért különleges, mert az ajánlati mennyiségnek csak egy kis része – „a jéghegy csúcsa” – látható az adott papír ajánlati könyvében; a nagyobb része az éppen látható mennyiség lekötéséig rejtve marad a többi kereskedő előtt.

Az iceberg ajánlat így lehetővé teszi, hogy egy jellemzően intézményi befektető úgy vegyen vagy adjon el – kisebb részletekben – egy nagyobb értékpapírcsomagot, hogy ezen szándéka rejtve maradjon a piac többi szereplője előtt, és így ez az információ ne okozhasson hirtelen mozgásokat az adott értékpapír árfolyamában.

– A kereskedés zavartalanságát segíti elő a szélsőséges ármozgások kezelésére újonnan bevezetendő módszer, a statikus és dinamikus volatilitási limitek rendszere. Ez a módszer átláthatóbbá és kevéssé volatilissé teszi majd a piacot.

– A Xetra használatával új technikák jelenhetnek meg a magyar börzén, mindenekelőtt a brókercégek általi saját számlás kereskedés, valamint az algoritmusokra épülő, automatizált kereskedési technikák – ez utóbbiak egyes becslések szerint a forgalom közel 40-50 százalékát adják a frankfurti Xetra piacon.

– A kereskedési adatok nemcsak a BÉT jelenlegi adatszolgáltatási infrastruktúráján (az ún. vendorfeeden) keresztül lesznek elérhetők, hanem akár közvetlenül a Xetra kereskedési rendszerében is. A tagoknak a Xetrában ráadásul szélesebb és mélyebb adattartalom áll rendelkezésére, a jelenleginél akár jóval kisebb időbeli késleltetéssel. A tagok a Xetra rendszerből kinyerhetik és ügyfeleiknek tovább is adhatják az ajánlati könyvekből a legjobb 10, vagy akár a legjobb 20 ajánlati árszintet mind a vételi, mind az eladási oldalon. Ez lényegesen mélyebb betekintést fog engedni a befektetők számára a piac működésébe, hiszen eddig maximum a legjobb öt vételi és eladási ajánlatot láthatták internetes kereskedési rendszereiken.

Mit érint a rendszercsere és mit nem?

A Xetra bevezetése, és így a fent bemutatott változások a BÉT azonnali piacát, vagyis a részvények, befektetési jegyek, certifikátok és hitelpapírok kereskedését érinti, valamint a külföldi részvények forintban történő kereskedését lehetővé tévő BÉTa Piacot. A határidős és opciós piac, valamint a BÉT árupiaca továbbra is a jelenlegi MMTS II kereskedési rendszeren fut majd.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a piac működésének egyéb területeit a rendszercsere nem érinti – mondta Tóth Attila. A BÉT továbbra is a magyar jog és hazai felügyeleti ellenőrzés alatt működő cég marad, amelyet Budapestről üzemeltetnek, ahogy továbbra is itt születnek az üzleti döntések is.

Nem változik a BUX, a Beva...

Az elszámolást, az ügylet teljesítését változatlanul a KELER Csoport végzi, és a befektetők a jövőben is a Befektető-védelmi Alap (BEVA) védelmét élvezhetik. Ezért a hazai befektetők továbbra is biztosak lehetnek benne, hogy a BÉT-en kötött ügyleteik teljesülnek, befektetéseiket változatlanul erős, többlépcsős garancia védi. A rendszercsere nem érinti a tőzsdei ügyletek adózását sem.

Végül, habár az új kereskedési rendszerre történő átállással a BÉT indexeinek – azaz a valós időben számított és közzétett BUX és BUMIX indexnek, valamint a napi egyszer számított regionális indexnek, a CETOP20-nak – a számítása is az új platformra kerül, az indexek alapvető jellegzetességei változatlanok maradnak.