A Xetra a világ egyik leggyorsabb és leghatékonyabb elektronikus kereskedési rendszerének számít. 1997-ben fejlesztették ki, és először a Frankfurti Tőzsdén helyezték üzembe. A Xetra neve azóta is a megbízhatóság, a testre szabhatóság, a gyorsaság szimbóluma a kereskedési rendszerek között – mondta Tóth Attila.
Kik használják a Xetrát?
Ezek mindegyike egyetlen kapcsolódási ponton keresztül eléri valamennyi Xetra kereskedési rendszerrel üzemelő piac több mint 11 ezer részvényét, 900 ETF-jét és 800 ezer strukturált termékét. Összehasonlításképpen: jelenleg a BÉT részvénypiacán 4 országból összesen 25 kereskedő cég van jelen.
Mitől más a Xetra?
A Xetra igazi különlegességét más, több tőzsde által használt kereskedési rendszerekkel szemben az adja, hogy az egyes tőzsdék nem szigetként üzemeltetik a Xetra rendszert saját hálózatokkal, hanem egy hálózatot alkotva, melynek központjaként Frankfurtban történik valamennyi tőzsde kereskedési rendszerének üzemeltetése. Mindez azt jelenti, hogy a Budapesti Értéktőzsde Xetra-csatlakozásával a BÉT-en jegyzett értékpapírok technikailag azonnal közvetlenül elérhetővé válnak valamennyi, a Xetrához már kapcsolódott kereskedő számára, ezzel egy időben pedig a BÉT kereskedő cégei is közvetlen technikai elérést kapnak az Xetra-közösség teljes termékkínálatához.
A közös kereskedési rendszer a CEESEG-csoport egyik fő stratégiai pillére is, amelyet remekül kiegészít a kereskedő tagok tagfelvételi folyamatának közeljövőre tervezett harmonizálása, valamint a kibocsátók egységes kategóriarendszere a csoporton belül. Ennek keretében a BÉT részvényszekciójában 2013. július 1-jétől a korábban használatos „A” és „B” kategóriákat a „Prémium” és „Standard” elnevezések váltották fel.
Mi a célja a BÉT-nek?
Arra a kérdésre, hogy mi is a céljuk a Xetra bevezetésével, a vezérigazgató-helyettes azt mondta, a Xetra által hozott kedvező változásoktól a BÉT új tagok és befektetők csatlakozását, és így a forgalom és a budapesti tőzsdei termékek likviditásának jelentős bővülését várja. A hazai befektetői réteget bővülő termékkínálattal és korszerűbb szolgáltatásokkal várja a magyar tőkepiac. Egy likvidebb, pezsgőbb tőzsde pedig a kibocsátók szemében is sokkal vonzóbbá válik, ezért arra is számítanak, hogy a következő években számos hazai cég dönt majd a BÉT-es bevezetés mellett.
A kedvezőbb finanszírozási helyzet pedig dinamikusabb fejlődést, magasabb nyereségeket, akár regionális terjeszkedést is jelent a vállalatok számára – ez pedig nemzetgazdasági szinten is kedvező hatásokkal bír: GDP-növekedéssel, bővülő foglalkoztatással, növekvő adóbevételekkel, fehéredő, átláthatóbbá váló gazdasággal.
Hogyan készülnek a tagok a rendszercserére?
A rendszercsere legfontosabb része a tesztelési folyamat, amely három fronton zajlik majd egészen a bevezetésig: a tőzsdén, a szekciótagok által megbízott fejlesztő cégeknél és maguknál a szekciótagoknál. A kereskedő cégek 2013 februárjától kapcsolódtak be aktívan a projektbe, azóta az ütemezésnek megfelelően folyik a Xetra tesztelése.
Október elejéig szabadon tesztelhetnek a tagok a rendelkezésükre bocsátott tesztforgatókönyvek segítségével, ezt követően pedig egy támogatott tesztperiódus veszi kezdetét, ahol a BÉT az egyes tagokkal „one-on-one” módon megy végig a forgatókönyveken. November közepétől pedig három héten keresztül, immár az éles Xetra-környezeten kerül sor egy „főpróbára”, ahol a BÉT szintén egyenként teszteli majd az egyes tagokkal a rendszer alapvető funkcióit. „Valamennyi szekciótagunk, aki tagsággal rendelkezik a részvény- és/vagy hitelpapír-szekcióban (összesen 35-en), részt vesz a Xetra tesztjében” – mondta Tóth Attila.
Hogyan változtatja meg a kereskedést az új rendszer?
– A BÉT az eddigi egységes, folyamatos ajánlati könyves kereskedés helyett három különböző kereskedési modellt vezet be, amelyek jobban illeszkednek az egyes értékpapírtípusok sajátosságaihoz. A leglikvidebb papírokkal, vagyis a Prémium és Standard kategóriában szereplő részvényekkel, a BUX ETF-fel és a BÉTa Piacon elérhető külföldi részvényekkel továbbra is nyitó és záró aukcióval kiegészített folyamatos kereskedésben lehet majd üzletelni.
A jövőben a kevésbé likvid részvények, a befektetési jegyek és a hitelpapírok kereskedését egy úgynevezett többaukciós modell fogja támogatni, míg a strukturált termékeket folyamatos aukciós kereskedési modellben forgathatják a befektetők.
– Az ajánlatok paramétereinek megválasztásában is jócskán kibővülnek a lehetőségek. Újdonságként megjelenik a magyar piacon is az úgynevezett iceberg (azaz jéghegy) ajánlat, amely a nemzetközi parketteken igen nagy népszerűségnek örvend. Ez az ajánlattípus azért különleges, mert az ajánlati mennyiségnek csak egy kis része – „a jéghegy csúcsa” – látható az adott papír ajánlati könyvében; a nagyobb része az éppen látható mennyiség lekötéséig rejtve marad a többi kereskedő előtt.
Az iceberg ajánlat így lehetővé teszi, hogy egy jellemzően intézményi befektető úgy vegyen vagy adjon el – kisebb részletekben – egy nagyobb értékpapírcsomagot, hogy ezen szándéka rejtve maradjon a piac többi szereplője előtt, és így ez az információ ne okozhasson hirtelen mozgásokat az adott értékpapír árfolyamában.
– A kereskedés zavartalanságát segíti elő a szélsőséges ármozgások kezelésére újonnan bevezetendő módszer, a statikus és dinamikus volatilitási limitek rendszere. Ez a módszer átláthatóbbá és kevéssé volatilissé teszi majd a piacot.
– A Xetra használatával új technikák jelenhetnek meg a magyar börzén, mindenekelőtt a brókercégek általi saját számlás kereskedés, valamint az algoritmusokra épülő, automatizált kereskedési technikák – ez utóbbiak egyes becslések szerint a forgalom közel 40-50 százalékát adják a frankfurti Xetra piacon.
– A kereskedési adatok nemcsak a BÉT jelenlegi adatszolgáltatási infrastruktúráján (az ún. vendorfeeden) keresztül lesznek elérhetők, hanem akár közvetlenül a Xetra kereskedési rendszerében is. A tagoknak a Xetrában ráadásul szélesebb és mélyebb adattartalom áll rendelkezésére, a jelenleginél akár jóval kisebb időbeli késleltetéssel. A tagok a Xetra rendszerből kinyerhetik és ügyfeleiknek tovább is adhatják az ajánlati könyvekből a legjobb 10, vagy akár a legjobb 20 ajánlati árszintet mind a vételi, mind az eladási oldalon. Ez lényegesen mélyebb betekintést fog engedni a befektetők számára a piac működésébe, hiszen eddig maximum a legjobb öt vételi és eladási ajánlatot láthatták internetes kereskedési rendszereiken.
Mit érint a rendszercsere és mit nem?
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a piac működésének egyéb területeit a rendszercsere nem érinti – mondta Tóth Attila. A BÉT továbbra is a magyar jog és hazai felügyeleti ellenőrzés alatt működő cég marad, amelyet Budapestről üzemeltetnek, ahogy továbbra is itt születnek az üzleti döntések is.
Nem változik a BUX, a Beva...
Az elszámolást, az ügylet teljesítését változatlanul a KELER Csoport végzi, és a befektetők a jövőben is a Befektető-védelmi Alap (BEVA) védelmét élvezhetik. Ezért a hazai befektetők továbbra is biztosak lehetnek benne, hogy a BÉT-en kötött ügyleteik teljesülnek, befektetéseiket változatlanul erős, többlépcsős garancia védi. A rendszercsere nem érinti a tőzsdei ügyletek adózását sem.
Végül, habár az új kereskedési rendszerre történő átállással a BÉT indexeinek – azaz a valós időben számított és közzétett BUX és BUMIX indexnek, valamint a napi egyszer számított regionális indexnek, a CETOP20-nak – a számítása is az új platformra kerül, az indexek alapvető jellegzetességei változatlanok maradnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
