Németországban igazán nincs hiány nyugdíjfajtákból: létezik az állami nyugdíj, vannak magánnyugdíjpénztári lehetőségek és van egy foglalkoztatói (munkaadói) nyugdíjrendszer is. Hamarosan pedig újabb pillérrel bővülhet az időskori ellátás, a kormány részvénynyugdíj létrehozásán dolgozik, amelyet a Pénzügyminisztérium most “generációs tőkének” is nevez.
Ez a törvényben szabályozott kötelező nyugdíj részét képezné, a terv nem új, de sok részlet még mindig nem világos. Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter apránként hozza nyilvánosságra terveit, a vita azonban máris erős róla.
Miért kellene változtatni a nyugdíjrendszeren?
Németországban – ahogyan Magyarországon is – változik a társadalom korösszetétele, egyre több az idős és egyre kevesebb a fiatal. Ez azt is jelenti, hogy miközben egyre több a nyugdíjas, egyre kevesebb a nyugdíjjárulék-befizető. Az állam már ma is évente több mint százmilliárd euróval támogatja a kötelező nyugdíjalapot, és a tendencia növekvő. A kormányzó “jelzőlámpa-koalíció” nem akarja csökkenteni a nyugdíjakat és nem akarja megemelni a nyugdíjkorhatárt sem. De a járulékok sem emelkedhetnek túlságosan.
A fiatalok fizetnek az idősekért. Ez hosszú távon nem fenntartható, az összeomlás felé halad – tartják sokan.
Ezért a korábbi koalíciós megállapodásban már elfogadták a részvénynyugdíj nyers tervét, amely mindezen célok elérését lenne hivatott segíteni. Létrehoznának egy pénzalapot, amelyet a szövetségi kormány alaptőkével töltene fel.
Miről is szól pontosan a részvénynyugdíj?
Egy még létrehozandó közjogi alapítvány kezelné a pénzt, és nyereségszerzési céllal fektetnébe, többek között részvényekbe – írja az N-tv.de portál. A hozamok pedig az állami nyugdíjbiztosításba folynának be.
A kamatok, a kamatos kamat révén lehetőségünk lesz arra, hogy a 30-as évek végétől stabilizáljuk a nyugdíjakat – mondta Lindner az ARD televízió műsorában.
Az esetleges veszteségeket viszont a szövetségi kormány kompenzálná.
Tízmilliárd euró a nyugdíjellátás megerősítésére
A szövetségi kormány idén tízmilliárd eurót kíván az alap feltőkésítésére fordítani, Lindner azonban ennél jóval nagyobb összeget tart szükségesnek: közép- és hosszú távon három számjegyű milliárdos összegre van szükség – mondta még decemberben. Januárban pedig kifejezte azt az óhaját, hogy évente tízmilliárd eurót helyezzenek el az alapba. Erről azonban a koalíció még nem döntött.
Számos más kérdés is nyitott, egyelőre törvénytervezet sincs a részvénynyugdíj bevezetéséről. Többek között nem világos, hogy milyen előírások vonatkoznának az alap befektetési stratégiájára, például a fenntarthatósági vagy a szociális szempontokat hogyan érvényesítenék.
Ne tőzsdézzék el a nyugdíjakat
A koalíción belüli másik vitatott kérdés, hogy a rendszeres nyugdíjjárulékok mekkora része kerülhetne a jövőben az alapba. Az SPD és a Zöldek részben szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, amelyet különösen az FDP szorgalmaz. Attól tartanak, hogy még ha az alap finanszírozását kiegyensúlyozottá is teszik, a nyugdíjrendszer stabilizálására gyakorolt hatása csak csekély lesz.
Frank Bsirske, a Zöldek parlamenti képviselője szigorúan elutasítja a nyugdíjbiztosítási járulékokkal való “spekulációt”, veszélyesnek nevezve azt. A baloldali Linke teljes mértékben ellenzi a részvénynyugdíjat, és ehelyett azt követeli, hogy minden foglalkoztatott járuljon hozzá a kötelező nyugdíjhoz, például az önfoglalkoztatók és a köztisztviselők is.
Hollandiában, Nagy-Britanniában, Svájcban, Dániában, Norvégiában, mindenütt vannak nyugdíjalapok, amelyek egészen nagy részvényállománnyal rendelkeznek – mondta viszont egy befektetésialap-kezelő egy riportban.
A magyarok igen keveset nyugdíjaskodnak
Mások szerint a részvénynyugdíj hosszú távon elkerülhetetlen. Az idősek egyre több és több ideig kell nyugdíjat kapjanak, jelenleg Németországban a férfiak átlagosan 18, a nők 22 évig.
Az uniós tagországok közül messze a legrövidebb ideig a magyar nők nyugdíjasok, akik – és most nem a kivételekről beszélünk – 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, becsült átlagos életkoruk pedig 79 év. Ők tehát átlagban 14 évet töltenek nyugdíjasként – írta az Euronews.
A magyar férfiak becsült élettartama pedig a nőkhöz képest sokkal rövidebb, csupán 72,3 év, így az átlag alig 7,3 évet töltenek nyugdíjban.
Vélemény: A nyugdíjakat bajosan lehet eltőzsdézni
- Hogy hogyan járulhat hozzá a részvénynyugdíj a hosszabb ideig nyugdíjaskodó idősek ellátásához? A kötvények kamatot, a részvények osztalékot és árfolyamnyereséget adnak, folyamatos bevételeket biztosíthatnak. Hosszú távon, értsd évtizedek távlatában bizonyosodott be, hogy az értékpapír- befektetés jó üzlet és az inflációval is fel tudja venni a versenyt. Rövid- és középtávon azonban ez nem mindig van így, az ingadozások nagyok, így szűk látókörű politikusok könnyen találnak muníciót, ha a részvénynyugdíjat, vagy a nyugdíjpénztárakat fúrni akarják.
- Grafikonjainkon tőzsdeindexeket mutatunk be 2012 elejétől, a magyarországi nyugdíjpénztárak államosítása óta. (Más-más időszakok kiválasztásával persze más-más eredményekre lehet jutni.) A német DAX például 158, a francia CAC 40 pedig 219 százalékkal ment fel (ami két és félszerezés, illetve háromszorozás), ez éves szinten kilenc, illetve 11 százalék körüli hozamot jelent. Legalább ilyen jó volt az amerikai részvénypiac teljesítménye, miközben az idő nagy részében az infláció évekig nulla körüli vagy csekély volt. Mindez pedig a méretes tavalyi részvénypiaci korrekció után van így.
- Eközben a magyar index csak forintban nézett ki jól, euróban nem sokat ment. A lengyel pedig még rosszabbul festett, csak stagnált.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Újra csatlakoznának az Európai Unióhoz. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
