Leminősítették a Molt, hírbe hozták az OTP-t

Bár hétfőn végül pluszban végeztek az amerikai tőzsdeindexek, kedden Európában ismét borongós a hangulat. A vezető nyugat-európai mutatók fél-háromnegyed százalékos esést mutatnak. Kivételek vannak, szerény emelkedés látható Londonban, Stockholmban és Madridban. Az amerikai határidős indexek is süllyednek.

A befektetőket nyomasztja az amerikai kormányzat fizetésképtelenné válásának réme, a Moody’s hitelminősítő már kilátásba helyezte, hogy emiatt negatív kilátással látja el az amerikai államadósságot. Az alapprobléma azonban továbbra is a kamatemelésektől, illetve a hosszú ideig tartó magas kamatoktól való félelem. Emiatt a kötvényhozamok is tovább emelkedtek és a dollár is sokat erősödött a napokban. Ez pedig nem jó a részvényeknek. Aggasztó a kínai ingatlanpiaci helyzet is.

Üdítő kivétel a BUX

A BUX index viszont 1,1 százalékos pluszban van, főleg az OTP miatt, amely két és fél százalékkal ugrott meg, igaz, a részvény a múlt héten sokat esett. A Richter 0,8 a Telekom 0,4 az Opus 0,7 százalékos pluszban van. A Mol viszont, amelyet két neves elemzőcsapat is leminősített, fél százalékkal esik.

Az euró/forint ma reggel még 391,50 is volt, innét azonban szép erősödő szakasz kezdődött. Így most 389,60 az európai közös deviza, ami ötven filléres javulást jelent a tegnap estéhez képest. A dollár kivételesen nem megy semerre, az olaj több mint egy százalékkal esik. A földgáz hétfőn volt 11 százalékos pluszban is, ma korrigál, hét százalékkal lett olcsóbb, 41,30 euró.

A japán jen 11 hónapos mélyponton van, a befektetők találgatják, mikor fog végre a jegybank beavatkozni.

Lengyel bankot venne az OTP?

Az OTP és az Erste is érdeklődik a lengyel Velobank iránt – idézte az Equilor Befektetési Zrt. a lengyel Puls című lapot, amely azonban nem közölt forrást. A kötelező érvényű ajánlatokat szeptember végéig kell benyújtani, a teljes folyamat várhatóan a jövő év első negyedévében zárulhat. Korábban a PKO Bank is fontolgatta, hogy ajánlatot tesz a Velobankra.

Mitől gyengélkedik a forint?

Tegnap újra nagyot erősödött a dollár, ez biztosan hozzájárul a forint gyengélkedéséhez. De egyes elemzők szerint a forintkamatok folyamatos csökkenése is ebbe az irányba hat. Ma kora délután teszik közzé az MNB kamatdöntését.

A várakozások szerint az egynapos betéti kamatot újabb egy százalékponttal (100 bázisponttal) csökkenthetik, így az összeérhet az alapkamattal 13 százalékon. Szokás szerint a döntésnél még érdekesebb is lehet az ahhoz fűzött kommentár. Negyedéves inflációs jelentést is publikának.

Nagy valószínűséggel októbertől lassítani fog az MNB a kamatvágási ütemen – írta az Equilor Befektetési Zrt.

A politikai zaj nyomta le a devizánkat?

A gazdaságban és a tőzsdén sikerült a hazai politikusoknak néhány nap alatt “teljes zavart kreálni a fejünkben az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal” – írta az Erste Befektetési Zrt. Valószínűleg több terv létezik, az egyik a Pénzügyminisztériumban, a másik a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban. Az előbbi kisebb hiánycélemeléssel, a másik nagyobbal számol. Az egyik az egyensúly, a másik a növekedés javítására törekszik. Valószínűleg a kelleténél előbb kezdtek el beszélni a tervekről.

Mindez együtt egyelőre csak a bizonytalanságot növeli, ami alapvetően nem kedvez sem a forintnak, sem például az OTP részvények árfolyamának – teszik hozzá.

A különadókat nyögheti a Mol

Felhalmozásról tartásra minősítette le a Molt az Erste Befektetési Zrt., a célárat pedig 2870 forintra csökkentette a korábbi 2950 forintról.

A társaság életét meghatározza, hogy a magyar költségvetés nehéz helyzetben van, és a szomszédos országokkal sem kielégítő a politikai viszony.

Ez azt eredményezi, hogy a Mol magas különadókkal és nyersolajtranzit-költségekkel szembesül. A tavalyi 1,7 milliárd dollár után idén 1,2-1,3 milliárd dollár különadót fizethet itthon, különadók előtti tiszta EBITDA pedig a tavalyi 7 milliárd dollárról 4,1 milliárd dollárra esik vissza. A Mol az idei rekordosztalék (354,26 forint) után jövőre 175 forintot fizethet részvényenként.

Még egy leminősítés az olajpapírnál

A Citi elemzője is már csak tartást javasol vétel helyett a Molra, és 3200-ról 2900 forintra csökkentette a célárat – írta a KBC Eqitas. Az elemzői konszenzus így már 3143 forintos célárfolyamot mutat, igaz, ez még így is 13 százalékkal magasabb a Mol tegnapi záróáránál.

Csalódást okozott az Ethereum

Az Ethereum-rendszer Shanghai nevű frissítése utáni aktivitás kiábrándító volt, a JPMorgan szerint messze elmaradt a várakozásoktól. A naponta aktív Ethereum-címek és a hálózaton futó decentralizált pénzügyi (DeFi) protokollokban lekötött tőke összértéke (TVL) egyaránt meredek csökkenést mutatott – jegyezték meg az elemzők.

A tavalyi év különböző “medvepiaci erői”, köztük az FTX és a Terra összeomlása, az amerikai szabályozási bizonytalanság és szigorítás, az intézményi befektetők érdeklődésének halványulása és a kockázatitőke-finanszírozás kiszáradása az elemzők szerint felülírhatták a rendszerfrissítések pozitív hatásait. Most minden szem a következő, EIP-4844-es frissítésre szegeződik, de hogy ez lényeges változást hozna-e, még nem tudni – mondták.

Rohamosan esik a német lakások ára

A németországi lakóingatlanok árai a második negyedévben éves szinten nagyobb mértékben csökkentek, mint a statisztikák 2000-es kezdete óta bármikor. A lakások és házak átlagosan 9,9 százalékkal lettek olcsóbbak a szövetségi statisztikai hivatal szerint – írta az N-Tv.de.

Az előző negyedévhez képest mért 1,5 százalékos csökkenés azonban kisebb volt, mint az előző két negyedévben. Akkor ugyanis a lakóingatlanok ára 2,9, illetve 5,1 százalékkal ment le az azt megelőző negyedévhez képest. Az árak egyébként a 2022 második negyedévében elért csúcs óta csökkennek.

A német ingatlanpiacon évekig tartó fellendülés után bekövetkezett fordulat fő oka az építési hitelek kamatainak erőteljes emelkedése, ami miatt a hitelek jóval drágábbak lettek. Ehhez jön még a magas infláció, amely csökkenti az emberek vásárlóerejét. Sokan már nem engedhetik meg maguknak az ingatlanvásárlást – írja a portál. Vidéken egyébként az árak sokkal stabilabbak maradnak.

A fedezeti alapok a részvények ellen fogadnak?

Ahogy a Wall Streetet a múlt héten az összes eszközre kiterjedő eladási hullám érte el, a fedezeti alapok fokozták a részvények elleni fogadásaikat. A piaci pozícionáltságuk mutatója a 2020. márciusi összeomlás óta a legnagyobb mértékben zuhant. A Goldman Sachs Group Inc. brókercége szerint 4,2 százalékponttal 50,1 százalékra növelték az eladási (short) fogadásaikat, lefelé szorítva a nettó tőkeáttételüket is.

A lakossági befektetőktől az intézményi kereskedőkig a részvények iránti étvágy általánosan csökkent az idei 20 százalékos rali után, amelyet főleg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eufória táplált – írta a Bloomberg hírlevele.

Mélyül az Evergrande válsága

A China Evergrande Group válsága tovább mélyült, miután a vállalat szárazföldi egységének (Hengda Real Estate Group) nem sikerült visszafizetnie egy anyaországon belül kibocsátott (onshore) kötvényt. Ez újabb nagy bizonytalanságot szült a fejlesztő jövője szempontjából, mivel az offshore (határon túli) hitelezőkkel létrehozott szerkezetátalakítási terv megingott.

A szeptember 25-én esedékes kötvény értéke a Bloomberg szerint négymilliárd jüan (547 millió dollár) tőke és kamat. Az Evergrande kifut az időből, hogy végre tudja hajtani Kína egyik legnagyobb szerkezetátalakítását. Az elmúlt napok kudarcai élesen előtérbe helyezték az esetleges felszámolás kockázatát.

Az előző napi tőzsdetudósítást lásd:

Az összes befektetési tárgyú cikkünk itt olvasható.