Szokásos piaci összefoglalónkat rendhagyó módon ezúttal hazai tőzsdei fejleménnyel kezdjük, miután a BUX hétfőn napközben 43 916 ponton új történelmi rekordot állított fel. Ehhez a blue chipek közül az OTP, a Mol és a Richter járult hozzá, amelyek árfolyama bőven 1 százalékot meghaladóan bővült.
A fejlett részvénypiacokra viszont az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban ismét felerősödött bizonytalanság nyomta rá a bélyegét. Ám – még ha enyhén is – a hét első napját az amerikai börzeindexek a pozitív tartományban zárták, s a határidős árfolyamok a ma délutáni nyitáskor is e trend folytatódását jelzik előre, miközben kedd reggel egész Európában optimista volt a hangulat. Ázsiában viszont már vegyes volt a kép, míg a kínai és a hongkongi börzebarométer jelentősen, 1-1,5 százalék közötti mértékben erősödött, addig a japán fél százalékos bukóban állt.
A menedékeszköz-szerepe miatt hétfőn valamelyest magához tért arany árfolyama stagnált, az olajárak viszont folytatták a mélyrepülésüket, az északi-tengeri Brent típus jegyzése 62, míg az észak-amerikai könnyűolajé 57 dollár környékén cirkulált.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának mai kamatdöntés előtt 335 fölé gyengült a forint az euróval szemben, így nagyon közel jár történelmi mélypontjához. E hazai jegybanki esemény ígérkezik ma a befektetők számára a legizgalmasabbnak, de emellett természetesen más fejlemények is befolyásolhatják a pénz- és tőkepiacok mozgását.
1. Trump-Powell csúcs
Donald Trump az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökével találkozott, ami azért figyelemre méltó, mert az amerikai elnök folyamatosan kritizálja Jerome Powellt amiatt, hogy nem segíti eléggé az USA gazdaságának növekedését, noha július vége óta már sor került negyedszázalékpontos vágásokra, igaz, a következő, december 11-én esedékes ülésen ez a ciklus megszakadhat. Vélhetően az ez utóbbi emiatti elégedetlensége vette rá Trumpot a találkozóra, amelyet követően az elnök szívélyes hangnemben zajlott, kijelentve, hogy széles körben megvitatták a gazdasági témákat. Azt már nem árulta el, pontosan miről is beszélgettek és főként, hogy milyen konkluzióra jutottak – ez azonban legkésőbb a következő Fed-ülést követően kiderülhet.
2. Kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács
Amelyen azonban nem lehet számítani az immár évek óta 0,9 százalékon bebetonozódott jegybanki irányadó ráta változására – sőt az egészen 2021 elejéig érintetlen lehet. Ma még úgy is, hogy a maginfláció októberben elérte azt a 4 százalékot, ami az MNB toleranciasávjának a teteje (a jegybank ugyanis a 3 százalékos inflációs céljától mindkét irányba 1-1 százalékpontos eltérés felett huny szemet), ráadásul az MNB kamatdöntéseinél kiemelten figyelt adószűrt maginfláció is jelentősen növekedett. Csakhogy a belföldi inflációs nyomást ellensúlyozza, hogy a Magyarország első számú külkereskedelmi partnerének számító eurózónában a pénzromlás alacsony. Bár a forint az euróval szemben a néhány hete felállított 336-os történelmi rekordgyenge szintje felé araszolgat, a jegybank vezetői már számos alkalommal kijelentették, hogy nincs árfolyamcéljuk, azaz kamatdöntéseikben e körülményt egyáltalán nem veszik figyelembe. Így maximum az lehet érdekes, tesz-e a Monetáris Tanács finomhangoló lépéseket, például a devizaswap-megállapodások mértékének megváltoztatásán keresztül. A legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón ugyan Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, az inflációban aszimmetrikus kockázat van és a globális lassulás miatt a lefelé mutató kockázatok a jelentősebbek, kérdés, ezt továbbra is így látják-e a Szabadság téren.
3. Pesszimista a Volkswagen vezetősége
A világ egyik legnagyobb autógyártója a nagy piacokon, különösen Kínában a várttól minden bizonnyal elmaradó eladásaira hivatkozva csökkentette a 2020-as bevételére és nyereségére szóló várakozásait. Ugyanakkor bejelentette, az eddiginél dupla annyit költ kutatásra, különösen az elektromos autókra és a szoftverfejlesztésre, ami akár egy pozitív fordulattal is kecsegtethet. Egyelőre azonban a befektetők még a közeljövőt pontozták le azzal, hogy a VW részvényei hétfőn 4,1 százalékot csökkentek, amit a mai tőzsdenyitás után azonban 1 százalékos pozitív korrekció követett.
4. Tolonganak az Alibaba részvényeiért
Az óriási kereslet miatt az internetes óriás a tervezettnél korábban, már ma délben lezárja a hongkongi tőzsdén kibocsátandó részvényei intézményi befektetői jegyzését. A végső kibocsátási árat november 20-án közli a társaság, s a részvényekkel 26-án kezdődhet meg a kereskedés. Az Alibaba 500 millió darab új részvény és 75 millió opció kibocsátását tervezi, amelyből 12,5 milliót kizárólag lakossági befektetők jegyezhetnek. A nekik szánt részvények árát 188 hongkongi dollárban (1 hongkongi dollár=0,13 USA-dollár) maximálták, míg az intézményi ügyfeleknek ennél várhatóan drágábban értékesítik a papírt.
5. Jó hírre szárnyalt az AutoWallis
A cég tegnap kürtölte világgá, hogy elnyerte a Jaguar és Land Rover márkák kizárólagos importőri jogát, aminek következtében e két autófajtával 2020 áprilisától már 9 országban lesz jelen. Vezetőségi kommentek szerint a magyar piac potenciális mérete közel akkora, mint a másik nyolc országé együttesen (amelyekben 2018-ban 1577 autót értékesítettek). A bejelentésre az AutoWallis árfolyama hétfőn 5 százalékkal rakétázott, amelyen elért hasznot sokan zsebre is tehették, legalábbis erre lehet következtetni a mai tőzsdenyitás utáni, 1 százalékot közelítő negatív korrekcióból.
6. Veszteséges a CIG-csoport
Az olaszországi tevékenysége miatt bajba és emiatt az újságok címoldalára került CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentése szerint 10 százalékkal növelte díjbevételét, amely így elérte a 20,11 milliárd forintot. Az életbiztosítási szegmensben az új szerzése másfélszeresére nőtt 2018 első három negyedévéhez képest. A csoportszintű adózott eredmény 354 millió forint veszteség, a teljes átfogó jövedelem pedig 463 millió forint nyereség lett július-szeptember között. A biztosító részvényei a tőzsdenyitást követően másfél százalékot közelítő mínuszban álltak.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
