(Fotó: Eidenpenz József)

A december közepi 19 783 dolláros csúcsról a napokban 7704 dollárig is leesett a bitcoin ára, ami nagyjából 61 százalékos zuhanás. (A Coindesk árindex szerint.) Ez azonban nem túl meglepő a korábbi nagy emelkedések után, és csak a harmadik az esések sorában, volt már példa 80 százaléknál nagyobb mértékű zuhanó szakaszra is, 2013-ban.

A Bitcoin Obituaries nevű weboldal azokat a cikkeket gyűjti évek óta, amelyek a bitcoin halálát énekelik meg. A számolásban vasárnap 249-nél tartottak, de nyilván csak a fontosabb weboldalakat képesek figyelemmel kísérni. Az első találat 2010-ből származik, “Miért nem lehet a bitcoin fizetőeszköz” címmel. Ekkor az árfolyam 23 cent volt bitcoinonként.

Sokan most is temetik a bitcoint vagy az egész szektort, vagy legalább felteszik a kérdést, ez nem a vég kezdete-e. Mások viszont megingathatatlanok, és sok tízezer, vagy több százezer dolláros árfolyamot jeleznek előre, lehetőleg még erre az évre.

Végtelen vagy semmi

Az egyik szélsőséges vélemény szerint az egész lufi, nem ér semmit, pilótajáték, csalás. A másik szerint ez a jövő, ez után már semmi nem lesz a régi, ez egy teljesen új éra. A bitcoin ára meg fog sokszorozódni, és akinek van, az lesz a király.

De vannak olyanok is, akik megpróbálják higgadtan felmérni a helyzetet és több oldalról értékelni a kriptodevizákat. Mint például a Nobel-díjas Robert Shiller professzor, aki szerint a bitcoinnak valóban nincsen belső értéke, főleg a tömegpszichológia hajtja fel az árát. De ez másra, például az aranyra is igaz, ráadásul sok száz év óta. Ettől azonban még maradhat magasan az árfolyam.

A technológia a lényeg

Mások, valahol a kettő között, közöttük elég sok hivatásos programozó, üzletember, vállalkozó, azt mondják, hogy az árfolyam tulajdonképpen másodlagos. A lényeg a blokklánc (blockchain) technológia. Amellyel az internetes kereskedelmet, a digitális tartalmakat, a szerzői jogi védelem alá eső művek eladását, az ingatlannyilvántartásokat és még egy sor másik dolgot meg lehet és várhatóan meg is fognak reformálni. (Ilyen tervekről, szolgáltatásokról itt írtunk.)

Nem tudjuk, melyik lesz a befutó

Egy józan verzió szerint valóban új éra következik, a világ már sohasem lesz olyan, mint korábban, ahogy a 2000 körüli internetes forradalom is valóban új korszakot indított meg. De ahogy az internetes lufi is kipukkadt 2001-ben, és az ezzel foglalkozó dotkom-cégek jelentős része sem ér ma semmit, úgy a kriptodevizák új korszaka sem jelenti azt, hogy a kriptodevizák és az ezekre, illetve a blokkláncra szakosodott cégek értéke feltétlenül megsokszorozódik.

Lehet, hogy csak százból egy cégé, terméké megy majd fel az egekbe, és az is lehet, hogy főleg olyanoké, amelyek ma még nem is léteznek.

Fizetőeszköz lesz egyáltalán?

A bitcoint sokan, sokféleképp próbálták már értékelni. Az egyik kiindulópont az szokott lenni, hogy ez egy fizetőeszköz, és a jövőben majd elterjed, és sokan fogják használni. Ha most használja X ember, tíz év múlva meg 10*X fogja, akkor nyilván hozzávetőleg tízszer annyit fog érni.

Csakhogy jelenleg úgy tűnik, a bitcoin-tranzakciók drágák és nem túl gyorsak, a konkurens kriptodeviák sok szempontból jobbak nála. Az eddigi bitcoin-elfogadóhelyek közül több is inkább visszavonulót fújt. (Pl. a Microsoft.) Így fizetőeszköznek most csak korlátozottan alkalmas, bár várhatóan továbbfejlesztik a technikát (például a “lightning network” segítségével, talán az év közepétől). Nem tudni, a kereslet emiatt mennyire fog bővülni.

Digitális arany

Egy másik értékelési szempont, ha “digitális aranynak” tekintik, kincsképző, megtakarítási, befektetési eszköznek. A World Gold Council adatai szerint a világ kibányászott aranykészlete 187 200 tonna, ez 7900 milliárd dollár körüli értékű a mostani árakon. (Egy tonna=32 151 troy uncia, egy uncia=1348 dollár jelenleg.)

De ennek majdnem fele ékszerekben, további részei jegybankok páncéltermeiben vagy az iparban, elektromos készülékekben fekszenek. A “magánbefektetésnek” titulált arany mennyisége 40 ezer tonna, ez 1733 milliárd dollár.

A bitcoin jelenlegi kapitalizációja – az eddig kibocsátott bitoinok összes értéke piaci áron – “csak” 138,9 milliárd dollár (8247 dolláros áron). Tehát csak a befektetésnek szánt aranyban 12,5-szer annyi tőke van, mint a bitcoinban, ami az elmélet hívői szerint amellett szól, hogy a bitcoin értéke egy nagyságrenddel feljebb van. (A bitcoin-mennyiséget is tovább árnyalhatnánk azzal, hogy a bitcoinok egy része örökre elveszett, vagy hossz távú befektetésként fekszik offline számlákon évek óta.)

Hogy miért is akarná bárki az utóbbi időben úgy-ahogy stabil értékű aranyát hektikus árfolyamú bitcoinra cserélni, az jó kérdés, de nem légből kapott. Az arannyal ellentétben a bitcoint nem lehet ékszerként felhasználni, sem az iparban – viszont tárolása, továbbítása egyszerűbb lehet (bár sok bonyolult biztonsági szabályt kell betartani).

Ugyanakkor a bitcoinnak, még ha jelenleg korlátozottan is, van fizetőeszköz-funkciója, és sok esetben könnyebb, olcsóbb tárolni, kezelni, mozgatni. Egyes dolgokra a bitcoin, másokra az arany alkalmasabb. Más szempontokból viszont a két eszköz igencsak hasonló egymáshoz. Például előállításuk költséges, mennyiségük csak lassan növekszik, lényegében korlátos.

Még mindig nincs tömeg

Többször kimutatták már, hogy a bitcoin árfolyama és a rá szóló Google-keresések száma között szoros összefüggés van. Ám a két dolog oda-vissza is hathat egymásra: ha sok ember érdeklődik iránta, felmegy, de ha felmegy, attől valószínűleg még több ember fog rákeresni.

Egy másik megközelítés abból indul ki, hogy a történelemben a legtöbb igazán nagy buborékot tömegek fújták, az emberek nagy százaléka részt vett bennük. Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban a csapból is a bitcoin folyik, valójában csak a lakosság jó, ha egy százaléka rendelkezik vele.

Bőven van tehát még tere a felhasználói kör növekedésének, és ezzel az árfolyam szárnyalásának, attól függetlenül, hogy fizetőeszközként vagy megtakarításként tekintünk rá. (A Blockchain.info adatai szerint február elsején még csak 22,7 millió “wallet” (digitális pénztárca) létezett. Egy évvel ezelőtt ez a szám 11,7 millió volt.)

Nehéz a bányászok élete

Időnként a bitcoin-bányászat költségeit is említik, mint a bitcoin árbefolyásoló tényezőjét, sőt van aki az ár felső vagy alsó korlátjának nevezi. Ez azonban valószínűleg tévedés: a bitcoin-rendszerben ugyanis a bitcoinok keletkezési üteme nagyjából állandó (legalábbis a 2020-as évig, amikor majd feleződik), így attól, hogy több a bányász, nem kerül piacra több vagy kevesebb bitcoin. (A bitcoinbányászat bonyolult matematikai számítások megoldását jelenti nagy teljesítményű, áramfelhasználású számítógépekkel.)

Nem az eszkimók és fókák esete

Ha többen bányásznak, csökken ugyan az egy bányászra jutó bevétel, de nem nő (vagy nem jelentősen) a kibocsátás. Ha leesik a piaci ár és kevesebb lesz a bányász, akkor több bitcoint kap, aki megmaradt. A bányászok emellett a tranzakciós költségekből is jutnak bevételekhez. (A bitcoin-bányászat költségeiről itt írtunk.)

Így oda jutunk vissza, hogy a bitcoin értékét inkább a kereslet határozza meg. A nagy kérdés, mi lesz, amikor az említett, kísérleti stádiumban levő lightning network széles körben üzembe áll, és gyorsabbá, olcsóbbá válnak a bitcoin-tranzakciók.