Még több hatalmat Erdogan elnöknek – hová fog ez vezetni?

A kormányon levő AKP és a nacionalista ellenzéki MHP megállapodott az elnöki rendszer bevezetéséről Törökországban – jelentették be csütörtökön, amire rögtön több mint két százalékos eséssel reagált a török líra árfolyama. Az AKP-nek a parlamentben 316 képviselője van, az ehhez szükséges alkotmánymódosításhoz pedig még további 14 szavazat kellene. Az MHP-nek viszont összesen 40 szavazata van – írja a török Hürriyet Daily News.

Az ehhez szükséges alkotmánymódosítás pontos szövegéről még vitatkoznak, ám az biztosnak látszik, hogy Erdogan elnök hatalmát növelné tovább a lépés. Ezen kívül az is eldöntöttnek tűnik, hogy hatvan nappal az erről szóló parlamenti döntés után népszavazást tartanak a kérdésről, valószínűleg nyár elején.

A jelenlegi tervezet szerint lehetőség lesz Törökországban a „partizán-elnökségnek” nevezett hatalomgyakorlásra is, azaz arra, hogy az elnök jó kapcsolatokat tarthat fenn pártjával a megválasztása után is. A jelenlegi alkotmány ezt elvileg nem teszi lehetővé, más kérdés, hogy már most is az történik Törökországban, amit Erdogan elnök és pártja akar, hatalmát alig korlátozza valami. (Rendkívüli állapot van érvényben a júliusi puccskísérlet óta, rendeletekkel kormányoz az elnök, és százezres nagyságrendben bocsátottak el vagy tartóztattak le közalkalmazottakat a puccs óta.)

A török líra pénteken kezdetben javult kissé, ám Erdogan elnök megnyilatkozása ismét olajat öntött a tűzre. Felhívta ugyanis a török lakosságot, hogy devizatartalékaikat váltsák át lírára, vagy legalább költsék nemesfémre, és hozzátette, hogy szükség van az alacsony kamatokra a gazdaság élénkítéséhez. Erre plusz 0,4 százalékból újabb mínusz 1,2-1,5 százalékos esésbe váltott a líra a dollárhoz és az euróhoz képest.

A dolog előzménye, hogy Törökországban hónapokon keresztül lassan, fokozatosan csökkentették a kamatokat, amióta a jegybanknak új, Erdogannak tetsző vezetője lett. Nemrég azonban, miután a líra újabb és újabb mélypontokra zuhant, kénytelenek voltak megszakítani a sorozatot és egy héttel ezelőtt kamatot emeltek. Ám nem túl nagy mértékben, talán ennek is köszönhető, hogy a lírának ettől esze ágában sem volt erősödni, vagy szinten maradni.

Erdogan elnök már régóta arról híres, hogy az alacsony kamatokat preferálja a vállalkozások és a gazdaság élénkítése érdekében. Szeptemberben meglehetősen unortodox kijelentésekre ragadtatta magát, amikor Törökországot bóvliba minősítették le, például kijelentette, hogy nem lényegesek a hitelminősítők lépései, és az alacsonyabb kamatok alacsonyabb inflációt eredményeznek majd. (Ilyen elmélet valóban létezik, de a jelenleg világszerte uralkodó jegybanki gyakorlat ennek ellenkezője, a kamatok emelésével szokás az inflációt megfékezni, csökkenésével növelni.)

Törökország súlyosan eladósodott, a devizaárfolyamok nagyon nem mindegy, milyen szinten állnak, és az sem, hogyan ítélik meg az országot a külföldi befektetők. Az infláció magas, a politikai kockázat szintén, a külföldi befektetők magas prémiumot várnak el, a tíz éves török államkötvények hozama évi 11,2 százalék (pár hónapja 9,5 százalék volt). Nem is olyan régen, 2013 végén csak drasztikus kamatemeléssel lehetett stabilizálni a török líra árfolyamát.

Törökország a NATO fontos politikai szövetségese és a menekültügy egyik kulcsa a kezében van. Ennek ellenére nem tehet meg mindent, a gazdasági racionalitással is szembe találhatja magát.

Az euró/líra csak az idén mintegy 19, a dollár/líra pedig 22 százalékot emelkedett.