25 bázispontos monetáris lazításról döntött kedden hajnalban az ausztrál jegybank, az RBA. A lépés meglepte a piacokat, hiszen tartást vártak előzetesen az elemzők. Az RBA a közleményében azt emelte ki, hogy a lépéssel a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásait kívánják ellensúlyozni, igaz, hozzátették, nem lehet meghatározni, hogy ezek tartósak lesznek-e.
Az ausztrálok lépésére reagálva Donald Trump kedden Twitter-üzenetekben kezdte bombázni az amerikai jegybankot, és a piacokat meglepve agresszív kamatvágást hajtott végre a Fed is. Igaz, a fél százalékos kamatvágás után több kommentár is arról szólt, hogy nem a lépés, hanem annak időzítése volt meglepő. Előzetesen ugyanis a márciusi Fed ülésre a piaci konszenzus 100 százalékban arról szólt, hogy kamatot csökkentenek az amerikaiak. Sőt, sokan a mostani 50 bázispontnál nagyobb kamatvágás valószínűsítettek, ez a várakozás egyébként a keddi döntést követően nem, hogy mérséklődött volna, hanem talán még tovább is erősödött.
Nem a döntés, hanem az időzítés volt meglepő
A keddi lépésben az volt inkább meglepő, hogy nem egy monetáris tanácsi ülésen hajtották végre, hanem attól függetlenül. Ilyen lépésre 2008. évi pénzügyi válság óta most először kényszerült a Fed. Az amerikai jegybank tegnap kiadott közleménye szerint "az amerikai gazdaság alapjai továbbra is erősek, de a koronavírus növekvő kockázatokat jelent a gazdasági aktivitásra". Röviddel később Jerome Powell sajtóértekezletet tartott, ahol sietett leszögezni: "az embereknek meg kell érteniük, hogy nem politikai megfontolás állt a döntés mögött". A kamatvágást azonnal üdvözölte Donald Trump amerikai elnök, aki máris további kamatcsökkentéseket szorgalmazott.
A Fed döntését követően a tőzsdeindexek előbb kilőttek, majd éles fordulatot véve a kamatvágás előtti szint alá csökkentek. Volt persze számos magyarázat a meglepő mozgásra, így többen azt vetették fel, hogy ha a Fed kommentárjának megfelelően tényleg jó állapotban van az amerikai gazdaság, akkor miért volt szükség a rendkívüli lépésre. Sőt, egyes kommentárok szerint sokakat inkább elbizonytalanított a Fed lépése, hiszen ezzel mindenki számára világossá tették, hogy nagyon nagy a baj. A keddi napon belüli visszaesés kapcsán felmerült indokként az is, hogy az alacsonyabb kamatok miatt a bankok kamatmarzsa csökken, így várhatóan az eredményük is kisebb lesz.
Más jegybakok is léphetnek?
Az egyik legfontosabb érv viszont az volt, amely megkérdőjelezte azt, hogy a kamatvágásnak a reálgazdaságban is komoly hatása lesz-e? A szakértők szerint a jegybankok által a rendszerbe pumpált plusz likviditás, az olcsó pénz ugyan a tőzsdei áresésnek gátat szabhat, de olyan kihívással állnak szemben a világ vezetői, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. A kínai vállalatok leállása miatt ugyanis világszerte megszakadtak az ellátási láncok, így ezúttal kínálati sokk jöhet, ez pedig egy teljesen új helyzetet teremthet. Arról nem beszélve, hogy a világ számos országában a GDP komoly, 10 százalék feletti részét adó turizmust torpedózza meg a járvány, amelyen a most megnyitott pénzcsap aligha fog segíteni, a lemondott utakat ugyanis ez nem fogja pótolni. Több szakértő is azon az állásponton van, hogy a monetáris és fiskális stimulus a keresleti sokkok esetén – mint amilyen a legutóbbi 2008-as válság volt – hatásos. Igaz, a Fed lépését helyesnek tartó szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kínálati sokk a keresleti oldalra is át fog csapni, így a kamatcsökkentésről döntő jegybankok ennek mehetnek elébe.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a jegybanki eszköztár számos helyen kimerítette az elmúlt években a lehetőségeit, és a 2008-as válságot követően minimálisra csökkentett kamatokat nem emelték meg, így most nem tudnak tovább vágni. Így van ezzel az EKB és a Bank of Japan is. Ezekben az országokban ugyan a piaci elemzők további mennyiségi lazítást várnak (pl. további kötvényvásárlási programokat), de emellett a kormányokra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fiskális lépéseket tegyenek, így például csökkentsék az adókat. Nagy kérdés, hogy például az Egyesült Államokban az elnökválasztás évében a republikánusok és a demokraták meg tudnak-e egyezni költségvetési lazításról, a politikai logika alapján ugyanis ez csak Donald Trumpnak állna érdekében, aki a saját eredményes elnöki ciklusát rendre a tőzsdeindexek szárnyalásával és a gazdaság növekedésével igyekszik alátámasztani. Ha pedig tovább esnének a tőzsdék, és esetleg egy átmeneti recesszió jönne, az a demokraták számára még jól is jöhetne, hiszen Trumpot nyomás alá lehetne helyezni, a gazdaság talpra állását pedig saját eredményes tevékenységüknek beállítani.
Mi várható Magyarországon?
A nagy jegybankok kamatcsökkentése mindenképpen növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét, amely az utóbbi hónapokban a megugró infláció és a rekord gyenge forint miatt kritikák kereszttüzébe került. A forint ugyan továbbra is viszonylag közel – 2 százalékra - van a korábbi mélypontjától, ám úgy tűnik, hogy a korábban jellemző agresszív eladások véget értek. Ez egyébként nem lenne meglepő hiszen a bankközi piacon a forint kamata emelkedett az utóbbi időszakban, miközben a kamatelőnnyel rendelkező régiós országokban (Lengyelország vagy Csehország) benne van immár a pakliban, hogy kamatcsökkentéssel próbálnak majd szintén élénkíteni. Ha ez megtörténne, úgy a forint akár komolyabb emelkedés elé is nézhet. Az erősödő forint és az óvatosabbá váló fogyasztók pedig visszaterelhetik az inflációt a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos sávba.
Így vélhetőleg a kamatpolitikánál és az inflációnál sokkal izgalmasabb lesz a gazdasági növekedés alakulása. Itt viszont egyelőre csak óriási kérdőjelek láthatók. A magyar gazdaság járműipari kitettsége ugyanis meglehetősen erős, az ipar és a külkereskedelem szempontjából is kulcsfontosságú, hogy miként teljesítenek az itt üzemelő autógyárak. Az ipar kapcsán pedig már decemberben is láthattunk ilyen kellemetlen meglepetést, amikor az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt el az egy évvel korábbitól. Figyelembe véve azt, hogy az év első hónapjaiban a kínai járműértékesítés kvázi lenullázódott, várhatóan a nálunk működő német autógyárak teljesítménye is gyengébb lesz az egy évvel korábbinál. Az utóbbi napokban publikált, és a várakozásokat tükröző mutatók (például menedzserindexek) sem sok jóval kecsegtetnek, mindenütt a korábbiaknál sokkal borúsabb lett mind a vállalatok, mind a lakosság sokkal óvatosabb lett.
A járvány által nagyon komolyan sújtott iparág a turizmus, amely a magyar GDP szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A szektor szereplői az utóbbi hetekben többször jelezték, hogy nem csak ázsiai vendégek mondtak le utakat, hanem az európai vendégek egy része is elmarad. Ez a koronavírus európai megjelenésével biztosan fokozódott, ugyanakkor olyan információk is napvilágot láttak, hogy a magyarok egy része a külföldi célpontok helyett hazai szállodát választ, így a kieső bevételek egy részét vélhetőleg a belföldi turizmus pótolja. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az év eleje viszonylag csendes, így a mostani visszaesés még nem fogja padlóra küldeni sem a szektort, sem a magyar gazdaságot. Ha viszont a járvány és a bizonytalanság tartós lesz, annak már komoly következményei lehetnek.
A veszélyeket a magyar kormány is érzékeli, ezt mutatja, hogy Varga Mihály a közelmúltban lapunknak adott interjúban azt mondta, a koronavírus hatása érezhetően felerősítette a lefelé mutató kockázatokat. Igaz konkrét intézkedések egyelőre nincsenek, a miniszter azt mondta, hogy „Vannak olyan gazdaságvédelmi javaslatok, amelyeket már a gazdasági kabinet is megtárgyalt, és akár már holnap dönthetne róluk a kormány.”
A járvány egyébként akár felülírhatja a magyar kormány terveit is, hiszen a már belebegtetett klímavédelmi terv helyett, vagy mellett más lépéseket is kikényszeríthetnek a nemzetközi színtéren beindult folyamatok. Nem lenne meglepő ugyanis, ha akár az idegenforgalmi szereplők, akár az itt működő autógyárak valamilyen módon kormányzati támogatást kapnának. Ezt már csak azért sem tartjuk kizártnak, mert a koronavírus az olasz gazdaságot súlyosan érinti, a tavalyi évben is csak stagnáló GDP-t vélhetőleg vissza fogja vetni. Emiatt pedig az olaszok komoly gazdaságösztönző programot fognak bevezetni, amelyről a hét elején döntöttek. Ennek keretében jelentős adójóváírást kapnak azon vállalatok számára, melyeknek árbevétele legalább 25 százalékkal esett vissza. Emellett jelentős forrásokat biztosítanának az egészségügyi szektornak a járvány kezelése érdekében.
Az olasz kormány szerint ennél is nagyobb csomagra lenne szükség a recesszió megelőzése érdekében, de ehhez Brüsszel engedélyére lesz szükség, mivel jelentősen megdobná az amúgy sem túl alacsony költségvetési hiányt. Ugyanakkor az elemzők többsége azon az állásponton van, hogy a rendkívüli helyzet miatt Brüsszel inkább a gazdasági visszaesés megállítását fogja prioritásként kezeli, és engedni fognak a stabilitási mutatóknál. Ez pedig nem csak az olasz kormány számára ad majd zöld jelzést, hanem mások, így Magyarország számára is a lazább fiskális politikára.
Rég láttak hasonlót.
