8p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Kedden eldördült a startpisztoly, a jegybankok elkezdték a gazdaságmentő akcióikat, előbb az ausztrál jegybank vágott kamatot, kedden délután az amerikai Fed is csökkentett. A pénzesőtől azt várják a gazdasági vezetők, hogy megnyugtatja a piaci szereplőket, sokak szerint ugyanis most a pszichikai hatások a legveszélyesebbek. Ugyanakkor a kétkedők is hallatják a hangjukat, szerintük ugyanis a kamatcsökkentés hatástalan a mostani helyzetben.

25 bázispontos monetáris lazításról döntött kedden hajnalban az ausztrál jegybank, az RBA. A lépés meglepte a piacokat, hiszen tartást vártak előzetesen az elemzők. Az RBA a közleményében azt emelte ki, hogy a lépéssel a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásait kívánják ellensúlyozni, igaz, hozzátették, nem lehet meghatározni, hogy ezek tartósak lesznek-e.

Az ausztrálok lépésére reagálva Donald Trump kedden Twitter-üzenetekben kezdte bombázni az amerikai jegybankot, és a piacokat meglepve agresszív kamatvágást hajtott végre a Fed is. Igaz, a fél százalékos kamatvágás után több kommentár is arról szólt, hogy nem a lépés, hanem annak időzítése volt meglepő. Előzetesen ugyanis a márciusi Fed ülésre a piaci konszenzus 100 százalékban arról szólt, hogy kamatot csökkentenek az amerikaiak. Sőt, sokan a mostani 50 bázispontnál nagyobb kamatvágás valószínűsítettek, ez a várakozás egyébként a keddi döntést követően nem, hogy mérséklődött volna, hanem talán még tovább is erősödött.

Nem a döntés, hanem az időzítés volt meglepő

A keddi lépésben az volt inkább meglepő, hogy nem egy monetáris tanácsi ülésen hajtották végre, hanem attól függetlenül. Ilyen lépésre 2008. évi pénzügyi válság óta most először kényszerült a Fed. Az amerikai jegybank tegnap kiadott közleménye szerint "az amerikai gazdaság alapjai továbbra is erősek, de a koronavírus növekvő kockázatokat jelent a gazdasági aktivitásra". Röviddel később Jerome Powell sajtóértekezletet tartott, ahol sietett leszögezni: "az embereknek meg kell érteniük, hogy nem politikai megfontolás állt a döntés mögött". A kamatvágást azonnal üdvözölte Donald Trump amerikai elnök, aki máris további kamatcsökkentéseket szorgalmazott.

A Fed döntését követően a tőzsdeindexek előbb kilőttek, majd éles fordulatot véve a kamatvágás előtti szint alá csökkentek. Volt persze számos magyarázat a meglepő mozgásra, így többen azt vetették fel, hogy ha a Fed kommentárjának megfelelően tényleg jó állapotban van az amerikai gazdaság, akkor miért volt szükség a rendkívüli lépésre. Sőt, egyes kommentárok szerint sokakat inkább elbizonytalanított a Fed lépése, hiszen ezzel mindenki számára világossá tették, hogy nagyon nagy a baj. A keddi napon belüli visszaesés kapcsán felmerült indokként az is, hogy az alacsonyabb kamatok miatt a bankok kamatmarzsa csökken, így várhatóan az eredményük is kisebb lesz.

Más jegybakok is léphetnek?

Az egyik legfontosabb érv viszont az volt, amely megkérdőjelezte azt, hogy a kamatvágásnak a reálgazdaságban is komoly hatása lesz-e? A szakértők szerint a jegybankok által a rendszerbe pumpált plusz likviditás, az olcsó pénz ugyan a tőzsdei áresésnek gátat szabhat, de olyan kihívással állnak szemben a világ vezetői, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. A kínai vállalatok leállása miatt ugyanis világszerte megszakadtak az ellátási láncok, így ezúttal kínálati sokk jöhet, ez pedig egy teljesen új helyzetet teremthet. Arról nem beszélve, hogy a világ számos országában a GDP komoly, 10 százalék feletti részét adó turizmust torpedózza meg a járvány, amelyen a most megnyitott pénzcsap aligha fog segíteni, a lemondott utakat ugyanis ez nem fogja pótolni. Több szakértő is azon az állásponton van, hogy a monetáris és fiskális stimulus a keresleti sokkok esetén – mint amilyen a legutóbbi 2008-as válság volt – hatásos. Igaz, a Fed lépését helyesnek tartó szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kínálati sokk a keresleti oldalra is át fog csapni, így a kamatcsökkentésről döntő jegybankok ennek mehetnek elébe.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a jegybanki eszköztár számos helyen kimerítette az elmúlt években a lehetőségeit, és a 2008-as válságot követően minimálisra csökkentett kamatokat nem emelték meg, így most nem tudnak tovább vágni. Így van ezzel az EKB és a Bank of Japan is. Ezekben az országokban ugyan a piaci elemzők további mennyiségi lazítást várnak (pl. további kötvényvásárlási programokat), de emellett a kormányokra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fiskális lépéseket tegyenek, így például csökkentsék az adókat. Nagy kérdés, hogy például az Egyesült Államokban az elnökválasztás évében a republikánusok és a demokraták meg tudnak-e egyezni költségvetési lazításról, a politikai logika alapján ugyanis ez csak Donald Trumpnak állna érdekében, aki a saját eredményes elnöki ciklusát rendre a tőzsdeindexek szárnyalásával és a gazdaság növekedésével igyekszik alátámasztani. Ha pedig tovább esnének a tőzsdék, és esetleg egy átmeneti recesszió jönne, az a demokraták számára még jól is jöhetne, hiszen Trumpot nyomás alá lehetne helyezni, a gazdaság talpra állását pedig saját eredményes tevékenységüknek beállítani.

Mi várható Magyarországon?

A nagy jegybankok kamatcsökkentése mindenképpen növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét, amely az utóbbi hónapokban a megugró infláció és a rekord gyenge forint miatt kritikák kereszttüzébe került. A forint ugyan továbbra is viszonylag közel – 2 százalékra - van a korábbi mélypontjától, ám úgy tűnik, hogy a korábban jellemző agresszív eladások véget értek. Ez egyébként nem lenne meglepő hiszen a bankközi piacon a forint kamata emelkedett az utóbbi időszakban, miközben a kamatelőnnyel rendelkező régiós országokban (Lengyelország vagy Csehország) benne van immár a pakliban, hogy kamatcsökkentéssel próbálnak majd szintén élénkíteni. Ha ez megtörténne, úgy a forint akár komolyabb emelkedés elé is nézhet. Az erősödő forint és az óvatosabbá váló fogyasztók pedig visszaterelhetik az inflációt a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos sávba.

Így vélhetőleg a kamatpolitikánál és az inflációnál sokkal izgalmasabb lesz a gazdasági növekedés alakulása. Itt viszont egyelőre csak óriási kérdőjelek láthatók. A magyar gazdaság járműipari kitettsége ugyanis meglehetősen erős, az ipar és a külkereskedelem szempontjából is kulcsfontosságú, hogy miként teljesítenek az itt üzemelő autógyárak. Az ipar kapcsán pedig már decemberben is láthattunk ilyen kellemetlen meglepetést, amikor az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt el az egy évvel korábbitól. Figyelembe véve azt, hogy az év első hónapjaiban a kínai járműértékesítés kvázi lenullázódott, várhatóan a nálunk működő német autógyárak teljesítménye is gyengébb lesz az egy évvel korábbinál. Az utóbbi napokban publikált, és a várakozásokat tükröző mutatók (például menedzserindexek) sem sok jóval kecsegtetnek, mindenütt a korábbiaknál sokkal borúsabb lett mind a vállalatok, mind a lakosság sokkal óvatosabb lett.

A járvány által nagyon komolyan sújtott iparág a turizmus, amely a magyar GDP szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A szektor szereplői az utóbbi hetekben többször jelezték, hogy nem csak ázsiai vendégek mondtak le utakat, hanem az európai vendégek egy része is elmarad. Ez a koronavírus európai megjelenésével biztosan fokozódott, ugyanakkor olyan információk is napvilágot láttak, hogy a magyarok egy része a külföldi célpontok helyett hazai szállodát választ, így a kieső bevételek egy részét vélhetőleg a belföldi turizmus pótolja. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az év eleje viszonylag csendes, így a mostani visszaesés még nem fogja padlóra küldeni sem a szektort, sem a magyar gazdaságot. Ha viszont a járvány és a bizonytalanság tartós lesz, annak már komoly következményei lehetnek.

A veszélyeket a magyar kormány is érzékeli, ezt mutatja, hogy Varga Mihály a közelmúltban lapunknak adott interjúban azt mondta, a koronavírus hatása érezhetően felerősítette a lefelé mutató kockázatokat. Igaz konkrét intézkedések egyelőre nincsenek, a miniszter azt mondta, hogy „Vannak olyan gazdaságvédelmi javaslatok, amelyeket már a gazdasági kabinet is megtárgyalt, és akár már holnap dönthetne róluk a kormány.”

A járvány egyébként akár felülírhatja a magyar kormány terveit is, hiszen a már belebegtetett klímavédelmi terv helyett, vagy mellett más lépéseket is kikényszeríthetnek a nemzetközi színtéren beindult folyamatok. Nem lenne meglepő ugyanis, ha akár az idegenforgalmi szereplők, akár az itt működő autógyárak valamilyen módon kormányzati támogatást kapnának. Ezt már csak azért sem tartjuk kizártnak, mert a koronavírus az olasz gazdaságot súlyosan érinti, a tavalyi évben is csak stagnáló GDP-t vélhetőleg vissza fogja vetni. Emiatt pedig az olaszok komoly gazdaságösztönző programot fognak bevezetni, amelyről a hét elején döntöttek. Ennek keretében jelentős adójóváírást kapnak azon vállalatok számára, melyeknek árbevétele legalább 25 százalékkal esett vissza. Emellett jelentős forrásokat biztosítanának az egészségügyi szektornak a járvány kezelése érdekében.

Az olasz kormány szerint ennél is nagyobb csomagra lenne szükség a recesszió megelőzése érdekében, de ehhez Brüsszel engedélyére lesz szükség, mivel jelentősen megdobná az amúgy sem túl alacsony költségvetési hiányt. Ugyanakkor az elemzők többsége azon az állásponton van, hogy a rendkívüli helyzet miatt Brüsszel inkább a gazdasági visszaesés megállítását fogja prioritásként kezeli, és engedni fognak a stabilitási mutatóknál. Ez pedig nem csak az olasz kormány számára ad majd zöld jelzést, hanem mások, így Magyarország számára is a lazább fiskális politikára.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 16385 16385 16850 -2,27% 0 0 15 675 309 810 Ft 2021-06-18 17:08:42
MOL 2320 2320 2396 -3,09% 0 0 6 550 649 358 Ft 2021-06-18 17:05:08
MTELEKOM 422 418 422 +0,72% 0 0 232 185 817 Ft 2021-06-18 17:05:02
RICHTER 8280 8120 8280 +1,16% 0 0 3 890 095 270 Ft 2021-06-18 17:05:18
OPUS 255 247 255 +1,19% 0 0 38 827 704 Ft 2021-06-18 17:05:28
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru A Hungarikumnak nem elég a CIG biztosító harmada: kötelező vételi ajánlatot tettek
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 19. 16:04
33 százalékos tulajdonrészre van felügyeleti engedélye, most 32,9 százaléka van, de tovább vásárolná a CIG-részvényeket a felerészben Mészáros Lőrinc által birtokolt Hungarikum Biztosítási Alkusz. Ha innen tovább akarnak lépni, nem csak újabb engedély kell az MNB-től, hanem kötelező felvásárlási ajánlatot is kell tenni a többi részvényes felé - ezt lépték most meg.
Részvény / Deviza / Áru A nemzetközi hangulat után ment ma a pesti börze
MTI | 2021. június 18. 17:46
Mínuszban fejezte be a hetet a BUX. Nem volt jó napja az OTP-nek és a Molnak. 
Részvény / Deviza / Áru Nem tud erősödni a forint, komoly gyomrost kaptak az árupiacok
Király Béla | 2021. június 18. 11:52
Pénteken a részvénypiacokra az iránykeresés jellemző, a főbb európai indexek csütörtöki értékük közelében mozognak. A BUX esetében is kisebb visszaesést láthatunk. A forint az elmúlt napok gyengülését követően se tudott péntek délelőtt erőt mutatni.
Részvény / Deviza / Áru Kicsit erősödött az OTP
MTI | 2021. június 17. 17:33
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 269,94 pontos, 0,56 százalékos emelkedéssel, 48 795,68 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Rosszkedvet hozott a Fed ülése, egyre gyengébb a forint
Eidenpenz József | 2021. június 17. 11:16
A Fed tegnapi kamatdöntő ülése világszerte rontotta a hangulatot a tőzsdéken, de a nemrég beállított történelmi rekordoktól azért nem vagyunk túl messze sehol sem. A forint is gyengül, de felfelé tartanak a kormányközeli cégek. Az aranyat és az ezüstöt csúnyán elintézte az amerikai kamatemelés lehetősége.
Részvény / Deviza / Áru Alulteljesített a magyar tőzsde - hogy zárult a szerda?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 16. 19:04
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 773,74 pontos, 1,57 százalékos csökkenéssel, 48 525,74 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Tőzsdére viszik egy szolgáltató Nkp-kötvényeit
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 16. 17:49
A Tigáz Földgázelosztó Zrt. a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési kötvényprogramjában (Nkp) kibocsátott kötvényeit pénteken vezetik be a Budapesti Értéktőzsdére - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Részvény / Deviza / Áru Mágikus rekord előtt torpant meg a tőzsde
Király Béla | 2021. június 16. 12:04
A keddi történelmi rekord után úgy tűnt, a magyar tőzsde célba veheti az 50 ezer pontos szintet, hiszen enyhe emelkedéssel kezdett. A kezdeti lelkesedés azonban gyorsan elillant.
Részvény / Deviza / Áru Új bitcoin-adózás 2022-től – sokkal többről van szó, minthogy kevesebbet kell fizetni
Eidenpenz József | 2021. június 15. 18:44
Sok érdekességet tartalmaz a kriptodevizák adózásáról elfogadott törvény. A Revolutos kisbefektetők fellélegezhetnek, ha apránként adják el bitcoinjukat, nem fog az adó miatt fájni a fejük. A rendszeresen kereskedők ezután is nyugodtan válthatják egyik kriptójukat a másikra. A komolyabb játékosok pedig annak is örülhetnek, hogy a nyereség és a veszteség végre szembeállítható egymással.
Részvény / Deviza / Áru Egy lépésre az 50 ezer pont - új rekordon a BUX
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 15. 18:23
Újabb történelmi rekordot állított fel a BUX. Ugyanakkor a forint tovább gyengült.
hírlevél
depositphotos