Mennyit gyengült a forint az utóbbi egy évben? Erre látszólag igazán könnyű válaszolni, “15 százalékot”. Az euró/forint ugyanis egy év alatt felment 349-ről 401-re, ami 15 százalék – vágnák rá sokan. De nem így van.
A 15 százalékos euródrágulás valójában csak mintegy 13 százalékos leértékelődést jelent. (Ahogy 100 százalékos drágulás is csak azt jelentené, hogy a forint értékének 50 százalékát veszítette el, nem a száz százalékát. Egy 33,33 százalékos euródrágulás pedig 25 százalékos értékvesztést jelentene.)
Az energiaválságtól a kínai importig
De további komplikációt jelent, hogy az euró, bár igen fontos Magyarország és polgárai számára, távolról sem kizárólagos fontosságú. A külkereskedelemben, a turizmusban és más területeken lényeges más devizák szerepe is, gondoljunk például az energiaárakra vagy a kínai importcikkekre.
A dollár pedig egy év alatt közel 37, a svájci frank pedig 27 százalékkal ment fel. (Ez 28,8, illetve 21,5 százalékos értékvesztést jelent a forint oldaláról nézve.)
EURHUF helyett HUFEUR
Ha a forint értékvesztését akarjuk ábrázolni, szemléletesebb, ha eltérve a szokásoktól nem az euró forintárfolyamát (EURHUF), hanem a forint euróárfolyamát (HUFEUR, az EURHUF reciproka) rajzoljuk fel. Az utóbbi egy évben ez így alakult három devizára:
Sok év leforgása alatt pedig azt látjuk, hogy az euró és az angol font eléggé együtt mozgott, de a dollárhoz és a svájci frankhoz képest sokkal erősebben értékelődött le a forint:
A következő ábrán pedig az látszik, hogy a forint a lengyel és cseh fizetőeszközhöz képest is gyenge volt az utóbbi több mint egy évtizedben:
Mire jó a dollárindex?
Más országok, mint például az Egyesült Államok külkapcsolataiban korábban egyik devizának sem volt olyan nagy súlya, mint nálunk az eurónak. Így ott végképp nem volt könnyű megállapítani, hogy devizájuk épen nyer-e vagy veszít az értékéből.
Így a hetvenes évek elején megalkották az “U.S. Dollar Indexet” (USDX, DXY, DX vagy a “Dixie”), amelyet az ICE (Intercontinental Exchange) számít. Ennek is az európai devizák voltak a legnagyobb súlyú komponensei, így az euró bevezetése után az euró súlya 57,6 százalékos lett. A japán jené 13,6, az angol fonté 11,9, a kanadai dolláré 9,1.
Bár az index sok tekintetben elavult – nagyon hiányzik belőle ma már például Kína, Mexikó és Brazília pénze –, követik a tradíciót, és nem változtatnak rajta. (Léteznek más, rugalmasabb dollárindexek is, de azok meg nem annyira elterjedtek.)
További devizákra is készítettek indexeket, ezekről egy, valószínűleg nem teljes lista:
- DXY – USA-dollár
- EXY– euró
- BXY– angol (“brit”) font
- CXY – kanadai dollár
- AXY – ausztrál dollár
- ZXY – új-zélandi dollár
- SXY – svájci frank
- JXY – japán jen
Mit mutat a forintindex?
Létezik-e forintindex? Legalább egy igen, a Stooq.com lengyel online brókercég számolja, és “Stooq Hungarian Forint Index” (HUF_I)” névre hallgat. Amit mutat, az eléggé szomorú: A magyar forint ugyanis értétékének 61,5 százalékát veszítette el 1996 eleje óta, a 100-as bázisértékről ugyanis 38,5-re esett szeptember 2-ig. (De még 2008 óta is eléggé sokat ment le.)
De mi is van ebben az indexben? Nem bonyolították túl, négy devizát használnak, egyenlő arányban:
A Stooq által kiszámított benchmark a magyar forint viselkedését tükrözi az összetevő devizák, HUF/CHF, HUF/EUR, HUF/GBP és HUF/USD árfolyamai alapján. Az index értékét az egyes valuták árfolyamának a 1996. január 2-i bázisárfolyamukhoz viszonyított százalékos változásainak számtani átlaga alapján számítják ki.
Melyik deviza számít nekünk igazán?
A gond a Stooq indexével az, hogy a svájci frank jelentősége a magyar gazdaság életében eléggé csekélyre mérséklődött azóta, hogy a svájcifrank-hiteleket kivezették. Az angol font sem igazán meghatározó. Az euró valóságos súlya pedig nyilvánvalóan több 25 százaléknál.
Más súlyokra lenne szükség, és több devizára, ha olyan mérőszámot szeretnénk, amely a magyar gazdaságra gyakorolt hatásuk alapján veszi számba az egyes devizákat. Az említett DX dollárindex összetevői is eredetileg az USA legnagyobb partnereinek a kereskedelemben betöltött súlya szerint alakultak ki.
Csináljunk saját forintindexet!
De semmi akadálya annak, hogy saját indexet készítsünk. Az MNB a devizaárakat, a KSH a külkereskedelmünk megoszlását teszi közzé. Ezzel foglalkozunk majd következő cikkünkben.
Annyit elárulunk, hogy a külkereskedelmünkben az euró aránya valójában csak alig 60 százalékos. Svájc súlya kisebb, mint egy százalék, így a svájci frank jelentősége ma már kisebb a kereskedelemben, mint az ukrán hrivnyáé, a szerb dináré, a koreai won-é vagy a hongkongi dolláré. Egyes ázsiai devizák vagy a rubel szerepe pedig távolról sem elhanyagolható.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
