A piacon túlkínálat van: túl sok olaj jön Amerikából, Líbiából, Nigériából és más országokból Fereidun Fesharaki, az FGE elemző-, és tanácsadó csoport alapító-vezetője szerint. A cég az ázsiai, európai és amerikai olaj, és gázpiacokra koncentrál, Fesharaki pedig a 80-as évek eleje óta tanulmányozza a közel-keleti és általában az ázsiai piacokat. A szakértő a CNBC szerint Sydneyben, a Credit Suisse Ausztrália energiakonferencián tartott előadást.
Egy szereplőre hárulna
Elmondta, hogy noha egyelőre a kereslet sem kicsi, jövőre az árak 30-35 dollárig süllyedhetnek és tartósan ott is maradhatnak. Az egyetlen, aki ezt a folyamatot meg tudná állítani, Szaúd-Arábia lehet, ismét neki kéne vállalni a további kitermelés-csökkentés oroszlánrészét. Ez idén napi 700 ezer hordót jelentene az eddigi vállaláson felül, jövőre pedig további csökkentésre lenne szükség. Kérdés persze, hogy Szaúd-Arábia akarja-e vállalni, hogy jórészt ő maga menti meg az olajárat.
Öngerjesztő áresés
Az OPEC múlt hónapban döntött úgy, hogy a tavaly életbe léptetett napi 1,8 millió hordós csökkentést meghosszabbítja 9 hónappal 2018 márciusáig, miután a novemberi intézkedések nem tudták megszüntetni a világméretű túlkínálatot, ami az árat viszonylag alacsonyan tartotta, persze csak a korábbi, 2010-14 közti magas árhoz képest. Az ár 2004-ig mindig 40 dollár alatt volt, és utána 2007-ig sem volt még sokkal magasabban, és úgy is remekül üzemeltek az exportőrök.
Utána azonban hozzászoktak a magas árakhoz, megnőtt fogyasztásuk, és most Fesharaki szerint az olajáresés nem növeli, hanem csökkenti a kínálatot, mivel az exportőr országok fogyasztáscsökkenése visszaveti az egész világgazdaságot, így csökken az olaj iránti igény is. Ugyan elméletileg az alacsonyabb ár növelné összességében a keresletet, de belép az a hatás is, hogy a felhasználás szinte az ártól függetlenül, környezetvédelmi okok miatt is csökken.
Fundamentális keresletcsökkenés
A villamosenergia-termelésben már teljesen egyértelmű a folyamat, és csak idő kérdése, mikor terjednek el olyan mértékben az elektromos autók, ami már a benzin-, és gázolaj fogyasztást is érdemben befolyásolja. Ez utóbbi most még nyilvánvalóan nem érezhető, de a pszichológiai hatása jelentős lehet: egyre kevesebben számítanak hosszabb távon magas olajárra, ezért a felhasználók sem rohannak színültig tölteni a tárolókat, mint tavaly tették, amikor először esett 30 dollárra az ár.
Katari válság
Ami a katari helyzetet illeti, a szakértő szerint nem okoz kínálatcsökkenést, mivel a kis ország olajexportja érdemben nem csökken, az a tengeren keresztül zavartalanul bonyolódik. Ez a helyzet csak akkor változna, ha katonai konfliktusra kerülne sor, ami tekintettel a Katar területén található török és amerikai támaszpontokra, meglehetősen valószínűtlen.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
