Elmaradt a Mikulás-rali: szánhúzó rén helyett Olli Rehn-t kaptak a piacok

Évek óta nem kezdték ennyire lendületesen az évet a tőkepiacok, a hírek azonban mindezt nehezen magyarázzák. A tőzsdék felívelése év eleje óta tart, miközben egyre félelmetesebb az európai válság, az amerikai krízis pedig korántsem ért véget. Már láttunk hasonlót a Lehman–csőd után és 2010-ben is. Ahhoz, hogy az év eleji jelentős emelkedés okát megtaláljuk vissza kell mennünk decemberre, amikor hosszú évek után elmaradt az úgynevezett Mikulás-rali, azaz a szokásos év végi piaci emelkedés.

A Mikulás-ralit az általános vélekedés szerint több tényező okozza. Az egyik az év végi kiskereskedelmi eladások felpörgése, a másik pedig az a várakozás, hogy év elején rendszerint friss tőke érkezik a piacokra, miután a befektetők megcsinálták a számvetést az óévvel. Ez tavaly elmaradt, bár az amerikai karácsonyi kiskereskedelmi forgalom mind az üzletekben, mind az interneten kiemelkedő volt. Az európai válság ugyanakkor keményen rányomta a bélyegét a piaci hangulatra. A részvénypiacok erős volatilitása ugyan megszűnt, de messze nem hozta az elvárt emelkedést a december. A hangsúly inkább a kötvénypiacokra terelődött.

"Menekülés a szabadság elől": feszültség a kötvénypiacokon

Az európai adósságkrízis elsősorban a kötvénypiacokon csapódott le. Ennek a háttere röviden annyi, hogy a „szuverén államadósság válság” eszkalálódásával a befektetők egyre hajlamosabbak lettek kerülni a kockázatos befektetéseket. Az általános eladói hullám decemberben szinte minden szegmensben letarolta az árfolyamokat, szakadt az arany, olaj és a tőzsdék is. A nyertesek azok a menekülő útvonalnak számító, biztonságos befektetési formák lettek, amelyek akár negatív hozammal is, de akár hosszú távra is pajzsot tartottak a forró talajról menekülő pénzeknek. A legnépszerűbbek a hosszú távú amerikai és német állampapírok lettek. Előbbi a dollár jelentős erősödését is hozta. A biztonságos kötvénypiaci hozamok tehát csökkentek, a kötvények ára nőtt.

Nem voltak ennyire szerencsések a perifériára került európai államok kötvénypiacai. A portugál, spanyol és olasz papírok hozamai sorban döntötték az újabb hozamrekordokat, jelezve, hogy egyre fogy a bizalom a lehetséges nemfizetéssel kapcsolatban. Közben az országok csődkockázati biztosítási (CDS) árazásai is az egekbe szöktek. Az EKB ugyan jelezte, hogy nem kezd bele a korlátlan állampapír vásárlásba, viszont meghirdette a 3 évre szóló kedvezményes banki tenderét. Ezt a legtöbb elemző pénznyomdának tekinti, még akkor is, ha nem olyan stílusú mint az amerikai Fed programja. A program lényege, hogy az EKB kedvezményesen ad hitelt az euróövezeti kereskedelmi bankoknak, azok befektetik a pénzt magas hozamú állampapírokba, majd a hozamot teszik el nyereségként. Ez gyakorlatilag carry trade.

A "carry trade" kifejezésre nincs tökéletes magyar fordítás. Lényege, hogy a befektető alacsony kamaton vesz fel hitelt, a pénzt befekteti magas hozamú piaci termékbe, majd a nyereségből visszafizeti a hitelt és a hozamkülönbséget teszi zsebre. Törvények nem tiltják. A japán jen, a svájci frank, az amerikai dollár erősödését az elmúlt években (elsősorban a jenét) egyebek mellett az a "trükkös kereskedés" okozta. Ezekben az országokban nagyon alacsonyak a kamatok és a befektetők is biztonságban érzik magukat.

Az EKB viszont csak a másodpiacon tud vásárolni, nem vehet részt a kötvényaukciókon, így főleg az elsődleges kibocsátások, az aukciók hozamváltozásai jelzik hosszú hetek óta az európai hangulatot. A volatilitás nagyon erős maradt, kiszámíthatatlanul ugrálnak a hozamok, főleg az olyan, veszélyesnek ítélt országok kötvénypiacain, mint a portugál és az olasz. A hét elején 20 százalék fölé emelkedett az öt éves portugál hozam, az ország CDS felára pedig 1400 pont fölé emelkedett, ami botrányosnak tekinthető. A piac soha nem árazta ekkora valószínűséggel Portugália csődjét.

Kemény sell után diszkrét buy

A New York-i tőzsde Dow Jones ipari indexe története legjobb januárját zárta, a globális részvénypiacok teljesítményét mutató index 7 százalékkal erősödött januárban, ez 1994 óta legjobb évkezdés a tőzsdéken. A legnagyobb bankok és befektetők sorra veszik vissza a borúlátó előrejelzéseiket, úgy tűnik a határozott globális optimizmus mindenkit meglepett. Nem először találkozunk ugyanakkor a piacon a befektetők hosszútávú memóriájának hiányával. A 2008 őszi Lehman-csőd után néhány héttel, aztán szinte egész 2009-ben nem láttunk mást, mint a shortosok kinyírását, az árfolyamok emelkedését. Ennek hátterében akkor nem állt más, mint a Fed által bejelentett pénznyomda (QE1, QE2) és az emberi természetből fakadó mohóság. A Fed által a piacokba nyomott pénz ugyanis nem a fundamentumokat (elsősorban lakáspiac) orvosolta, hanem a kereskedelmi bankokon keresztül a piacra ment, felhajtva az árfolyamokat és a várakozásokat.

Nem csak a tőzsdék, hanem a feltörekvő piaci devizák is nagyon jól teljesítettek az év elején. A Bloomberg összesítése szerint a mexikói peso, a brazil reál, az indiai rúpia és a magyar forint piacára 7,7 milliárd dollár áramlott januárban, átlagosan 7 százalékkal hajtva fel az árfolyamokat. A háttérben itt is az állhat, hogy egyelőre elmaradt az Armageddon, az év zárásával maradt pénz a zsebben és a pénzügy politikai döntések is egyre határozottabbak lettek világszerte. A forint teljesítményében ugyanakkor minden bizonnyal nagyon nagy szerepe volt a korábbi jelentős leértékelődésnek, amit a magyar kormány politikája és a nemzetközi szervezetekkel szemben alkalmazott – szerencsére azóta szünetelő – szájkaratéja okozott.

A medve nem játék és hosszú az árnyéka

Az elmúlt napok piaci emelkedésének hátterében nincsen semmi extra, különleges, eget rengető hír, tehát valószínűleg újabb buborék-képződésnek vagyunk tanúi. A heti adatok közül a befektetői közösség kirángatta és csokorba szedte a feldolgozóiparra vonatkozó biztató jeleket Kínától Hollandiáig. Ha azonban jobban megnézzük a szektor állapotát jól előrejelző PMI (purchasing manager index) azaz beszerzői menedzser index adatokat, akkor azt látjuk, hogy azok a legtöbb kulcsfontosságú országban a visszaesés/növekedés határát jelző 50 pont alatt vannak, legfeljebb némi emelkedést mutattak az előző adatokhoz képest.

A másik ok az emelkedésre az volt, hogy az amúgy eléggé impotensnek tűnő euróövezeti vezetés a heti EU-csúcson némi eredményt tudott felmutatni, bár az elhatározott tőkeemelés a mentőmechanizmusban és a különböző pénzek átcsoportosítása aligha oldja meg a görög problémát, vagy a portugálokkal kapcsolatos hosszú távú félelmeket. Mindezek alapján úgy véljük nem árt az óvatosság, a következő hetek, vagy akár napok kemény kijózanodást hozhatnak. Ennek jele pedig a dollár határozott erősödése, a nyersanyag árak letörése, a feltörekvő devizák (forint, rand, reál, rúpia) esése lesz. A medve ugyanis egy nagyon ravasz állat és ha télen felébred, akkor bikahúson él.